Lakhato Szekszárdon: a Kék Madár Alapítvány és a fogyatékossággal élők támogatása jövője
Évente mintegy háromszáz kutya talál új gazdára a Szekszárdi Állat- és Természetvédő Alapítvány állatmenhelyén, ahová kidobott, sokszor megkínzott és lelkileg is sérült négylábúak kerülnek.
Az örökbe fogadásnak szigorú feltételei vannak, és figyelembe veszik a kutya "döntését" is.
A menhely legújabb jövevénye egy keverék kan a kennel falához dörgölődző, barátságos állat, neki még nincs neve.
A néhány méterre tőle lakó, négyéves staffordshire terrier keveréket már elnevezték: Viszkinek az volt a bűne, hogy túl barátságos jószág, ezért vált meg tőle a gazdája.
Tájékoztatása szerint az ide kerülő kutyák tíz százalékát keresi a gazdájuk.
Az állatok egy része viszonylag könnyen átvészeli, hogy az utcára került, nekik könnyű új gazdát találni.
Másokat soha nem lehet örökbe adni, mert megkínozták őket vagy annyira rosszul bántak velük, hogy nem "szocializálhatóak" teljesen.
Emberre nemigen támadnak, inkább nagyon félnek.
A menhelyen minden szombaton nyílt napot tartanak, amikor önkénteseket várnak, de olyan családok is jöhetnek, amelyek örökbe akarnak fogadni egy kutyát.
Ennek azonban vannak feltételei is.
Nem lehet az örökbe fogadó kiskorú, és olyan felnőtt sem, akinek nincs önálló lakása, háza, vagy éppen baromfikat tart.
Azok sem juthatnak kutyához, akik vadászni akarnak, mert az állatvédők nem támogatják a vadászatot.
Ha szimpatikus az örökbe fogadó, kihozzák a neki tetsző kutyákat.
Az ebeket mikrochippel ellátva, ivartalanítva, három oltással adják át, és ha idejük engedi, később ellenőrzik a kutya tartását is.
A szervezet amellett, hogy a gazdátlanná lett kutyákkal törődik, az állatkínzás ellen is aktívan fellép.
Az 1998-ban létrehozott alapítvány országszerte arról vált ismertté, hogy 2003-ban 400 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy az állatkínzás bűncselekmény legyen.
Azóta rendszeresen jelzik a hatóságoknak a tudomásukra jutott eseteket, de csak egy részük jut el a szankciókig.
A legtöbbször azért tesznek bejelentést, mert tulajdonosa nem eteti a kutyát, az állat rövid, egyméteres láncra van kikötve, nincs háza, ki van téve az időjárás viszontagságainak.
Idén egy - az állatvédő által elmebetegnek nevezett - ismeretlen Szekszárdon gumióvszert húzott egy kutya fejére.
Az állat ki tudta rágni az anyagot, de a gumi olyan mélyen belevágott a húsába, hogy meg kellett műteni.
Egy Tolna megyei faluban egy férfi élő kutyák orrát és farkát vágta le, és adta el vadászoknak, akik töltényeket kaptak érte.
Az önkéntesek mindegyike fiatal vagy nő - a kutyák jobban szeretik a gyengébb nem képviselőit.
Az állatvédő alapítvány, amely működése alatt több mint ötezer kutyát mentett meg, Tolna megye egyik legtámogatottabb civil szervezete.
Fiáth Szilvia ezzel együtt úgy véli, hogy az embereket kevéssé érdekli a felelős állattartás.
Fészket rak a Kék Madár.
Ám ebben az esetben nem a költöző, vagy nem költöző madarak fészeképítéséről van szó, hanem embereknek történő otthonteremtésről.
Ugyanis a Kék Madár egy szekszárdi alapítvány, amely több mint negyed évszázada munkához-, s egyéb szolgáltatásokkal segíti a fogyatékos embereket.
Most az Ízlelő étterem és a Csokigyár nyitása után, ahol munkát teremtettek hátrányban élőknek, lakásokat építenek nekik.
2023. augusztus 10. 08:30olvasási idő 3 perc
Állami és európai uniós támogatásból kétszintes lakóház készül Szekszárdon, a Sipos Márton utcában.
Ennek alapozását néhány hete kezdték, kedden reggel pedig megjöttek Mohácsról az építők, s délre már álltak a földszinti falak.
Az emeletes ház ugyanis könnyűszerkezetes technológiával készül, olyan előre gyártott, jórészt faelemekből, amelyek hőszigetelése annyira jó, hogy a ház fűtése - azt egyébként hőszivattyú végzi majd - minimális energiát igényel.
Kora délután kis ünnepség volt az új falak között. Az érintettek, a leendő lakók részvételével helyezték el a ház alapkövét, benne egy időkapszulát, amely a Kék Madár Alapítvány fogyatékossággal élő ügyfeleinek rajzait, jókívánságaikat, terveiket, jövőnek szóló üzeneteiket tartalmazó leveleit rejti.
Hegyi Ildikó, a projekt pénzügyi vezetője elmondta, az év végére elkészülő épületben tizenegy lakás lesz, mindegyikben fürdőszobával, és lesz az otthonnak közös társalgója, konyhája.
Az IDÉN megújult cikkünk szerint a Kék Madár Alapítvány 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a hátrányos helyzetű emberek munkavállalását.
Kezdetben csak szörpökkel, aszalványokkal foglalkoztak, aztán, úgymond, „becsokizták az aszalványokat”, 2014-től 2019-ig, öt év alatt jutottak el idáig, 2020 júliusában pedig megnyitották a csokimanufaktúrájukat.
Elnyertek egy uniós pályázatot mintegy 180 millió forint értékben az épület felépítéséhez és a modern gépek megvásárlásához, de persze a saját zsebükbe is bele kellett nyúlniuk, főleg a Covid-járvány idején, amikor beszűkültek az értékesítési lehetőségeik.
E röpke kitérő után vissza a technológiai folyamathoz: most éppen egy hajszárítóra emlékeztető szerkezettel fújják-dermesztik a csokit, majd a futószalagon kis kockákra aprítják, és ezután következik a csokifüggöny!
Mint már említettük, a belga Callebaut cég prémium csokipasztillái jelentik az alapanyagot.
„Szeretem ezt a munkát” - mondja és Bernadett, a kolléganője is csatlakozik hozzá. - „Máshol sokkal nehezebb, talán lehetetlen lenne elhelyezkednem. Nagyon sokat segítenek a kollégák.”
Ez egy ganázs, ami bemegy a csokifüggöny alá - magyarázza Blaskovits Péter, akit egyébként munkatársai Pepének becéznek.
A ganázs, vagy franciásan leírva ganache a cukrászatban az egyik alapvető, az egyik legegyszerűbb, de legsokoldalúbb alap- vagy készkrém.
Az Ízlelő 2007-ben épült, van Budán, a XII. kerületi önkormányzattal szemben egy másik üzletük, a Hegyvidéki Ízlelő, vagyis több lábon áll az alapítvány.
„Egy éve végeztem az ELTE-n közönségszervező szakon - kezdi Bajusz Réka a bemutatkozást. - Most pedig Pécsre járok a PTK-ra kulturális mediáció szakra. Még fél évem van hátra. Tősgyökeres Szekszárdi vagyok.”
„Vicces, mert eredetileg gyógypedagógusnak tanultam volna Debrecenben, de elijesztettek a hospitalizációval, meg ilyenekkel, és egy év után otthagytam.”
„Kár, mert még mindig bennem van a gyógypedagógusi hajlam. Szeretek emberekkel dolgozni. Szóval, kicsit sajnálom, hogy otthagytam a gyógypedet.”
„De nekem egy kicsit keretes az életutam, mert a gyógypeden kezdtem, és most visszakanyarodtam a Kék Madár Alapítványhoz, hasonló munkakörbe.”
„Mondjuk, a marketing és az értékesítés szakterületéből nem sokat értek, de azért boldogulok.”
Réka az, aki átkísér bennünket a szomszédba, a Sipos Márton utcába, itt található az egyik úgynevezett támogatott lakhatási helyszín, a másik a Baka utcában.
A magyar állam és az Európai Unió támogatásával megvalósuló program keretében 657,76 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást sikerült elnyerni, a lényeg a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének támogatása, a közösségi alapú szolgáltatások erősítése.
Hát amit a Sipos Márton utcában tapasztalunk, az minden, csak nem embertelen és nem grandiózus.
Először is Odo siet elénk, és részesít forró fogadtatásban, amitől máris szinte elolvadunk.
Merthogy Odo egy bichon havanese típusú miniatűr eb, aki „segítő kutya” feliratú hámmal van felöltöztetve, mivel Odo lényegében az énekkari próbát dirigáló hallássérült hölgy füle.
Mészáros Andrea már vár minket, és bemutatja a prémiumkategóriásnak titulálható épület összes helyiségét.
Odabent a társalgóban terített asztal várja az érkezőket és a lakókat finomabbnál finomabb szendvicsekkel, édességekkel, szólnak a karácsonyi énekek.
„Nem szegregált, hanem integrált módon szeretnénk lakhatást biztosítani a védenceinknek.”
„Önálló, felnőtt, teljes életet élhetnek itt.”
Az ügyvezető szavaiból kiderül, hogy idén március 22-én hirdették ki a pályázatuk sikerét, és bő fél évük volt a megvalósításra, hiszen december 31-ig be kell fejezni a projektet az összes szükséges engedély és okirat beadásával együtt.
A működési engedély már megvan, a napokban birtokba veheti a tizenegy szerencsés a lakosztályokat.
Záró randevúként a cikk említi, hogy a nagy létszámú intézményekkel szemben komolyabb segítséget nyújt egy-egy kisebb lakóépület a rászorulóknak és közösségivé is teszi a fogyatékosság ügyét.
Az otthonokban lakók döntenek saját életükről, önálló életet élnek, és ehhez minden segítséget megkapnak.
„A pályázati forrás segítségével 17 fogyatékossággal élő ember számára sikerült támogatott lakhatást biztosítani a most létrehozott két lakóòtthonban”- mondta Mészáros Andrea, az 1997 óta működő alapítvány ügyvezetője.
tags: #lakhato #szekszardon #alapitvany