A lakóház nyomvonal szabványának részletei és alkalmazása

A ház körüli villamos készülékek és berendezések száma az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. Ki akarna ma lemondani a mosógépről, a hűtőszekrényről és sok egyéb, hasznos vagy kevésbé hasznos készülékről? a takarékos világítótestek a szokásos izzólámpák energiájának csak mintegy 15 %-át fogyasztják, ugyanakkor sokkal tartósabbak. A ház villamos berendezésének élettartama mintegy 30-50 év. Az elavult és nem biztonságos, túl kis keresztmetszetű vagy elégtelen szigeteléssel rendelkező vezetékeket nagyobb korszerűsítési munkálatok alkalmával cseréljük ki.

Villamos berendezéseken munkát biztonsági okokból, az érvényes előírások figyelembevételével, csak engedélyezett vállalatok végezhetnek. A kivitelező szakvállalattal való megállapodás alapján azonban egyes munkák, pl. a falhornyok elkészítése és takarása, házi‑lag is elvégezhetők. 14.20. ábra. A villamos berendezések felújításakor a költségeknek egy jelentős része a kapcsolószekrény és a mérőhely kialakítására esik, mert a régiek általában már nem felelnek meg a mai követelményeknek és előírásoknak.

Nyomvonal és elhelyezés alapelvei

A lakóépületekben a fő fogyasztásmérő és az osztó helyeket könnyen hozzáférhető helyen hozzák, és minden lakásban elosztó helyeket alakítanak ki. A ház bekötő vezetéke, a főbiztosító és a fogyasztásmérő a szolgáltató vállalat tulajdona. A vezetékek túlterhelésének, a rövidzárlatoknak és a tűzveszélynek az elhárítása érdekében korszerű berendezéseknél a lakáson belül is több, egyedileg biztosított áramkört alakítanak ki. A nyomvonal vízszintes szakaszát az egyik általánosan használt fektetési módnál a födém alatt 30 cm-rel körben vezetjük, ebből ágaznak le függőlegesen a dugaszolóaljzatokhoz és kapcsolókhoz menő ágak. Ez a nyomvonal gyakran előnytelenebb lehet, mint a dugaszolóaljzatok magasságában való elhelyezés.

Ha esztrichpadlót is ki kell cserélni, ajánlatos a vezetékeket a nyers padlón, ill. Falhornyokban elhelyezett vezetékek számára túlnyomórészt a kétszeres szigetelésű, burkolt vezetékeket alkalmazni. Vakolandó felületeken az olcsóbb, de kényesebb lapos vezetékeket le lehet helyezni. Ha csak egyes új vezetékekre van szükség, azokat a vakolaton kívül lehet vezetni, pl. a szegélyléc fölött, az ajtónál a vezetéket az ajtó körül vagy a padlóban át lehet vezetni. Vakolaton kívül több vezetéket új szegélyléc mögé vagy szegélyléc-csatornában lehet elhelyezni.

Vezetékcsatornázás és falhornyok

A falakba hornyok készítése, a munkákat követő bevakolással és új festéssel lényegesen nagyobb munkával járna. Előnyös lehet a falon kívüli szerelés, például parapetcsatornák alkalmazása, melyek a vezetékezést és a szerelvényezést is magukban foglalják. A kábelcsatornák és beépített csatlakozódobozok számos méretben és színben kaphatók, és a csövezés lehet teljes vagy részleges. 14.21. ábra, 14.22. ábra, 14.23. ábra mutatják az előre gyártott és a saját készítésű kábelcsatornák fő elemeit és elrendezését.

A vezetékeket a helyiségben mindig függőlegesen és vízszintesen, ill. derékszögben kell vezetni, sohasem ferdén. A vezetéknyomvonal megfelelő tervezésével sok munka megtakarítható. A nyomvonal vízszintes szakaszát a födém alatt vagy falhornyokban vezethetik, és a fal hornyai hosszától függően előfordulhat, hogy a nyomvonal jobban járható, ha a dugaszolóaljzatok magasságában vezetik. A vezetékcsatornák fedői és a csatornába beépített dobozok helye is lényeges tervezési szempont a későbbi felújítások szempontjából.

Védőeszközök és biztonság

A közüzemi villamos hálózat váltakozó áramot szolgáltat, melynek feszültsége 230 V, frekvenciája 50 Hz. A helyiségekben a váltakozó elektromos és mágneses terek jelennek meg, és ezeket köztudottan árnyékolni kell. A földelés és a megfelelő vezetőanyagok használata minimálisra csökkenti a kisugárzást. A Faraday-kalickahatás javítására a levezetők számát növelni érdemes, különösen szabványban előírt minimumhoz képest. A gyakorlatban közeli villámcsapás sokszor károsítja az elektronikát, ezért külső és belső villámvédelem zárópecsételhető módon és rendszeres ellenőrzéssel legyen fenntartva. A harmadik, Kiindulási pont a fogyasztói főelosztótábla, amelynek elhelyezése és kivitelezése a MSZ 447-es szabvány alapján történik.

Az MSZ 447:1998 szabvány a kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatról ellátott vagy ellátandó fogyasztási helyekre vonatkozik. A szabvány érinti a TN- és TT-rendszereket, érintésvédelmet és túlfeszültségvédelmet is, és meghatározza a vezetékek és elosztók méretezését, a csatlakozóvezetékek kialakítását és a kismegszakítók kiválasztásának feltételeit. A szabvány kiemeli, hogy az első túláramvédelmi készülék legyen megfelelő névleges áramerősséggel és a csatlakozóvezetékeket úgy kell méretezni, hogy a hullámzások és a villámvédelmi megoldások együtt biztonságosak legyenek. A védőcsövezés és az elhelyezés részletei, a méretlen fővezeték szabadvezetékbe történő beépítése és a közcélú elosztóhálózatba tartozó elemek egységesen kerülnek szabályozásra.

Érvényesség és alkalmazási kör

Az MSZ 447:1998 szabvány és az ezt kiegészítő módosítások együtt adják meg a jelenlegi gyakorlati keretet. A szabvány összefügg az energia-ellátásról szóló jogszabályokkal, a lakóépületek villamos rendszereinek felújításával és a védelmi rendszerek kiépítésével. A felújításoknál fontos, hogy a meglévő szerelési technológiákat és anyagokat megőrizzék vagy megfelelően korszerűsítsék, figyelembe véve az épület szerkezeti adottságait és az előírásokat. A kivitelezés során szakember bevonása és a CSAK ENGEDÉLYEZETT vállalatok munkája elengedhetetlen a biztonságos üzemeltetés érdekében.

A nyomvonal és a kábelezés fő elemei

tags: #lakohaz #nyomvonal #szabvany

Népszerű bejegyzések: