Családi csődvédelem kizárása a két ingatlan: útmutató az adósságrendezési eljárásról

A megállapodásban rögzített, szigorú előírások betartásával, a fizetési kötelezettségek teljesítése után Ön mentesülhet tartozása egy részétől. Az eljárás Önnek, mint magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek akkor jelenthet megoldást pénzügyi problémáira, ha rendelkezik vagyonnal és rendszeres jövedelemmel, de tartozásainak összege nem haladja meg vagyonának kétszeresét. 2016. Az eljárás kezdeményezéséhez Önnek a teljes vagyonára és tartozásaira vonatkozó minden hiteles dokumentumot csatolnia kell (pl. kölcsönszerződések, felszólító levelek, stb.) és számos további nyilatkozatot is tennie kell (pl. Azt, hogy Ön teljesíti-e a megállapodást, állami alkalmazott, egy ún. családi vagyonfelügyelő ellenőrzi. Ő jogosult az Ön és családja bevételeit, kiadásait ellenőrizni, és vásárlásait akár korlátozhatja is. Az eljárás során, amennyiben az Ön pénzügyi helyzete jelentős mértékben javulna, ezeket az új bevételeket is az adósságrendezésre kell fordítania (pl. A vagyona, jövedelme illetve a bankszámlája feletti rendelkezési jogát korlátozhatják. A még ki nem fizetett tartozások miatt a hitelezők végrehajtási eljárásokat indíthatnak, illetve folytathatják azokat. 2015. évi CV. 16/2015. (VIII. A magáncsőd a magánszemélyek számára kialakított csődvédelmi forma, amely azt célozza, hogy az adós és hitelezői között megállapodás jöjjön létre annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon és a hitelezők belátható időn belül megtérülést realizáljanak. Az eljárás akkor jelenthet megoldást pénzügyi problémáira, ha rendelkezik vagyonnal és rendszeres jövedelemmel, de tartozásainak összege nem haladja meg vagyonának kétszeresét. A családi csődvédelem programjába való belépés önkéntes. Az Are törvény (2015. Az adós (adóstárs) tartozásai meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonának 70 százalékát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200 százalékát, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 230/2015 (VIII.12.) korm. (Ld. a "Mi nem tartozik a magáncsődbe? - 230/2015. (VIII.12.) Korm. rend." c. Az eljárás megindításakor a főhitelező részére 20.000 Ft költségátalányt, valamint havonta minimális törlesztőrészletet kell teljesíteni, amely a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a záloggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7%-ának egytizenketted része. Ha Ön az egyezséget nem tartja be vagy nem teljesíti a törlesztőrészleteket, a bíróság megszünteti az adósságrendezési eljárást, és így megszűnik a csődvédelme és tíz évig nem is kérelmezhet újra magáncsőd eljárást. Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy 2015. évi CV. A családi csődvédelmet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szabályozza. A programba azonban nem lehet automatikusan bekerülni: feltétel a rendszeres, igazolt jövedelem, valamennyi vagyon megléte (megtakarítás, ingatlan), valamint az együttműködési és fizetési hajlandóság. Az eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy a csődvédelem idején leállnak a folyamatban lévő végrehajtások, és új eljárás sem indítható. A program hosszú és komoly önfegyelmet kíván, mégis sok család számára ez jelenthet az utolsó esélyt arra, hogy elkerülje az anyagi összeomlást. Bármelyik magyar családdal előfordulhat, hogy akár elhibázott pénzügyi döntésekből, akár magánéleti problémákból kifolyólag nehéz anyagi helyzetbe kerül, például végrehajtás indul vele szemben. Viszonylag kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, de még ebben az esetben is van remény: a legszorultabb helyzetekből is kiutat kínálhat a Családi Csődvédelmi Szolgálat. Cikkünkben összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudnunk a családi csődvédelmi eljárás menetéről: amellett, hogy eláruljuk, mi a családi csődvédelem lényege és hogyan rendelkezik a családi csődvédelem jogszabály, azt is megtudhatod, mik a családi csődvédelem feltételei és milyen családi csődvédelem nyomtatvány beadása szükséges az eljárás megkezdéséhez. Hol találhatók a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei (pl. A családi csődvédelmi eljárás egy, a Családi Csődvédelmi Szolgálat segítségével zajló, államilag biztosított szolgáltatás, amellyel a nehéz anyagi helyzetbe került, magáncsődöt jelentett családok élhetnek. A családi csődvédelem feltételeiről a családi csődvédelem jogszabály, pontosabban a 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről rendelkezik. Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. A családi csődvédelem jogszabály kifejti, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat a Kormány által rendeletben kijelölt, a törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szerv. A családi csődvédelem lényege, hogy az adósságrendezési eljárás során megteremtsék a lehetőséget annak, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, egyben a hitelezők az adósság teljes vagy legalább részleges megtérüléséhez juthassanak. A családi csődvédelmi eljárás kapcsán fontos tudnunk, hogy ez az állami szolgáltatás nem jár alanyi jogon mindenkinek, akinek adósságrendezési gondjai akadtak, meg kell felelni a családi csődvédelem feltételeinek. A családi csődvédelmi eljárás menetéről fontos tudnunk, hogy a folyamat külső személy általi szigorú pénzügyi figyelemmel és kontrollal jár, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a programban résztvevő adós (és adóstárs) nem maga rendelkezik saját jövedelmével. Bár ez első hallásra durva közbeavatkozásnak tűnik, a családi csődvédelem képes lehet biztosítani a család számára a békés adósságrendezést és egyengetni az adós útját egy új élet felé. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervinek feladata - miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a feltételeknek és jogosult-e az eljárás kezdeményezésére - a programban résztvevő adósok részletes tájékoztatása a családi csődvédelmi eljárás menetéről. cím: 7621 Pécs, Mátyás király u. cím: 1035 Budapest, Váradi u. cím: 9023 Győr, Türr István u. cím: 3300 Eger, Barkóczy út 7. I. cím: 5000 Szolnok, Ady Endre út 35-37. cím: 2800 Tatabánya, Bárdos László u. cím: 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. cím: 9700 Szombathely, Kőszegi u. A családi csődvédelem eljárást a Családi Csődvédelmi Szolgálat illetékes területi szervénél vagy a főhitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél lehet kezdeményezni az erre a célra kialakított formanyomtatvány személyes, vagy postai úton történő benyújtásával (a szolgálatok fenti postacímeire kell elküldeni vagy ott személyesen leadni). Az Adósságrendezési eljárás kezdeményezése c. családi csődvédelem nyomtatvány elérhető a Családi Csődvédelmi Szolgálat hivatalos honlapján, illetve átvehető személyesen is a főhitelezőnek minősülő pénzügyi intézményeknél vagy a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinél (itt a kitöltési útmutató). Augusztustól kivezetik a vitatott validálási kötelezettséget, és több kapcsolódó szabály is megszűnik. 2026. április 16. „El akarják árverezni a lakásomat, utcára kerülök, mi lesz most velem?” A feleségem tartós táppénzre került a betegsége miatt, nem tudjuk fizetni a hiteleinket, a hitelező egy összegben követeli a tartozást. Mihez kezdjek most?” „Megnőttek a törlesztők, nőttek az árak a boltban. Vagy a hitelt törlesztem, vagy enni adok a gyerekeknek, mindkettő nem megy egyszerre.” Néhány jellemző mondat emberektől, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy felvett hiteleiket nem képesek az eredeti szerződés szerint megfizetni. A természetes személyek adósságrendezési eljárása a megfelelő együttműködési hajlandóság esetén lehetőséget nyújt az eladósodott személyek számára adósságaik belátható időn belüli rendezésére úgy, hogy mellette a megélhetésük is biztosított marad. Az eljárásnak a kérelmezőn kívül számos résztvevője lehet. Egyrészt már maga a kérelmező is takarhat egy, vagy akár egyszerre több személyt is (akár egyéni vállalkozókat is, tekintettel arra, hogy számukra is ez az eljárás jelenthet megoldást fizetésképtelenség esetén). Abban az esetben, ha a kérelmet benyújtó adósnak van adóstársa, azaz olyan személy, aki legalább egy tartozásért egyetemlegesen felelős, és vele közös háztartásban vagy vagyonközösségben él, akkor együtt kell kezdeményezniük az eljárást (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért mindig csak adóst említem, de több kezdeményező esetén az adóstársat is érteni kell alatta). Mellettük még részt vehetnek az eljárásban egyéb kötelezettek is (eredeti szerződésben adóstárs, aki itt nem minősül annak, mert pl. már nem él egy háztartásban az adóssal, egyéb kötelezett, zálogkötelezett) azonban az ő részvételük nem kötelező, ebbéli szándékukról szabadon nyilatkozhatnak. Az eljárás nagyon fontos résztvevői a hitelezők. Hitelezőnek számít minden olyan jogi vagy természetes személy, aki követeléssel rendelkezik az adóssal szemben. Az esetek döntő többségében a hitelezők pénzügyi intézmények - leginkább bankok és követeléskezelők -, de az eljárásokban megjelennek társasházak, magánszemélyek, a NAV, közüzemi cégek, és akár munkáltatók is hitelezőként. Az eljárás egyik nagy előnye ugyanis, hogy az adós az összes tartozását köteles bevonni, és ezért átláthatóvá válik a törlesztési képessége. A hitelezőkön belül kiemelt szereppel és jelentőséggel bír a főhitelező. Az adósságrendezési eljárás nagyon sok előnnyel jár a résztvevő adósok számára, ezért sokszor hallani ügyfelektől, akik sikeresen kezdeményezik az eljárást, hogy olyan érzésük van, mintha valóban egy nagy teher került volna le a vállukról, újból tudnak lélegezni. Ezen előnyök nagyrészt abból származnak, hogy ebben az eljárásban központi szereplő az adós, aki annak reményében kezdeményezi az eljárást, hogy segítségével ki tudjon kerülni az adósságcsapdából, és rendezni tudja tartozásait. Ezt a célt figyelembe véve ezért az eljárás nem csupán az adós tartozásaira koncentrál, hanem figyelembe veszi a rendelkezésére álló jövedelme mellett a háztartása kiadásait is. Kötelezettségek csökkentése és átütemezése: a cél nem a vagyon teljes elárverezése, hanem a hitelezőkkel való megállapodás. Ennek részletes leírását a folyamatábra alapján is megismerhetjük: az eljárásnak akár három szakasza is lehet, de az is előfordulhat, hogy egy szakaszban lezajlik. Ennek esetei a részletes leírásban megtalálhatók. Az eljárás hossza a törlesztés megkezdéséig nagyban függ a lefolytatandó szakaszok számától. Együttműködő adós esetén a végkimenetele azonban a szakaszok számától függetlenül ugyanaz: mentesítő végzés, mely folytán az eljárásban résztvevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket a megállapodás, az egyezség vagy a törlesztési terv alapján nem kellett teljes egészében kielégíteni. Ez a kedvező végkimenetel azonban tényleg csak az együttműködő, az eljárás során a kötelezettségeit teljesítő adósok számára elérhető. Ugyanis az eljárást a bíróság bármelyik szakaszban megszüntetheti, amennyiben valamelyik hitelező vagy akár a Családi Csődvédelmi Szolgálat jelzi felé, hogy az adós nem tett eleget az együttműködési vagy törlesztési kötelezettségének. Ebben az esetben az adós ellen megindított, és az eljárás idejére szüneteltetett végrehajtási eljárások folytatódnak, és az adós 10 éven belül nem kezdeményezhet újból adósságrendezési eljárást. Azt gondolom, hogy ez az eljárás tényleg nagyszerű segítséget tud nyújtani a jóhiszemű, de valamilyen kedvezőtlen körülmény okán mégis fizetésképtelen helyzetbe jutott magánszemélyeknek. Tekintettel arra, hogy ugyan jeleztem, hogy az eljárás kicsit bonyolult, de annak minden rétegét - e cikk hosszát figyelembe véve - bemutatni nem volt lehetőségem, javaslom, hogy az érintett személyek a Családi Csődvédelmi Szolgálatot keressék fel, mert az ott dolgozó vagyonfelügyelők fognak tudni nekik az eljárásról teljes körű tájékoztatást nyújtani. Adós, adóstárs akkor jogosult részt venni az adósságrendezési eljárásban, amennyiben megfelel a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. Az Are tv. Az első csoportba tartozó Are tv. 7. § azokat a feltételeket tartalmazza, amely feltételek mindegyikének együttesen teljesülnie kell a sikeres kezdeményezés érdekében. Az Are tv. 8. § tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek kizáró okoknak minősülnek, és azok bármelyikének fennállása esetén a kezdeményezés sikertelennek minősül. A kezdeményezés feltételeinek utolsó csoportját alkotják az Are tv. 9. §- ban található feltételek, amelyek közül adós, adóstárs vonatkozásában legalább egynek fenn kell állnia. Az adósságrendezési eljárás az adós önkéntességén alapul. Ezen túl az adósnak, adóstársnak minden kitöltött oldalt, dátummal és aláírással kell ellátnia. Az egyéb kötelezettnek csak azt az oldalt kell dátummal és aláírással ellátnia, amely az ő általa tett nyilatkozatot, kötelezettségvállalást tartalmazza, vagy az adós olyan adatát érinti, amelyre vonatkozóan az egyéb kötelezettnek helytállási kötelezettsége van. Amennyiben kérelmét a pénzügyi intézményhez kívánja benyújtani, előzetesen tájékozódjon, hogy melyik fiókok foglalkoznak adósságrendezési eljárással. Az adósságrendezési eljárásnak két fő szakasza van, a bíróságon kívüli és a bírósági szak. A bírósági szakasz két további részre bontható, az egyezségkötési és az adósságtörlesztési szakaszra, azonban a másodikra csak akkor kerül sor, amennyiben az egyezségkötési szakaszban nem jön létre a felek által megszavazott, és a bíróság által is elfogadott egyezség. A bíróságon kívüli szakban a hitelezők követelései már nem térülhetnek meg az adósságrendezési eljáráson kívüli forrásból (pl: végrehajtási eljárások szünetelnek, a végrehajtó nem tiltja le a munkabért, feloldja az inkassót), és adósnak az eljárás nyújtotta védelem miatt nagyobb esélye van a megegyezésre. A megállapodás viszont csak akkor jön létre, ha azt az eljárásban részt vevő összes hitelező, és adós is elfogadja. Azon eljárások, melyekben nem szerepel főhitelezőnek minősülő hitelező, a kérelmet benyújtását követően rögtön bírósági szakaszával kezdődnek. A bírósági szakasz első fázisának célja, hogy a felek kössenek egy egyezséget. Az egyezség során lehetőség van hosszabb futamidő meghatározására, javaslatot lehet tenni a tartozás egy részének elengedésére is, illetve a vagyonértékesítésben is megállapodhatnak a felek (pl.: ingó, ingatlan). A CsSz az adós, adóstárs javaslatai alapján, velük közreműködve készíti elő az egyezség tervezetét, és az adós által elfogadott tervezet küldi meg a hitelezőknek. Az adósságtörlesztési szakasz a bíróságon kívüli szakasztól és a bírósági szakasz egyezségkötésre irányuló szakaszától abban tér el jelentősen, hogy ebben a szakaszban már sem az adósnak, sem a hitelezőknek nincs beleszólása annak meghatározásába, hogy a tartozások törlesztése milyen feltételek mellett (futamidő, törlesztő-részletek nagysága, hitelezők megtérülése, stb) teljesüljön. Ebben a szakaszban a törlesztésre vonatkozó rendet a családi vagyonfelügyelő által előkészített, és a bíróság által jóváhagyott adósságtörlesztési terv tartalmazza, melynek meg kell felelnie a jogszabályi előírások szigorúbb feltételeinek. Az adósságtörlesztési szak célja, hogy a adós, adóstárs 5-7 éven belül rendezze a fennálló tartozását. Az a természetes személy minősül adóstársnak, aki az Are. az Are tv. hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal, vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de az Are tv. kezes, abban az esetben, ha az Are tv. Amennyiben részt kíván venni az adósságrendezési eljárásban, legalább mögöttes helytállási kötelezettséget kell vállalnia az adóssal, adóstárssal közös tartozása vonatkozásában. (adós, adóstárs nemfizetése esetén a közös tartozás vonatkozában fizetendő törlesztő részletet felhívásra meg kell fizetnie). Ebben az esetben a közös tartozás vonatkozásában egyéb kötelezettet is megilleti a hitelezővel szembeni igényérvényesítési védelem. Amennyiben egyéb kötelezett nem kíván részt venni az adósságrendezési eljárásban, a közös tartozás vonatkozásában egyéb kötelezettet nem illeti meg a hitelezővel szembeni igényérvényesítési védelem. A főhitelező a benyújtást követően megvizsgálja a beadott nyomtatványcsomagot. Amennyiben az hiányos, egymásnak ellentmondó adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, úgy az adóst adategyeztetésre szólítja fel. Ha az adós elmulasztja az adategyeztetésre nyitva álló 30 napos határidőt, úgy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül. Az adósságrendezési eljárás során a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve is megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat, és szükség esetén az adóst adategyeztetésre, hiánypótlásra szólítja fel. Ha az adós elmulasztja az annak teljesítésére nyitva álló határidőt (ez lehet 15 és 21 nap is), úgy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében sikertelennek minősül. Ha a főhitelező vagy a területi Csődvédelmi Szolgálat az iratok előzetes áttekintése alapján úgy látja, hogy az adós nyilvánvalóan nem jogosult az eljárás kezdeményezésére, akkor adategyeztetés vagy hiánypótlás helyett erre a tényre felhívja a figyelmet annak érdekében, hogy az adóst megkímélje a felesleges költségektől és az alaptalanul megindított eljárás hátrányos jogkövetkezményeitől. Amennyiben az adós olyan pénzügyi intézményhez nyújtja be az adósságrendezési eljárás iránti kezdeményezést, amely nem minősül a törvény szerint főhitelezőnek, úgy a pénzügyi intézmény erről a tényről 8 napon belül értesíti az adóst. Ezzel egyidejűleg a rendelkezésre álló dokumentumokat megküldi az adós lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak. Amennyiben a dokumentumokból megállapítható a főhitelező, úgy azokat a Családi Csődvédelmi szolgálat továbbítja a tényleges főhitelező részére. Az adósságrendezési eljárás magába foglalja a bíróságon kívüli és - annak eredménytelensége vagy sikertelensége esetén - a bírósági szakaszt. A bíróságon kívüli szakaszban a főhitelezőnek csak akkor van eljárási kötelezettsége, ha az adós vagy adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn és a főhitelező nem áll szanálási vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárás hatálya alatt. Ebben az esetben kezdetét veszi a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás, amely az adós, adóstárs, egyéb kötelezett és a főhitelező között zajlik. Amennyiben az adósnak több tartozása van, úgy a pénzügyi intézmény eldöntheti, hogy vállalja-e a főhitelezői feladatokat vagy sem. Ha a pénzügyi intézmény nem vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő főhitelezői feladatokat, úgy a rendelkezésre álló dokumentumokat elküldi - az adós egyidejű értesítése mellett - az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, aki az iratokat továbbítja az adós lakóhelye szerint illetékes bírósághoz. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során az adós gazdálkodása még nem áll a családi vagyonfelügyelő felügyelete alatt. Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba a törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel a rendeletben felsorolt összeghatárokig. Ilyen például a mosógép, hűtőszekrény stb. (részletesebben lásd: a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének számos további feltétele van az itt felsoroltakon kívül, a részletes feltételek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. A követelések közül a törvény szerint ún. A tartozások között kell lennie fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozásnak, vagy olyan tartozásnak, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének egyéb további feltétele illetve kizáró oka van az itt felsoroltakon kívül, a részletes feltételek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 7-9. Hátrasorolt követelés az adóssal szemben érvényesíthető olyan követelés, amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett, vagy ezek közeli hozzátartozója, élettársa. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor folytathatja le, ha a licitálás már megkezdődött és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Az eljárás megindításának ez nem akadálya. Előzetesen is hozzájárulhat ugyanakkor ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön. Amennyiben sem a bíróságon kívüli adósságrendezés, sem az eljárás bírósági adósságrendezési szakaszában sem jön létre megállapodás az adósságrendezés feltételeiről, úgy az ezt követő adósságtörlesztési szakaszban már a családi vagyonfelügyelő tesz javaslatot az ingatlan esetleges értékesítésére. Az adós ebben az esetben is megtarthatja a jövedelméből a bérleti díj kifizetéséhez szükséges összeget, legfeljebb a 241/2015. (IX.8.) Korm. A természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. Méltányolható lakásigény a rendeletben meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya). A jogosultság vizsgálatát a Családi Csődvédelmi Szolgálat végzi el, az esetleges jogosulatlanság tekintetében a bíróság hoz határozatot. Bíróságon kívüli adósságrendezés esetén erre azt követően kerül sor, hogy a főhitelezőnél az esetleges adategyeztetés sikeresen lezárult. A főhitelező a benyújtott dokumentumokat továbbítja a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, ahol megvizsgálják az iratokat abból a szempontból, hogy a törvény előírásainak megfelel-e a benyújtott kezdeményezés. FONTOS: A főhitelező pénzügyi intézménynek nincsen lehetősége arra, hogy az általa vélelmezett jogosulatlanság miatt a kezdeményezést elutasítsa. Ugyanakkor amennyiben a főhitelező benyújtott dokumentumok alapján észleli, hogy az adós nem jogosult az eljárás kezdeményezésére, úgy az adóst erről tájékoztatja és nyilatkozattételre hívja fel, hogy fenntartja-e kérelmét. A főhitelező saját nyilvántartásaiba és a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatbázisába betekintve végzi el az adós által benyújtott dokumentumok és nyilatkozatok megvizsgálását. A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst, adóstársat terhelő tartozások pontos megismerése, a tartozásállomány felderítése érdekében betekint a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiba. Az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha az adategyeztetést az adós elmulasztja, akkor a hiánypótlási felhívás elmulasztásával azonos jogkövetkezménnyel kell számolni. Ez az adós érdekkörében felmerülő sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásnak fog minősülni, amelyet a bíróság fog megállapítani. A főhitelező vagy a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat levélben szólítja fel a kérelmezőt, ha a kérelem vagy a becsatolt iratok, nyilatkozatok hiányosak, ellentmondásosak. Az adósságrendezési eljárás folytatásának feltétele a felhívás határidőben történő teljesítése. Amennyiben az adós a felhívásban foglaltakat a határidőn belül nem teljesíti, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós érdekkörében felmerülő sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezésként küldi meg az iratokat a bíróságnak. Az adósságrendezés sikere érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közölt eljárási határidőt ne lépjük túl. A hiánypótlási felhívásban írt határidő a levél átvételét követő napon kezdődik. Az adósságrendezési eljárás célja az adós fizetőképességének helyreállítása, ezért az eljárás során az adós és az adóstárs számára - kérelemre - a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami törlesztési támogatás is megállapítható a 274/2015. (IX. 21.) Korm. Az állam törlesztési támogatást az adósnak és adóstársnak együtt kell igényelnie. Az állami törlesztési támogatás mértéke az egyezség megkötésének időpontjában fennálló tőketartozás évi 3,8%-a, de havonta legfeljebb 25 000 forint. A családi csődvédelem egy, az állam által biztosított megoldás adósok részére, amely körülbelül három éve érhető el a rossz pénzügyi helyzetbe kerülők számára. Bár van az az élethelyzet, amikor kifejezetten jó megoldás lehet a csődvédelem, sőt, nem egy szituációban ez jelentheti az egyetlen lehetőséget, ennek ellenére egyelőre viszonylag kevesen éltek a lehetőséggel. Lássuk, mi is lehet ennek az oka, mivel jár a csődvédelem és milyen feltételei vannak! Milyen feltételei vannak a családi csődvédelemnek? Számos különböző feltétel létezik, amelyek közül mindegyiknek meg kell felelnie annak az adósnak, aki élni kíván ezzel a lehetőséggel. 1. Az első, hogy valamennyi vagyonnal rendelkeznie kell az érintettnek, kizárólag csak adóssággal nem lehet részt venni benne. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy saját ingatlannal mindenképpen rendelkeznie kell az adósnak. 2. A másik az, hogy rendszeres jövedelemmel is rendelkezni kell, vagyis, ha valaki munkanélküli, vagy nincs bejelentett jövedelme, szintén nem tud jelentkezni ebbe a programba. 3. A harmadik, hogy már a kezdetektől, amikor az adós belép a programba, fizetnie kell a bank, vagy követeléskezelő felé egy minimális törlesztő részletet. Azt, hogy ez pontosan mennyi és hogy kell kiszámolni, az erre vonatkozó jogszabály tartalmazza. 4. A negyedik, hogy a megállapodás megkötésétől öt éven keresztül a pénzintézetekkel és a csődbiztossal is együtt kell folyamatosan működni. Vagyis bár az adós érdekében történik mindez, nem ő fog rendelkezni a saját jövedelmével. 5. Az ötödik pedig az, hogy ha van adóstárs vagy más érintett, nekik is részt kell venniük a családi csődvédelemben, ez alól senki nem képezhet kivételt. Ha mindezeknek megfelel az adós és képes vállalni az ezzel járó kötelezettségeket, jó megoldás lehet a családi csődvédelem. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az eljárás valóban szigorú pénzügyi fegyelmet és kontrollt jelent egy külső személy által. Milyen hatással van a végrehajtásra a csődvédelem? A csődvédelem leállítja a végrehajtást, minden ezzel kapcsolatos cselekmény szünetel, például nincs inkasszó vagy éppen árverés. Fontos tudni, hogy ha megköttetik a megállapodás, de már van árverésre kitűzött dátum, ilyen esetben az is törlődik. Azonban, ha a csődvédelmi programba való belépés előtt érkezett érvényes licit, akkor az az árverés már végig fog menni. Bizonyos szituációkban hatalmas segítséget jelenthet a családi csődvédelem azon adósok számára, akik megfelelnek a program feltételeinek. Ezen felül pedig nagyon át kell gondolni az, hogy mivel is jár a megállapodás megkötése, hiszen éveken át lesz mellettünk valaki, aki dönt a jövedelmünkkel kapcsolatban.

Infografika: Családi csődvédelem folyamata

A program részletei és összefüggései

Megnevezés: Adós, adóstárs, egyéb kötelezett. Jogosult: Magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő. A belépés feltételei: vagyon és rendszeres jövedelem, továbbá a tartozás összege meghaladja-e a vagyon 70%-át, és nem haladhatja meg a vagyon 200%-át. A tartozás összege tehát legfeljebb 80 millió forint lehet, a vagyon értékének 70%-át meghaladó, de nem több, mint a vagyon 200%-a. A feltételek vizsgálata a kérelem benyújtásakor történik. A havi minimális törlesztőrészlet a zálogkötelezett követelés nyilvántartott összegének 7%-a egy tizenketted része, de legfeljebb a forgalmi érték 7%-ának egytizenketted része lehet. A program célja a 5-7 éves törlesztés, és a vagyon felügyelése alatt álló adós számára kedvező végkimenetelt biztosít. A végrehajtások szünetelnek a program ideje alatt. A főhitelező és az adós közötti megállapodás megkötése akkor történhet meg, ha minden hitelező és az adós is egyetért. Ha nem alakul ki megállapodás, vagy a főhitelező valamely okból nem vállalja a főhitelezői feladatokat, a bírósági szakaszban folytatódik az eljárás.

Táblázat: Főbb feltételek és követelmények

Hol érhetőek el a területi szervek és hogyan indítható az eljárás?

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei címekkel:

7621 Pécs, Mátyás király u.
1035 Budapest, Váradi u.
9023 Győr, Türr István u.
3300 Eger, Barkóczy út 7. I.
5000 Szolnok, Ady Endre út 35-37.
2800 Tatabánya, Bárdos László u.
4400 Nyíregyháza, Kereszt u.
9700 Szombathely, Kőszegi u.

Az eljárást a területi Szolgálatnál vagy a főhitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél lehet kezdeményezni a személyes vagy postai formában benyújtott nyomtatvánnyal. Az Adósságrendezési eljárás nyomtatvány elérhető a hivatalos honlapon vagy a pénzügyi intézményeknél, illetve a területi szerveknél. Augusztustól kivezetik a vitatott validálási kötelezettséget, és több kapcsolódó szabály is megszűnik.

Az eljárás menete, résztvevők és védelem

A folyamatban résztvevők köre széles: adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel, hitelezőkkel (bankok, követeléskezelők, NAV, közüzemi cégek, munkáltatók), illetve a CsSz területi szerveivel és a főhitelezőkkel együttműködve zajlik. A főhitelező vizsgálja a benyújtott dokumentumokat, és adategyeztetést kérhet. A sikeres megállapodás esetén a törlesztések a meghatározott ütemezés szerint folynak az adós és adóstárs együttműködésével. Az eljárás a bíróságon kívüli szakaszban történik, majd ha szükséges, a bírósági szakasz következik egyezségkötésre vagy adósságtörlesztésre irányuló részben.

Infografika: Az eljárás szakaszai és résztvevői

Feltételek és kizáró okok, hibák elkerülése

Az adósságrendezési eljárás csak akkor indulhat meg, ha az adós megfelel a törvény 7-9. §-ában megfogalmazott feltételeknek, és a tartozások egy részét elismeri. Továbbá kizáró ok lehet, ha az adósság előző csőd lezárása óta több mint tíz év telt el, bár a törvény a visszaélések megelőzését célozza. Ha a kérelmet a pénzügyi intézményhez nyújtják be, a főhitelező megvizsgálja, hogy az adósság ténylegesen jogosult-e az eljárás megindítására; ha nem, erről tájékoztatja az adóst és nyilatkozattételre hívja fel. A KHR adatbázisba történő betekintés a valós tartozásállomány felderítését segíti. A hiánypótlási határidők betartása kulcsfontosságú a sikeres eljáráshoz.

Áttekintés a tartalmakról és a végkövetkeztetés szükségességéről

A program célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, miközben a hitelezők is megkapják a megtérülést. A végrehajtások szünetelnek, és a hosszú távú önfegyelemért cserébe egy sor kontroll kerül bevezetésre. Az eljárásban a vagyont és a jövedelmet érintő korlátozások a jóléti cél érdekében kerülnek érvénybe. A program három vagy több szakaszban is lezajolhat, és a végső kimenetel mentesítő végzés lehet, ha minden résztvevő együttműködik.