Jegyzett tőke a lakásszövetkezetnél: jogi keretek, számviteli kezelés és tőkerendezési lehetőségek

A jegyzett tőke lényegében az az összeg, amellyel az alapítók a gazdasági társaságot létrehozzák. Jegyzett tőkeként kell kimutatni vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, vagyoni hozzájárulás vagy vagyoni betét.

Mi a jegyzett tőke célja és jogi háttere?

A jegyzett tőke célja egyfelől a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységének végzéséhez, megkezdéséhez szükséges anyagi háttér biztosítása - legyen egy alapítók vagyonától elkülönült olyan összeg, amellyel főszabály szerint a társaság helyt áll az őt terhelő kötelezettségekért. Emellett fontos funkciója, hogy az egyes tagokat megillető tagsági jogok - például egy közgyűlésen vagy taggyűlésen a tagot megillető szavazati jog mértéke - főszabály szerint vagyoni hozzájárulásuk mértékéhez igazodik.

A Ptk. előír ugyan bizonyos gazdasági társaságok alapításához kötelező jegyzett tőke minimumot, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a teljes összeget az alapítók bizonyos feltételek fennállása esetén csak később bocsássák ténylegesen is a társaság rendelkezésére. A törvény a vállalkozás típusától függően különböző értékekben állapítja meg a jegyzett tőke minimális összegét.

Példa a minimális összegekre

Így például kft. hárommillió, míg zrt. ötmillió, nyrt. pedig húszmillió forintnak megfelelő összeggel alapítható. Más gazdasági szervezetek esetében - ilyen például bt. vagy kkt. - a törvény nem határozza meg a jegyzett tőke minimumát, ekkor a cég bármennyi, akár jelképes összegű vagyoni hozzájárulással is megalapítható.

Jegyzett tőke tartalma és formái

A jegyzett tőke nem kizárólag készpénzből állhat: nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, úgy, mint ingóság, ingatlan, vagyoni értékű szellemi tulajdon vagy bizonyos feltételek esetén pénztartozás is alkothatja ennek összegét. Ebben az esetben jegyzett tőkének a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőkét kell érteni.

Kft. esetén például, ha a törzstőke legalább fele részben nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból áll, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani - egyéb esetben viszont erre akár három éves határidő is az alapítók rendelkezésére állhat.

Számviteli kezelés: saját tőke és jegyzett tőke a lakásszövetkezeteknél

A számviteli törvény előírásai szerint saját tőkeként kell kimutatni azt a tőkerészt, amelyet a tulajdonos a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, vagy amelyet az adózott eredményből a vállalkozásban hagyott. A saját tőkének különösen fontos szerepe van: a piaci szereplők egyfajta garanciaként tekintenek rá, hiszen a megfelelő nagyságú tőke azt jelzi, hogy a cég képes rendezni fennálló kötelezettségeit.

Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze.

Áttérés kettős könyvvitelre és devizanemváltás

Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet - saját elhatározása alapján - bármelyik üzleti év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Az egyéb szervezet a beszámolóra és könyvvezetésre alkalmazhatja a Tv. - devizanemek közötti áttérés elszámolására vonatkozó - 145-149. §-ait, például amikor a társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145-146. §-a alapján.

Tőkerendezés: mikor szükséges és milyen lehetőségek vannak?

A cégek életében előfordul, hogy egy-egy üzleti év veszteséggel zárul. Egyetlen veszteséges év önmagában még nem veszélyezteti a működést, de figyelmet kell fordítani a saját tőke alakulásának tendenciájára. Amennyiben a társaság két egymást követő teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő nagyságú saját tőkével, a második év beszámolójának elfogadását követő 3 hónapon belül gondoskodni kell a saját tőke helyreállításáról.

A törvényi előírások teljesítésére több megoldás is rendelkezésre áll.

1. Tőkeleszállítás - Olyan esetekben alkalmazható, amikor a saját tőke csökkent, de a jegyzett tőke még mindig meghaladja a minimum értéket.
2. Tőkeemelés - Megvalósulhat csak a jegyzett tőke növelésével, vagy ún. ázsiós tőkeemeléssel (apport).
3. Értékelési tartalék képzése - Ha a társaság olyan eszközökkel rendelkezik, amelyek piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél, lehetőség van értékhelyesbítésre.

Bár sok lehetőség áll rendelkezésre, fontos, hogy a megfelelő megoldást a vállalkozás egyedi helyzetéhez igazítva válasszuk ki. Könyvelőként és tanácsadóként felelősségünk, hogy időben jelezzük az esetleges problémákat, és olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek megfelelnek az adott vállalkozás céljainak. Mert egy jó döntés nemcsak a számokon múlik, hanem azon is, hogy az adott helyzethez legjobban illeszkedő megoldást választjuk.

Gyakorlati példák és buktatók

Egy társaság hosszabb ideje nem folytatott aktív gazdasági tevékenységet. Az anyavállalat eredetileg a működés újraindítását tervezte, ezért ázsiós tőkeemelést hajtott végre: a követelését apportként a társaság rendelkezésére bocsátotta. A tőkerendezés valójában nem a további működés támogatását szolgálta, hanem azt a célt, hogy a társaságnak ne legyen fennálló kötelezettsége a végelszámolás kezdetekor. Ezért az adóhatóság az apportot nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, hanem követeléselengedésként értelmezte.

Példa adminisztratív hibára: 1988-ban alakult és a cégkivonatban 1990-ben bejegyzett lakásszövetkezet könyvelését vettem át. A jegyzett tőke mínusz 739 E Ft, az eredménytartalék 4456 E Ft. Hogyan tudom rendezni ezt a nyilvánvalóan adminisztratív tévedést? Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. január 9-én (298.) - ilyen helyzeteknél a könyvelőnek és a döntéshozóknak a tények feltárásával, a cégbírósági adatokkal, valamint az alapszabály és a korábbi beszámolók elemzésével kell tisztázniuk a helyzetet.

Jogszabályi háttér és lakásszövetkezeti sajátosságok

A lakásszövetkezetek szervezetére, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet szervezeti átalakulásaira és megszűnésére, valamint a lakásszövetkezeti érdekképviselet sajátosságaira vonatkozó hatályos szabály a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény - Lsztv.

A lakásszövetkezet a 2. § (1) bekezdése értelmében a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött jogi személy, gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A lakásszövetkezet alapításához legalább 10 belföldi vagy külföldi természetes személy vagy jogi személy illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szükséges. A lakásszövetkezet az alapszabály elfogadásával és a lakásszövetkezet cégnyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre.

Alap- és vállalkozói tevékenység megkülönböztetése

Következő lépésben az alap és a vállalkozói tevékenységet kell különválasztani, illetve még meghatározni azt, ami nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Tao törvény 2. § (6) bekezdése szerint: A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A lakásszövetkezet nem vállalkozási típusú tevékenysége az, amelyet az építés és a fenntartás körében ténylegesen felmerült költségeinek figyelembevételével, nem nyereségszerzés céljából végez saját maga, tagjai és nem tag tulajdonosai részére. A lakásszövetkezet nem vállalkozási jellegű tevékenységét csak a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végezheti, és ezzel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekedhet.

Áfa- és számlázási sajátosságok lakásszövetkezetnél

Az ún. belső szolgáltatások (azaz a lakásszövetkezetnek a tagok részére végzett tevékenységei) - az Áfa törvény 8. § (1) bekezdésének megfelelő - ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, ezért utánuk áfa fizetési, a 43. § (1) bekezdése alapján pedig számlaadási kötelezettség keletkezik.

Ha a közüzemi szolgáltatást a szolgáltató a lakásszövetkezet felé számlázza, de közvetlen fogyasztója nem a lakásszövetkezeti közösség, hanem az egyes tulajdonosok és használók, úgy a lakásszövetkezet az Áfa törvény 8. § (4) bekezdése szerint közüzemi szolgáltatást közvetít, így a közüzemi szolgáltatást annak adómértékével kell terhelnie a tulajdonosokra és használókra.

A fenntartási költségekre év közben havonta beszedett összeg még nem minősül ellenértéknek, mert annak felhasználási jogcíme nem ismert. A közgyűlés év végén a tényleges kötelezettségek alapján fogadja el az éves előirányzat felhasználását és dönt a maradvány felosztásáról, vagy előírja a tagok pótbefizetési kötelezettségét. Amennyiben a fenntartási költség havonta fizetendő összegéről nem állapítható meg, hogy mennyi a közüzemi szolgáltatás adóköteles ellenértéke, mennyi a lakóingatlan-kezelés adóköteles ellenértéke, továbbá mennyi a felújítási alapba kerülő összeg, úgy a lakásszövetkezet közüzemi szolgáltatása, lakóingatlan-kezelési szolgáltatása nem tekinthető teljesítettnek.

További szabályok, bejelentési és döntési kötelezettségek tőkehelyreállítás esetén

Amennyiben a társaság két egymást követő teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő nagyságú saját tőkével, a második év beszámolójának elfogadását követő 3 hónapon belül gondoskodni kell a saját tőke helyreállításáról. A meghozott határozatot 3 hónapon belül végre kell hajtani. köteles összehívni a taggyűlést, vagy taggyűlés tartása nélküli döntéshozatalt kezdeményezni. 8 napon belül össze kell hívnia a közgyűlést. A közgyűlés határozatot hoz a helyzet megszüntetéséről vagy a társaság átalakulásáról. A határozat végrehajtására 3 hónap áll rendelkezésre.

Mit tehet a könyvelő és tanácsadó?

Könyvelőként és tanácsadóként felelősségünk, hogy időben jelezzük az esetleges problémákat, és olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek megfelelnek az adott vállalkozás céljainak. Egy jó döntés nemcsak a számokon múlik, hanem azon is, hogy az adott helyzethez legjobban illeszkedő megoldást választjuk.

Jó gyakorlatok ellenőrzési listája

• Ellenőrizze a létesítő okiratban szereplő jegyzett tőke összegét.
• Vizsgálja meg, hogy a jegyzett tőke megfelel-e a cégformára előírt minimumoknak.
• Amennyiben hiány mutatkozik, mérlegelje a tőkeemelés, tőkeleszállítás vagy értékelési tartalék képzés lehetőségét.
• Vizsgálja át az alapszabályt, a cégbírósági bejegyzéseket és a korábbi beszámolókat adminisztratív hibák felderítéséhez.
• Időben hívja össze a döntéshozó testületet, ha a jogszabály tőkehelyreállítást ír elő.

Ha kérdése van a saját tőkével vagy a tőkerendezéssel kapcsolatban, érdemes könyvelőjével, jogi tanácsadójával egyeztetni, és a konkrét ügyre szabott megoldást választani.

tags: #lakasszovetkezet #jegyzett #toke

Népszerű bejegyzések:

• Részletes áttekintés Velencei-tó menti beépíthető telkekről
• Hogyan védjük a pénzt Letétbiztosítással?
• Hogyan lehet felhasználni a Falusi CSOK korszerűsítésére és bővítésére
• Piaci kilátások és jogi keretek a 30 hektáros tölgyerdő esetében
• Szeztai György főépítészi pályája és hatásai Budafokon