Lechner Jenő építészeti enciklopédia: életút és művészi korszakok
Az ősrégi kínai közmondás szerint minden művészre ezer kontár jut, ezt egy előadásában így fogalmazta meg a kortársai körében humorérzékéről is közismert dr.
Az első ismert Lechner ős Kismartonból származott és több mint háromszáz éve kapott polgárjogot Pesten.
Ő volt a tulajdonosa annak a fogadónak, ahol XII. Lechner Jenő 1878. augusztus 23-án született.
Édesanyja rokonságban állt a fuvolista Doppler fivérekkel, akiket zongorán is kísért, de alapvetően nem volt szereplésre vágyó alkat.
A zenei tehetséget testvérei közül egyedül Jenő örökölte.
Az egyik, akkor már stuttgarti operakarnagy Doppler nagybácsi hegedűst akart nevelni belőle.
A Várban lévő lakásuktól az iskola felé télen a hegedűtokját használta szánkónak.
A Műegyetemen egy évet ismételnie kellett, de ezt nagy szerencséjének tartotta, mert utána egy nagyon tehetséges évfolyam tagja lett.
Létrehozták a MASTABA asztaltársaságot (Magyar Architektusok Szoros Társasága a Bú Altatására), amelynek tagjai közül kerültek ki aztán a Megfagyott muzsikus című lap elindítói, szerkesztői.
1902-ben szerzett építész oklevelet Hauszmann Alajos, Steindl Imre és Czigler Győző tanítványaként.
Már egyetemen hallgatóként részt vett nagybátyja, Lechner Ödön egyik munkájában, ő tervezte a volt Fehérvári út a bér- és műteremház kapuját.
Lechner Jenő a diploma megszerzése után Hauszmann Alajos irodájában kezdett dolgozni.
Részt vett a Királyi Palota építésének munkálataiban és Hauszmann tátrafüredi villájának tervezésében.
1903-ban a Művészet című folyóirat családiház-tervpályázatán egyik tervét díjazták, a másikat megvették.
1907-től tanársegéd, 1914-től adjunktus, 1915-ben a műszaki tudományok doktorává avatják, 1918-ban A reneszánsz és a barokk építés Magyarországon című tárgykörben magántanári címet kap.
1907-08-ban készült el özv. Tóth Gézáné bérháza a VI. kerületi Kis János utcában és a Kohner villa a Bajza utcában.
A szecessziós, eklektikus, klasszicista stílusjegyeket mutató korai munkái után 1910-től figyelhető meg saját stílusának kialakulása.
A rá jellemző pártázatos szerkesztést mutatja a Pasaréti út 59. szám alatti villa, a Hernád és Elemér utcai iskola és a XI. Mészöly utcai lakóház, ahol haláláig lakott.
Az első igazán nagyszabású példa a felső-magyarországi pártázatos reneszánsz - amelynek kapcsán Lechner Jenő tanulmányokat is írt és tanulmányutakon is járt - stíluselemeinek felélesztésére a sárospataki Tanítóképző Intézet.
A Szepesség és Sáros vármegye 16-17. Warga Lászlóval, aki több korábbi és későbbi épületénél is tervezőtársa volt, részt vettek a népiskola-építési akcióban, Füredi Richárddal pedig 1908-tól több jelentős síremléket készítettek.
(Ezek közül is kiemelkedik az 1929-es Jókai síremlék.)
1916-ban készült el a pesterzsébeti Állami Elemi Iskola, amelyben a pártázatos reneszánsz, a népi építészet és a premodern racionalitás keveredik.
Nagy hírnevet hozott Lechner Jenőnek IV. A pártázatos reneszánsz után a József nádor korabeli klasszicizmus volt a következő korszak, ami Lechner Jenőt megihlette.
1920-tól a Műemlékek Országos Bizottságában dolgozott és számos előadást is tartott.
1922-ben a Chicago Tribune napilap székházának pályázatán „Mention Honorable” elismerést kapott.
A húszas évek második felében egy Mester utcai bérház és az Egyetemi templom helyreállítása mellett elnyerte a megbízást legnagyobb méretű alkotására, a Rezső téri I. Ferenc József emléktemplomra.
Lechner Jenő a harmincas évek modernizmusában is otthonosan mozgott, jó példa erre a Serleg utcai villa vagy Tóth Gyula szobrászművész műteremháza.
Egyre többet dolgozott fiával, ifj. Lechner Jenővel közösen, közös nagy sikerük volt például a XVIII. Eucharisztikus Kongresszus főoltára.
A 30-as évek végén közösen tervezték az albertfalvai római katolikus templomot is.
A remetekertvárosi templomot viszont egyedül tervezte az akkor egyébként már egyre rosszabbul látó mester.
Kismarty-Lechner Kamill visszaemlékezése szerint a harmincas években már nagyon rosszul látott, de ez nem zavarta meg tervezői működésében.
A Képzőművészeti Főiskolára úgy járt tanítani, hogy a borbélya elkísérte az autóbuszmegállóhoz, az Andrássy úton pedig a főiskola portása várta, hogy átvezesse a kocsiúton.
A család 1942-ben vette fel a Kismarty előnevet.
Az idősödő mester utolsó nagyobb munkái közé tartozik a Szt. István bazilika leégett kupolájának újjáépítése és a bombatalálatot kapott városligeti Park Club helyreállítása.
Az ötvenes években már csak templomok kisebb átalakításain, valamint azok berendezési tárgyain dolgozott.
Két fontos műve született, 1954-ben a „Szecesszió”.
A Lechner enciklopédia 2015-ben megjelent, a Lechner Tudásközpontban bemutatásra került kiállítási anyag és három írás veszi közre a Lechner család történetét.
Lechner Ödön bátyja, dr. Lechner Gyula (1841-1914) életútját és tevékenységét bemutató rész tárgyalja: jogi végzettsége, művészeti tevékenységei, épületek díszítésének meghonosítása és verseinek kiadása álnéven.
Lechner Gyula felesége, Uhrink Mária Irma (1841-1916) Doppler Ferenc és Doppler Károly unokahúga volt, a család történetében pedig a művészetek kapcsolatai erősek maradtak.
Jenő fiának Kismarty-Lechner Jenő (G1) pályafutását részletezi a szöveg, aki Svédországban volt diplomaosztó tanulmányúton, majd Stockholmban kiállítást rendezett és tanított a Műegyetemen.
A civil pályán a családi hagyományt követve építészeti pályát futottak be testvérek és unokák, ahol a modernizmus és a klasszicizmus között billegő, nemzeti stílusú formákat ötvöző művek születtek.
A főbb épületek között említhetők a Rezső téri templom, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurálása, a budai várnegyed és a Pázmány Péter Tudományegyetem központi épülete, a budai Várnegyed belső terei.
A 20. század közepén a tervezési tevékenységek mellett a várostervezés és az oktatás is fontos szerepet kapott, kamatoztatva a családi hagyatékot és a hazai műemlékvédelmi hagyományt.
1954-ben megjelent a Szecesszió című munka, amely az enciklopédiában is kiemelt helyet kap.
Változatos stílusok és fő alkotások
A korai időszakban a szecessziós, eklektikus és klasszicista jegyek keveredtek, és 1910-től megkezdődött a saját stílus kialakulása, amely a pártázatos reneszánsz felé mutatott.
A pártázatos reneszánsz jegyei a Hernád és Elemér utcai iskola, a Pasaréti út 59. szám alatti villa és a Mészöly utcai lakóház - ahol zárterkély és sgraffito díszítés részletei is megjelennek.
A sárospataki Tanítóképző Intézet pályázatát Warga Lászlóval közösen nyerte meg, amely a magyar reneszánsz hagyományok megidézését preferálta.
A Rákóczi-síremlék pályázata két fordulóban készült: az első rossz eredménnyel zárult, a második díjhoz a Füredi Richárd és Körösfői-Kriesch Aladár közös alkotása került.
A romániai és felvidéki építészeti hatásokkal szoros kapcsolódásban készült épületek a magyar nemzeti stílus megformálásának eszközei voltak.
A 1920-as években a Rezső téri és a Nemzeti Vértanúk emlékműve, a Jókai síremléke és a Nagytemplomhoz kapcsolódó egyéb emlékek mind részei ennek a korszaknak.
1938-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főoltárát tervezte, amely a Millenniumi emlékmű elé került.
Harmincas évekre a modernizmus felé fordult, ahol a gellért-hegyi és más lokációkon több villa is elkészült, köztük a Ménesi út és Serleg utca épületek.
A két világháború közötti időszakban a klasszicizmus és a magyaros elemek összehangolásával dolgozott, mégis emlékművek és középületek tervezésében maradt meghatározó alak.
Hivatkozások a családban
- Lechner Ödön (Ö0) több épület tervezésében, köztük a Városligeti jégcsarnok és a Operaház díszítőelemei.
- Lechner Gyula felesége, Uhrink Mária Irma művészeti kapcsolatokkal és zenei érintkezésekkel rendelkezett.
- Ifj. Kismarty-Lechner Jenő svédországi tapasztalatai és Stockholmban rendezett kiállításai formálták a későbbi pályát.
- Kismarty-Lechner Kamill a tanárképzésben és a városépítésben is jelentős szerephez jutott.
Vizuális segédlet és kiegészítő adatok
OTP Bank Liga: Ferencvárosi TC – Vasas FC 0–0 | hosszú összefoglaló
| Év | Esemény | Helyszín |
|---|---|---|
| 1903 | Első díj a Művészet folyóirat pályázatán | Budapest |
| 1929 | I. Ferenc József-emléktemplom tervezése | Rezsvő tér |
| 1938 | Remetekertvárosi Szentlélekről templom tervei | II. kerület |
tags: #lechner #jeno #epitesi #enciklopedia