lakhatási engedély kérelmének visszavonása
A használatbavételi engedély megszerzését törvény és rendelet szabályozza. Az eljárás nem egyszerű, s az építtetők számára számtalan buktatót rejt magában. Vannak tipikus hibák, melyek kellő ismeretek birtokában talán elkerülhetők.
Az alapelvek és a szükséges dokumentumok
A használatbavételi engedélyezési eljárást Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. Nyilatkozatok) szabályozza. Az Étv. 44. § (1) bekezdése szerint - Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - , annak használatbavételi engedélyt is kell kérnie.
A kérelem elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas?
A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
Biztonságos használat és tervezési elvek
A rendelet 22. § (1) bekezdése szerint - Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték, és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik?.
Rendeltetésszerű használatra alkalmas az épület, ha azt céljának megfelelően tudjuk használni. Ha lakás, akként, ha iroda, irodaként, ha az műhely, üzlet stb., akkor annak megfelelően. Biztonságos a létesítmény, ha rendeltetésszerű használatához biztonságos feltételeket nyújt, és nem okoz balesetet, sérülést, például n elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),n megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),n leesést (pl. váratlan szintkülönbség vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),n fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),n ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból),n égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől),n áramütést (pl. földelési, szerelési hibából),n robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt),n elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).
Például az 1 méternél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell megépíteni. Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó szintnél 0,80 m-nél magasabban van, továbbá a csatlakozó szinthez képest 0,17 m feletti akadálymentes közlekedésre szolgáló járófelületet, amelyhez nem tartozik lecsúszás elleni védőperem, legalább 1 m magas kiesést gátló korláttal, mellvédfallal vagy ráccsal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvéd felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, stabil szerkezet.
Korlát és kémény: Nagyon sokan gondolják úgy, ha a lakáson belül a burkolat, festés és minden más egyéb elkészült, akkor a lépcső, az erkély vagy teraszkorlát hiánya nem akadálya a használatbavételnek. De igen, mert a biztonságos használatra alkalmas kitétel sérül. Ez esetben sem adható meg a használatbavételi engedély.
Hibák a gyakorlati kivitelezésben
A másik tipikus hiba, hogy a tervvel ellentétben az égéstermék-elvezetőket (kéményeket) nem építik meg, hanem helyette homlokzati kivezetéssel oldják meg az égéstermék elvezetését. A kéményeket az emberiség több száz évvel ezelőtt azért - találta ki?, hogy a keletkező füstgázt a magasabb légrétegekbe tudja elvezetni, megvédve magát a környezetbe - az alsóbb légrétegekbe - kikerülő káros gázok belégzésétől. Sajnálatos módon a közelmúltban tapasztalható, rövid távú takarékossági elveket előtérbe helyező okok miatt ez az elv gyakran sérül.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás azonban ezt nem engedi meg. OTÉK 74. §-a rendelkezik a gáznemű égéstermék elvezetéséről: - A tüzelőberendezések gáznemű égéstermékét a szabadba, minden lehetséges esetben a tető fölé kell kivezetni. - Új épület építése esetén nincs akadálya, hogy a tető fölé épített kémény épüljön.
Fentiek alapján új építés esetén csak olyan terveket engedélyez az építéshatóság, melyben kémények épülnek mind a főfűtés, mind a tartalékfűtés céljára. Ha a használatbavételi engedélynél azt tapasztalja az építéshatóság, hogy a kémények nem épültek meg, mindaddig nem kaphatnak az építtetők használatbavételi engedélyt, amíg azok nem épülnek meg.
Tereprendezés, zöldfelületek és szennyvíz
A tereprendezés építésügyi engedély-köteles: a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1 m-t meghaladóan. A csapadékvíz-elvezetést úgy kell megoldani, hogy a víz ne okozzon kárt a területen belül vagy a szomszéd telkeken, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. Zöldfelület és szennyvíztárolás: OTÉK szerint a zárt szennyvíztárolás csak végső megoldásként jöhet számításba. A csatornarendszer megléte esetén a vezetékre történő rácsatlakoztatás engedélyezett.
Bejáró, kerítés és beépítés közterületekkel
Nagy gyakorlati kérdés, hogy közterületen minden építési tevékenység engedélyköteles. Engedélyt kell kérni az utcafronti kerítésre és a közterület-kapcsolatot érintő bejárókra is. A használatbavétel utáni helyszíni szemlén fokozott figyelmet igényelnek ezek a beavatkozások, ellenkező esetben bírság vagy bontási kötelezettség is felmerülhet.
Eltérések a tervtől és fennmaradási engedély
A felelős műszaki vezetők gyakran nyilatkoznak úgy, hogy a munkálatokat a jogerős és végrehajtható engedélynek és a jóváhagyott tervnek megfelelően végezték, ám a helyszínen eltérés mutatkozik. Leggyakoribb a nyílászárók, tetőablakok változtatása, teraszok lefedése, vagy nem tervezett terasz- és lépcsőépítés. Ilyenkor a fennmaradási engedély kérhető, de csak akkor, ha minden jogszabályi előírás teljesíthető. Ha ez nem lehetséges, a bontást kell elrendelni, és súlyos bírság is kiszabható.
Ha viszont a fennmaradási engedély megadható, akkor kötelező az építésügyi bírság kiszabása, amely mértéke a eltérés nagyságától függ. A megelőzés érdekében érdemes már a kivitelezés közben benyújtani a tervmódosítást, és a szakhatóságok bevonásával teljesíteni a feltételeket a használatbavételi engedély megigényléig.
A hatósági folyamat célja annak igazolása, hogy az épület az engedélyezett tervek alapján épült fel, és biztonságosan használható. A használatbavételi engedély az építési folyamat jogi lezárását jelentő okirat, amelyet az illetékes építésügyi hatóság állít ki az építtető részére. Erre a dokumentumra azért van elengedhetetlen szükség, mert ez igazolja hivatalosan, hogy az építmény mindenben megfelel a műszaki és biztonsági előírásoknak, így alkalmas a rendeltetésszerű használatra.
Elektronikus ügyintézés és a jogszabályi háttér
Ezt a dokumentációs és ügyintézési összefüggést az ÉTDR rendszer (Építésügyi Hatósági Szolgáltatások Elektronikus Alátámasztó Rendszere) kezeli. A használatbavételi eljárás és a tudomásulvétel eljárás mai napig elektronikus úton fut az ÉTDR-ben. Az eljárás lefolytatása azért is fontos, mert a bankok számára hitelmegkötéskor az igazolás késedelmesen történő megszerzése hátráltathatja a folyamatot. A bankok felé ugyanis a szerződésben vállalt határidőre hivatalos papírral kell igazolni, hogy a ház rendben felépült.
2026-ban a használatbavételi eljárás fő szabályait az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. Kormányrendelet tartalmazza. A hatóság ennek alapján vizsgálja, hogy az építmény az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez tartozó dokumentációnak megfelelően készült-e el, megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, és alkalmas-e a rendeltetésszerű, biztonságos használatra.
Engedélynek megfelelő megvalósítás: az ingatlannak a jóváhagyott építészeti-műszaki tervek alapján kell felépülnie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az épület külső megjelenésének el kell készülni, a közműveket be kell kötni, a fűtési és vizesblokk-rendszereknek működőképesnek kell lenniük, az építési hulladékot igazoltan el kell szállítani. A fővállalkozó kivitelező nyilatkozata: a kivitelezőnek hivatalos formában kell igazolnia, hogy a munkálatokat a terveknek, valamint a biztonsági és minőségi szabványoknak megfelelően végezte el.
Hiteles energetikai tanúsítvány: Energetikai szabályozás alá tartozó épületeknél a kérelmet benyújtásig el kell készíttetni az energetikai tanúsítványt. A használatbavételi eljárás során a műszaki megfelelőséget a kivitelezői nyilatkozat igazolja, mely tartalma törvényileg szabályozott. A dokumentumot a fővállalkozó kivitelező állítja ki, és a felelős műszaki vezető felel a tartalmi megfelelésért. Elektronikus napló (e-napló) esetén a nyilatkozatot a kivitelező az ÉTDR-en belül teszi meg a napló lezárásakor.
A használatbavételi engedélyezési, valamint a tudomásulvételi eljárás megindítása ma már elsősorban elektronikus úton történik az ÉTDR felületén. Az eljárás kiválasztása és az alapadatok megadása után kötelező mellékleteket is elektronikusan kell csatolni. Ezt a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy a kormányablokokban is be lehet adni, de a hatóság az eljárást az ÉTDR-ben folytatja le.
A 281/2024. Kormányrendelet előírásai szerint a kérelem benyújtásához szükséges feltételek hiánytalanok legyenek. A hiánytalan iratanyag megkönnyíti az ügyintézést és elkerüli a hiánypótlásokat. Az első fél évben nőtt az átadott lakások száma, és nőtt az építési engedélyeké is.
Mikor a használatbavételi eljárás megkezdése a teljes dokumentáció meglétét és a jogszabályi előírásoknak való megfelelést igazolja, a hatóság: a) engedélyezheti a használatbavételt határozattal, vagy b) tudomásul veheti hallgatással, ha nincs szükség szakkérdés vizsgálatára. Fontos megjegyezni, hogy a Kúria és más jogi előírások szerint a fővállalkozó kivitelezőnek aktívan kell közreműködnie a folyamatban, és a nyilatkozatok tartalma kulcsfontosságú.
Az eljárás keretében felmerülő költségek és időtartamok általános képezi a folyamatot: a használatbavételi engedély intézési ideje általános esetben 25 nap. A kérelem beadását követően a hatóság ellenőrzi, hogy a fővállalkozó nyilatkozata, az energetikai tanúsítvány és a vonatkozó szakhatósági hozzájárulások megvannak-e, és az épület megfelel-e a jogszabályoknak. A visszavonás vagy módosítás esetén a kérelem újraindulhat a vonatkozó eljárási szabályok szerint.
Az egyszerű bejelentés alapján megépült lakóépületeknél a használatbavétel igazolása már nem hatósági bizonyítvánnyal, hanem a használatbavételi eljárás keretében, tudomásulvétellel történik. Ez a különbség különösen fontos lehet hitelfelvételnél vagy állami támogatások igénybevételekor, ahol a bank vagy a támogatási szervezet határidőket és hivatalos papírokat követel meg.
tags: #lakhatasi #engedely #kerelem #visszavonasa