Lechner Tudásközpont kataszteri térkép és topográfiai térképtárának története, rendszerei és gyakorlati haszna
Ma már a térképeket is digitálisan szerkesztik, de a régi, kézzel rajzolt vagy nyomtatott térképeknek továbbra is nagy a szakmatörténeti értéke, sőt a gyakorlati felhasználásukra is sok példa van. Két térképtárunk van a Bosnyák téren, az egyik a kataszteri, az épület földszintjén, míg a másik a topográfiai, az első emeleten található. A kataszteri térképek az ingatlan-nyilvántartás térképi ábrázolását szolgálják, melyek a települések területének tulajdoni viszonyait ábrázolják nagy méretarányban (1:500-1:10 000).
A két fő térképtár és az első tájékozódás logikája
A kataszteri térképtárban két térképezési időszak szelvényei találhatók: az első csoportba az úgynevezett „Királyi” kataszteri térképek tartoznak, a másodikba az 1970-2002 között készültek. A hatalmas térképállományban történő tájékozódás első lépéseként a megyék szekrényajtókra felírt nevei szolgálnak. Egy-egy megyén belül ábécé sorrendben követik egymás a települések, a szekrények tartalmáról szintén az ajtókra kívül elhelyezett számok és szöveges információk adnak felvilágosítást. A szekrényt kinyitva az ajtó belső oldalára felrögzített tartalomjegyzék sorolja fel, hogy mely települések térképei vannak az adott helyen. A fiókokban találhatjuk meg a települések térképcsomagjait, ezek első lapja egy átnézeti térkép, ami helyi koordinátarendszerben, egy négyzethálós felosztással megmutatja, hogy melyik szelvény az adott település melyik részét ábrázolja.
Miért születtek a kataszteri térképek?
1849. október 20-án egy császári pátens rendelte el Magyarország területén a kataszteri felmérést. A térképes felmérés nem katonai, hanem polgári célból készült, hogy az ingatlanadók kivetéséhez alapul szolgáljon. A munka 1856-ban kezdődött el és egészen az 1920-as évekig folyt. Ekkor készültek azok a térképek, amelyeket a Királyi kataszteri térképtárban találhatunk. Elmondhatjuk, hogy térképészeti szempontból nagyon pontos és jó minőségű munkát végeztek eleink. A térképeket tussal, sablonok használata nélkül, szabadkézzel rajzolták, az akkori „kirajzolási mintának” (jelkulcs) és szabályzatnak megfelelően. A mai szemmel már szokatlan 1:2880 (ritkán 1:1440) lépték a méterrendszert megelőző régi mértékegységek használatából, illetve a térképlapok méretéből adódik.
Nyelvek, személyek és képzés a felmérés idején
A felmérés idején a szakma nyelve alapvetően a német volt, így a térképek előlapján szereplő feliratok jellemzően csak német nyelvűek, de szép számmal vannak kétnyelvűek, és találni olyat is, ahol csak magyar nyelven tüntetik fel az információkat. Minden szelvényen feltüntették a felmérőt, azt, aki „egybehasonlította” és aki ellenőrizte a térképet. A földmérő mérnökök képzése egyébként ebben az időben Selmecbányán az Akadémián (Bergakademie 1770-1919) történt, ahol például bánya- és kohómérnökök is végeztek.
Színek, jelölések és az átmenetek a nyomtatott térképek felé
Az első időszakban színes térképeket rajzoltak, amelyek a kül- és a belterületeket egyaránt tartalmazták. A falvak határát pirossal jelölték, az épületeket, hidakat megkülönböztették a éghetőség szempontjából: pirosak voltak a tégla vagy kőépületek, sárgák az éghető anyagból építettek, kékkel jelölték az álló- és folyóvizeket, barnával az utakat. Ezek a térképek azonban hosszú ideig kerültek használatra, mivel fénymásolási lehetőség nem volt. Alkalmanként különböző színű tollal szerkesztették fel a változásokat azért, hogy követhető legyen, mikor történt a módosítás. A későbbi felmérések során készült térképek fokozatosan átvették a helyüket, de a rendszerváltás után, a ’90-es években a kárpótlásokkal kapcsolatban újra előkerültek.
Részletes kataszteri és topográfiai állományok a későbbi szemléletben
A 1970-2002 közötti térképeket már nem kézzel, hanem nyomtatott formában készítették. Egy településre vonatkozóan akár több felmérési időszakból is rendelkezésre állhatnak térképek. Itt lehet, hogy a teljes települést „újfelmérték” és térképezték, vagy csak azokat a szelvényeket „cserélték”, ahol valamilyen változás történt. A felmérés idején alkalmazott vetületi rendszerek alapján hengervetületi-, sztereografikus-, és az 1975-ben bevezetett Egységes Országos Vetületben (EOV) készült térképeket használtak. Az EOV rendszerben a méretarány már 1: 500, 1:1000, 1:2000, 1:4000 vagy 1:10000. A nyomdából négy sorozat érkezett be a térképekből a FÖMI-be, amelyek közül egy archív példányként megőrizve kerül, a felső sarokba pecsételt „ARCHÍV PÉLDÁNY el nem adható és a térképtárból el nem vihető” felirattal, másokat pedig eladás céljára tartottak. Ebben a korszakban a földhivataloknak is szállítottak példányokat, és egy köteles példányt a Széchényi Könyvtárnak is.
Topográfiai térképtár és szelvények
A topográfiai térképtárban a szekrények helyett polcos tárolók találhatók, ahol a munkadossziékat és a szelvényeket helyezték el. 4096 darab 1:10 000 méretarányú EOTR szelvény fedi le az országot, ezek egy adott szakmai logika szerint vannak tárolva. Az 1:10 000 léptékű szelvények megjelölése öt számjegyből áll, például: 77-211. A 77-es szám az ide tartozó 1:100 000 léptékű szelvényt jelöli, a következő három szám pedig az ezen belüli pontosabb elhelyezkedést, négyzetes elosztás szerint.
Vetületek és keretadatok
A térkép alatt és a jobb oldalon különböző keretadatokat találunk, így alul a jelkulcsot, jobbra felül gyámrajzokat, az alatt pedig bizonyos pontok magassági adatait. A topográfiai térképtár archív Gauss-Krüger vetületi rendszerben készült szelvényei más szelvényezési rendszert használnak. Készültek egész országra kiterjedő agrotopográfiai térképek 1:100 000 léptékben, ahol magenta vonalak jelzik a területi lehatárolásokat, és a jelmagyarázat értelmez minden föld milyenségét, típusát, nedvességtartalmát és egyéb mezőgazdasági adatokat.
Használat és példák a gyakorlatban
Az 1:10 000-es topográfiai térképek nagyobb területek áttekintésére alkalmasak, például tájfutáshoz, vadászterületek lehatárolására, út-, vasút- vagy közműtervezéshez. A megengedett olcsóbb munkapéldányok nem színesek. Nagyobb területeket érdemes ezekről a térképekről megismerni, míg a részletes tervezéshez a kisebb léptékű kataszteri térképeket használják.
Digitális hozzáférés és jogi keretek 2020-2025
2020. a jogszabály változás szerint a Lechner Tudásközpont térképtáraiban elérhető kataszteri és topográfiai térképek analóg példányai díjmentesen igényelhetők oktatási, kutatási vagy hatósági célra, illetve közfeladat ellátásához. 2025. évi LXVII. törvény 2025. június 26-i hatállyal módosította a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényt (Fttv.), és meghatározza, hogy az állami alapadatok adatbázisának részeit mely feltételekkel lehet felhasználni. A digitalizált állomány folyamatosan bővül, és a kért adatok postai szállítása a felhasználóra hárul. A BEVET, KÜVET, ZÁVET programok révén áll rendelkezésre a teljes állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, vagy váztérkép formájában is.
Megjegyzés a hozzáférésről: A megvásárolt adatok georeferált vagy georeferálás nélküli formában érhetők el. A váztérkép csak a fedezetet és helyrajzi számot tartalmazza, és értéke függ a generalizáltságtól (0,5 m és 1 m verziók). A Frissítések elvégzése esetén az adatszolgáltatás egésze frissül.
Gyakorlati kutatásokhoz és kiadványokhoz
Az adatbázis hasznos hely- és családtörténet, gazdaság- és társadalomtörténet, történeti földrajz és tájtörténet kutatásához. A kataszteri és topográfiai térképek többféle megsemmisíthetetlen iratokkal együtt feltárják a települések fejlődését, birtokrészek kialakulását és a területek használatát. A digitalizált felvételek az MNL és a BFL nyilvántartásai alapján kereshetők a Hungaricana közgyűteményi portálon, és a gyűjtemények ára, elérhetősége részben jogszabályokkal korlátozott.
Összegzés a navigációhoz és a forrásokhoz
A kataszteri térképtár mély történeti és jogi rétegeket ölel fel: a 19. századi felmérések részletes és nagy méretarányú térképei, a 20. századi-számítógépes átmenet, a modern jogi környezet változásai és a digitalizáció által lehetővé tett hozzáférés. A topográfiai térképek pedig áttekintést adnak az ország földtani és földfelszínének állapotáról, az agráradatoktól az infrastruktúra tervezéséig. A Lechner Tudásközpont térképtárai tehát mind a történeti kutatók, mind a gyakorlati tervezők számára értékes forrásokat kínálnak.
Erdély uralkodói (1570–1711)
tags: #lechner #tudaskozpont #kataszteri #terkep