Lakatos lakótelep fekszete: közösségi városrehabilitáció a Tér_Köz pályázat nyomában

Az 1963-ban átadott Lakatos lakótelep Brenner János tervei alapján épült.

A tervező hitt abban, hogy Budapesten mindenki modern, kényelmes lakáshoz juthat, így nagy figyelmet fordított a lakótelep házainak megfelelő tájolására és a házak közötti mozgástér zöldfelületeinek méretére.

Az építész munkájáért 1964-ben Ybl-díjat kapott.

Azonban egy idő után a lakótelep erénye, a nagy zöldfelület vált problémává, gondozatlansága, a gyöngykavicsos részek befüvesedése sem a kényelmi, sem az esztétikai szempontoknak nem felelt meg.

A lakók midőn 50%-a idős, nyugdíjas lett, felértékelődött a problémás terület sportolási és szabadidős lehetőségeinek sorsa.

A kerületrészt tekintve itt a legmagasabb az átlagéletkor, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is.

Nagy az albérlők fluktuációja, akik mindeddig nem alakítottak ki erős érzelmi kötődést a lakóteleppel.

A Tér_Köz pályázat benyújtására 2013-ban, a lakótelep születésének 50. évében került sor.

Olyan 3 alkotóelemből álló elképzelés született a lakótelep zöldfelületeinek revitalizációjára, amely alapjaiban változtatta meg a lakók közterekről és emlékhelyekről alkotott véleményét.

A ’63-as emlékpark az 1960 - '70-es évek eredeti utcabútoraival, beton padjaival és virágágyásaival, sakkasztalokkal, valamint a korszakra jellemző kertészeti megoldásokkal tervezte megidézni a lakótelep korabeli hangulatát.

A park átadására a történetét bemutató emléktábla avatásán kívül sakkasztal átadót és bajnokságot, illetve retro utcabált is szerveztek.

A Központi Agorát az 5-5 ház közötti fél hektáros, alulhasznált területre tervezték, ahol szükségessé vált a mindössze három rossz minőségű pad korszerű utcabútorokra való cseréje.

A zöldfelület megfelelő volt arra, hogy a többfunkciós utcabútorok felállításával és dombos gyepfelülettel kellemes tartózkodási hellyé alakítsák.

Az agorát közösségi rendezvények, sportesemények rendszeres megtartására alkalmas helyként képzelték el a tervezők, emellett az óvodák és iskolák közelsége lehetőséget ad a rendkívül gazdag növényzet megismertetésére, továbbá a sorszámmal ellátott faegyedeket dendrológiai ismertető tábla írta le.

Az Agora Lokálpatrióta Egyesület 1400 m2-es, használaton kívüli, aszfaltozott, de már fűvel benőtt kézilabdapályából közösségi kertet hozott létre a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda közreműködésével.

A Lőrinci Kertelő közösségi kert létrejöttével - az 1400 m2 aszfalt helyére tervezett földcserével, a terület körbekerítésével, az ágyások, a komposztáló, a pihenőhely, a tűzrakóhely, a kerékpártároló, a kisgyermekek számára kialakított homokozó létrehozásával - a lakótelepi közösség építése új fejezethez érkezett.

Budapesten nem ez az első közösségi kert: a városi kertek a XXI. századra a környezeti nevelés, a szemléletformálás, az ökológiai ismeretek és ezzel együtt a városi önfenntartás társadalmi, kulturális helyszíneivé váltak.

A kertek legtöbb esetben egy addig alulhasznosított telek vagy parkrész helyén jönnek létre, a helyi civil szervezetek közreműködésével.

A parlagon heverő területek felújítása nem csupán pénzben és technológiában mérhető értéktöbbletet jelent, hanem a társadalom egészéhez hozzáadott szellemi és érzelmi értékeket is.

A városi kertekben való aktivitás nem pusztán a zöldségtermesztésről szól, hiszen ezek fontos szerepet játszanak a városi közösségek alakításában, környezettudatos szemléletformálásának folyamatában is.

Fontos önismereti és rendszerességre nevelő szerepük mellett az egészséges test és lélek összhangját is megteremthetik egy mozgásszegény kultúrával rendelkező lakótelep életében.

A Lakatos lakótelepen létrehozott kert átadása óta eltelt egy év tapasztalatairól kérdeztük Vágvölgyi Erika okleveles táj- és kertépítészmérnököt, aki Illyés Zsuzsa okleveles táj- és kertépítészmérnök mellett volt a kert tervezője.

Szabó Eszter Ágnes: Pont egy éve működik a kert. Hogyan kezdődött és mi történt az átadás óta?

Vágvölgyi Erika: 2014. augusztus 9-én volt az átadás, ami már késő volt ahhoz, hogy látványos eredményeket érjünk el.

Mezőgazdasági szempontból csak most lesz egy egész évünk, amikor a parcella tulajdonosok befejezik a kertészeti munkáikat a maguk kis parcelláján, ezért az igazi tanulságokat csak most fogjuk tudni levonni.

De látszik, hogy mindenki rendben tartja, és folyik a termelés.

Szabó Eszter Ágnes: Kik a kerttulajdonosok? Egy lakótelepen nem jellemző, hogy a lakók értenének a mezőgazdasági munkákhoz. Kik segítenek megtanítani, hogy mikor mit kell csinálni?

Vágvölgyi Erika: Ez egy idős lakótelep, ahogy a pályázatban is leírtuk, a lakók több mint fele nyugdíjas, így a kerttulajdonosok aránya is így oszlik meg. Nehéz a lakókat itt érdekeltté tenni, de talán sikerül átadnunk, hogy egy ilyen kis 10 m2-es terület elég a család zöldségeinek megtermelésére. 35 parcellánk van, és mindenki 10 m2-en gazdálkodhat. Szerintünk ez az optimális méret ahhoz, hogy mindenki magának termelhessen. Megmagasítottuk az ágyásokat, hogy az időseknek és a gyerekeknek is kényelmes legyen. Minden ágyás fa keretet kapott.

Szabó Eszter Ágnes: A városfejlesztés urbanisztikai fogalom, ez magába foglalja a lakóközösséggel való együttműködést. Bár a közösségi kertek története a múlt század elejére nyúlik vissza, Magyarországon mégsem elterjedt, hogy egy használaton kívüli sportpályára terveznek kiskerteket egy lakótelep közepén. Hogyan fogadtak egy igazi XXI. századi közösségi projektet, ami nem játék, nem sport és aktívan kell részt venni a fenntartásában is?

Vágvölgyi Erika: Ez egy hosszabb folyamat. Hála istennek az elmúlt években sok játszótér és sportpálya épült a lakótelepen, ezért ezzel nem vettük el a lehetőséget sem a gyerekektől, sem a sportolni vágyóktól.

Általában a lakótelepek lakóközössége nagyon passzív. Nem csak az idősek szoktak el az aktív részvételtől, hanem a fiatalok közül is sokan marginalizálódtak, vagyis kívül rekedtek a társadalmi-kulturális folyamatokon.

Most itt a kertben 35 parcellát tudtunk kialakítani és a tulajdonosok között 13 pár vagy család van. Látszik is, hogy ki hogyan alakítja ki egyénileg a saját kertjének arculatát úgy, hogy közben egy közösséghez tartozik.

Próbálunk nekik mindenben segíteni, mert nekünk ez a szakmánk.

A szemléletváltáshoz hozzátartozik a fenntarthatóság fogalmának tudatosabb szem előtt tartása, például közös komposztálót használunk, illetve megpróbáljuk a vezetékes vízhasználatot a visszatakarással csökkenteni.

A Szivárvány óvoda szeretne öko óvoda lenni, ezért a kert gondozására építette a környezettudatos tantervét. A csoportokkal rendszeresen kijárnak kertészkedni, megtermelik maguknak az uzsonnához a paradicsomot. Ennek komoly nevelő hatása van.

A közösségi tevékenységnek az is része, hogy mindig cserélődik a vezetés.

A kert fenntartását maguk a bérlők, a kert környezetét viszont a bérlők közösen az önkormányzattal végzik, míg a karbantartásokat megosztva látják el.

Hosszú távon a lakótelep lakói fogják a tapasztalataikat átadni a következő parcellatulajdonosoknak, a gyerekeiknek stb.

A felelősség elsősorban az övék, hogy mit profitálnak abból, amit közösen létrehoztunk.

A projekt címe: Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja.

Projektgazda: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc Önkormányzata.

Projektmenedzser: Almáshegyiné Stenger Éva.

Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata.

A projekt tartalma: A TÉR_KÖZ pályázat keretében a 50. születésnapját ünneplő Pestszentlőrinci Lakatos lakótelep zöldfelületeinek revitalizációjára került sor. Megújultak és új funkciókkal bővültek a meglévő zöldfelületek, a 63-as Emlékpark és a Központi Agóra, illetve a kihasználatlan aszfaltos sportpálya helyén egy új elem, egy közösségi kert létesült.

A 63-as Emlékpark dr. Brenner János Ybl-díjas építésznek állít emléket, illetve próbálja felidézni a 60-70-es évek hangulatát a korabeli bútorok és asztali játékok által.

A Központi Agóra pihenő- és találkahelyként szolgál, mely többfunkciós bútorzattal és változatos növényállományai egészült ki.

A Lőrinci Kertelő közösségi kert 1400 m2 nagyságú területén 35 darab 10 m2-es parcella található. Ezeket a helyiek bérlik és a kis ágyásokban megtermelik a saját gyümölcseiket és zöldségeiket.

A közösségi kert azonban nem csak a termesztést célozza, hanem lehetőséget ad a közösség kiépítésére, illetve a helyi iskolák és óvodák környezeti oktatását is segíti.

A Lakatos-lakótelep Lakatostelep koordinátái megadva, 47.453889°N, 19.173889°E környékén található, Két ütemben épült a lakótelep 1963-1967 és 1975-1987 között.

1967-ben a Lakatos telep elkészülte jelentőségét úgy értékelték, hogy 11 000 ember talált otthonra mintegy 2800 új lakásban, és a telep teljes közművesítettsége jelentős előrelépést hozott a lakótelep lakóinak életterében.

Az építkezés során a kerületi tanács a közművek időben való megépítését különösen hangsúlyozta, és a 24 tantermes iskola egyik részének átadása 1965-ben történt.

A telepet érintő fejlesztések - beleértve a böcsődéket, óvodákat, rendelőket és közterületeket - a városrészek fejlődésének fontos részét képezték.

Közösségi kert és agóra vizuális ábrázolása

A projekt intézményi háttere

Adatlap: A projekt címe Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja.

Projektgazda: XVIII. kerület Pestszentimre-Pestszentlőrinc önkormányzata.

Partnerek: Agora Lokálpatrióta Egyesület, Körics Forrásmenedzsment Kft., 18 Zrt.

Elnyert fővárosi támogatás: 15,76 M Ft, a támogatás intenzitása: 78,8%.

Teljes projektköltség: 21,308 M Ft.

Tervezők: Pagony Táj- és Kertépítész Iroda Kft. - Illyés Zsuzsanna okl. táj- és kertépítészmérnök; Vágvölgyi Erika okl. táj- és kertépítészmérnök.

Megújult elemek: 63-as Emlékpark, Központi Agóra, illetve közösségi kert a sportpálya helyén.

Városfejlesztési filozófia és közösségi hatások

A közösségi kert alapgondolata: „A közös munka összeköt." A városi kertek a környezeti nevelés, a szemléletformálás és az ökológiai ismeretek helyszíneivé váltak.

A közösségi tevékenységet a vezetés váltakozása jellemzi: a kert fenntartását maguk a bérlők végzik, a kert környezetét viszont a bérlők közösen az önkormányzattal.

Fontos a fenntarthatóság tudatosítása: közös komposztálót használunk és a vezetékes vízhasználatot a visszatakarással csökkentjük.

A közösségi programok során az óvodák és iskolák bevonása kiemelt szerepet kapott, például a Szivárvány óvoda öko óvoda programja is megvalósult a kert környezetében.

tags: #lakatos #lakotelep #fekvese

Népszerű bejegyzések: