Melyik hazai bolthálózatnak van a legtöbb üzlete Magyarországon? Lássuk a piacvezető bolthálózatokat és a legnagyobb plázákat
Az offline boltépítés és a digitális tér összefonódása Magyarországon egyre távolabbi jövőnek tűnhet, hiszen a piacvezető e-kereskedő is bővíti fizikai jelenlétét. Az eMAG több budapesti és vidéki boltja szerint a vásárlók bizalma nagyobb személyes jelenlét esetén nő, így a flagshíp üzletek kiemelkedő szerephez jutnak a márkaépítésben. Az új flagship üzlet az Etele Plazában egy központi mintaprojekt: 400 négyzetméteres alapterülete a korábbiaknál tágasabb showroomot kínál, és a bolti megoldások a digitális szolgáltatásokkal egészülnek ki.
Az eMAG zászlóshajói és az online-offline integráció
„Bár a nap bármely pontjában érintkezésmentes átvételt biztosító easybox csomagautomatáink országszerte már több mint kétszáz helyszínen működnek, továbbra is stratégiai fontosságúak az eMAG számára a hagyományos szaküzletek is.”
A belvárosi Etele Plazában nyíló üzlet az eddigi legnagyobb eMAG szaküzlet Magyarországon, melyben minden eddiginél tágasabb showroom fogadja a betérőket. A rendelkezésre álló raktározási kapacitás és a gyors kiszolgálás révén a rendelések egy részét azonnal ki lehet szolgálni. A vásárlók személyes tanácsait és közreműködését a munkatársak biztosítják például hitelügyintézés vagy nagyobb készülékek kiválasztása során.
A plázák marketingje és a digitalizáció
A piac túlélése érdekében a plázáknak kiszámítható marketingstratégiára van szükségük. A digitális jelenlét erősen hat a forgalomra: a WestEnd, Allee, Mammut és Arena Mall példái alapján a látogatószám és a webes aktivitás szoros összefüggésben áll a helyi promóciókkal és a célzott online kampányokkal. A marketing díjak négyzetméterenkénti költsége, a rendezvények, nyereményjátékok és kuponok mind hozzájárulnak a látogatottság növeléséhez és a bérlők elégedettségéhez.
- WestEnd: havi 34 000 látogató a weboldalon; 81%-os forgalom a keresőkből, 13% a direkt forgalom.
- Allee: havi 32 000 látogató; erős lokáció, a megnyitás előtti időszakban jelentős figyelem.
- Mammut: havonta 22 000 látogató; a forgalom főleg keresőkből érkezik, közösségi média kisebb szerepű.
- Arena Mall: 17 000 látogató; a forgalom alapja a keresőkből érkező látogatók és a társadalmi megjelenés.
Az online jelenlét hiánya szellemplázakhoz hasonlíthatóvá teszi a plázákat: a weboldal hiánya vagy alacsony aktivitás csökkenti a látogatottságot, míg a jól következetes online jelenlét növeli az érdeklődést és a fizikai látogatást. A közösségi média aktivitásának heti rendszeressége, a tematikus kampányok és a célzott tartalmak kulcsfontosságúak.
Konténeralapú üzlethelyiségek és a gyors telepítés
Magyarországon egyre több vállalkozó választ konténer alapú üzlethelyiséget. A mobil konténer üzletek gyors telepítést, alacsony beruházást és modern megjelenést biztosítanak. A konténerboltok sokféle felhasználási területre alkalmazhatók: üzletek, vendéglátó konténerek, fagyizók, és ideiglenes kereskedelmi standok is megjelennek vele. Az őrkonténer biztonsági szempontból is előnyös lehet, a hagyományos konténer pedig kereskedelmi és raktározási célokra kiváló.
A konténerek ára a mérettől, felszereltségtől és szigeteléstől függ. A gyors telepítés és költséghatékonyság miatt a modern vállalkozások gyakran ezt a megoldást választják. A konténeralapú üzletek népszerűsége nő, és a food truck, street food pavilonok, mobil kávézók és ideiglenes szezonális üzletek közé is betagozódnak.
A magyar kiskereskedelmi piac és a növekedés
Tavaly a legnagyobb magyar kiskereskedelmi láncok bruttó forgalma 8 364 milliárd forintot tett ki, amely 6 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A Lidl megőrizte piacvezető pozícióját 1 611,3 milliárd forintos árbevétellel, miközben a Spar, a Tesco és a Coop is növekedést könyvelhetett el. A szektor adóbevétele 171 milliárd forint kiskereskedelmi különadó formájában realizálódott.
Offline plázák története és a jövő kilátásai
A hazai plázapiac történelmének fontos állomásai közé tartozik a Duna Plaza, a Sugár, az Árkád és a WestEnd megnyitása. A Duna Plaza 1996-ban nyílt, majd a későbbi felújítások és a központi infrastrukturális fejlesztések hozzájárultak a bevásárlóközpontok központi szerepéhez Budapest forgalmában. A WestEnd a Nyugati tér közelében kapott helyet, és több mint 200 ezer négyzetméteren terül el, tartalmazva szállodát és irodaegységeket is. Az Arena Plaza és a Corvin Plaza újjáépítése és bővítése szintén meghatározó volt a piacon.
A jövőben a plázák marketingeszközeinek finomhangolása, a célcsoportok pontosítására irányuló kampányok, és a digitális jelenlét fejlesztése kulcsfontosságú. A plázák sikere a látogatók számának növelése, a bérlők elégedettsége és a rajtuk keresztüli nagyobb értékesítés egyensúlyának fenntartásában rejlik. A konténeralapú üzletek és az offline-online integráció további dinamizmust adhat a hazai kiskereskedelmi színtérnek.
tags: #legtobb #uzlethelyiseg #bolthalozat #van #magyarorszagon