Ingatlan bérbeadása andózási és áfások kérdései részletesen
Ingatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel.
Az áfa rendszerében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint adómentes tevékenység, azonban az adózó dönthet úgy is, hogy adókötelezettséget választ e tevékenységére. A döntést az állami adóhatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Ha az adóalany élt e választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. A választást külön-külön lehet megtenni a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadása esetében. Nem élhet az adókötelessé tétellel két speciális áfajogállású kör, az alanyi mentességet választók és az eva-alanyok.
Áfa választás és a számlázás
Amennyiben az ingatlan-bérbeadást a bérbeadó - választásával - áfakötelessé tette, akkor arról számlát köteles kiállítani a bérbevevő adóalany felé. When a bérbevevő az ingatlant kibérli, célszerű a bérbeadótól az áfa tekintetében egy nyilatkozatot kérni, vagy esetleg magáról a bejelentőről másolatot kérni. A bejelentő adatlap alapján győződhet meg arról a bérbevevő, hogy a szolgáltatás nyújtója áfás adózást választott-e avagy sem. A nyilatkozat a felelősség megosztására lehet jó, hiszen evvel lehet bizonyítani a körültekintő hozzáállást.
Választás és láncolat
Előfordulnak olyan bérbeadások is, amelyeket összekevernek az ingatlan-bérbeadással. Mindig áfaköteles körbe tartozik például a gépjármű elhelyezését szolgáló bérbeadás, az ingatlannal tartósan összekötött gép vagy berendezés bérbeadása, és például a széfbérbeadás. Sok esetben lehet találkozni olyan megoldással - főleg az utóbbi években -, amikor több cég vesz bérbe egy adott ingatlant, úgy, hogy egy cég lesz kvázi a főbérlő, és ez a cég számlázza tovább a bérleti díjat a többi bérlő felé. A válság hatására sok esetben a bérbeadók ahhoz is hozzájárulnak, hogy a bérbevevő a korábban bérbevett terület egy részét albérletbe továbbadja a költségei csökkentése érdekében. Az írásomban boncolgatott áfakérdés ilyen esetekben is felmerül.
Tovább- és közvetített szolgáltatások
Amikor továbbszámlázzák a bérleti díjat, akkor szintén meg kell határozni, hogy áfa szempontjából a bérbeadás adóköteles avagy nem. Meg kell azt nézni, hogy aki továbbszámlázza a bérleti díjat, választotta-e az adókötelezettséget a bérbeadás tekintetében. Itt fontos, hogy újra és újra a bérbeadó adóalanyisága szempontjából kell megvizsgálni az áfakérdést, nem a közvetítés tényéből kiindulva. Az ingatlan-bérbeadás áfakérdése független attól, hogy a szolgáltatás közvetített szolgáltatás vagy saját, itt mindig az adóalany áfaválasztása lesz a mérvadó. Egy továbbszámlázásos láncolatban szereplőnként kell megismételni a választást. Tehát ha valamelyik szereplő nem választott adókötelezettséget a bérbeadás tekintetében, akkor neki áfamentesen kell számlázni, függetlenül attól, hogy az előző láncszem adókötelezettséget választott-e és ő áfásan számláz-e felé. Természetesen ennek az a hátránya, hogy nem tudja levonni a bejövő számlán szereplő bérleti díj áfatartalmát.
Ár- és rezsiköltségek kezelése
Az első felvetés szerint a társaság kiadná ezt az ingatlant, azaz átadná az ingatlant bérleti díjért cserébe, hogy üzemeltesse azt, mint magánszemély. Amennyiben ez lehetséges: a gazdasági társaság természetesen áfás, de az ingatlan bérbeadás alapesetben áfamentes szolgáltatás, így, ha áfamentesen adja bérbe az ingatlant, akkor az ingatlanfenntartással kapcsolatos minden rezsi típusú költséget, valamint minden más ingatlanfenntartással kapcsolatos költséget külön kell kezelni és ezek áfáját nem igényelheti vissza a betéti társaság? Annak, hogy a társaság a tulajdonában álló, de gazdasági tevékenységéhez nem használt ingatlant bérbe adja, nincs akadálya. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az általános forgalmi adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. Ez egyben azt is jelenti, hogy e tevékenységhez nem kapcsolódik adólevonási jog, illetve az adóköteles és az adómentes tevékenységhez egyaránt beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások esetében a levonható adót meg kell osztani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az adózó áfafizetési-kötelezettséget válasszon az ingatlan bérbeadására (88. §). Ez esetben a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatosan felmerült, előzetesen felszámított adó levonható.
Adózás és bevételek lebontása
Az ingatlan bérbeadója a bérbevétel időtartamától és a fizetési módoktól függően számíthatja ki adókötelezettségét. Az ingatlan bérbeadása tárgyi adómentes az áfatörvény 86. § alapján. A szálláshely-szolgáltatás jellemzően rövid idejű bérleti viszonyra vonatkozólag adóköteles lehet, csak adószám birtokában üzemeltethető, és be kell szerezni a szükséges engedélyt is. A bérbeadó kétféle adózási mód közül választhat szálláshely-szolgáltatóként: a tételes átalányadózás vagy önálló tevékenységből származó bevételként történő adózás.
Az ingatlan kiadásával szerzett bevétel adóköteles jövedelemnek számít. A fizetendő adó mértéke 15 százalék az SZJA szerint, és az adómentes ingatlan-bérbeadás esetén számlát nem feltétlenül kell kiállítani, de adózási bizonylat egyéb formában szükséges lehet. Az adózó köteles T101 jelű nyomtatványon bejelenteni az ingatlan-bérbeadást a NAV-hoz. Az önálló tevékenységből származó bevétel minősítése és a költségelszámolás módja (10%-os költséghányad vagy tételes költségelszámolás) a bevétel igazolásának módjától függ.
Könyvvezetés és részletek
A 10%-os költséghányaddal történő jövedelem-megállapítás során a bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó köteles igazolni az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket. A közüzemi szolgáltatások díja, a társasházi biztosítás és a takarítás díja nem mindig vehető figyelembe a kedvező szabály szerint, és nem hárítható az ingatlanbérbeadással összefüggő költségként a bérlőre arányosan.
A bérbeadók számára fontos számolási és adminisztratív feladatok közé tartozik a rezsiköltségek és a bérleti díjak piacra való igazítása, a megfelelő mérlegelés az albérletbe adás esetén is.
Rövid összegzés a főbb számokról
- Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint adómentes, de választható az adókötelesség.
- Áfabejelentés és áfás számlázás attól függ, hogy a bérbeadó áfaköteles-e.
- A megosztott felelősség nyilatkozat segítheti a körültekintő hozzáállást.
- A továbbszámlázás esetén minden szereplőnél meg kell ismételni az adókötelezettség választását.
- A bérbeadás az adóköteles formában történő bevétel lehetőségeit és adólevonási jogát is érinti.

Az ingatlan kiadásáról szóló adózási kérdések megértéséhez fontos figyelembe venni az Szja tv. 2. és 4. mellékletének rendelkezéseit, valamint az Áfa törvény 86. § és 88. §-ának előírásait. A rövid- és középtávú bérbeadásra is vonatkoznak a szabályok, és a tényleges költségek igazolása tételes elszámolás esetén elengedhetetlen. A piaci viszonyok figyelembevététele és az adózási státusz tisztázása hosszú távon megalapozza a jogszerű és hatékony bérbeadást.
Összefoglalóan: az ingatlan bérbeadás adózása összetett kérdéskör, amelyben az áfa, az SZJA és a helyi rendelkezések is szerepet játszanak. A választott adózási mód befolyásolja a számlázást, a költségek levonhatóságát és a fizetendő adók körét. A biztonságos gyakorlat része, hogy a bérbeadó és a bérlő is tisztában legyen a felek jogával és kötelezettségével, és ha szükséges, adózási tanácsadó segítségét veszi igénybe.
tags: #lakoingatlan #berbeadasa #afa
