Lejárt építési engedéllyel ház eladása: jogi következmények és lehetőségek
Ha engedély, bejelentés nélkül építkezünk, két út áll előttünk: vagy lebontjuk az engedély nélkül épített építményt, vagy fennmaradási engedélyt kérünk. Tudnunk kell, hogy fennmaradási engedélyt csak akkor kaphatunk, ha az építmény egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel. A fennmaradási engedély kiadásával egyidőben kiszabják az építési bírságot is. Ez gyakran két lépcsőben történik: az építmény ideiglenes fennmaradási engedélyt kap, ekkor a bírság 30%-át kell megfizetni, a végleges fennmaradási engedély kiadásakor pedig a maradék 70% bírságot. Ugyancsak kiszabhatnak építési bírságot, ha az épületet nem a terveknek megfelelően építjük meg, szabálytalan megoldásokat alkalmazunk.
Gyakori, hogy a tervektől eltérően minden irányban „csak egy kicsit nagyobb” házat építünk, különösen akkor, ha a beépítési lehetőségek miatt nem lehetett az igényeinknek megfelelő méretet tervezni. Az elfogadott mérettűrésre pontos szabályok vonatkoznak: az épület elhelyezése a telken legfeljebb 10 cm-t térhet el a tervtől. Az épület méretei általában maximum 1 százalékkal, de legfeljebb 0,5 m-rel térhetnek el a tervezettől. Az építési bírságok mértékét, és a kiszabás rendjét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szabályozza. A rendeletben pontosan összegben adják meg az egyes építményekre vonatkozó díjszámítási alapot. Így például családi ház, üdülő építés alapdíja 140 ezer Ft négyzetméterenként, melléképületé 100 ezer Ft/m2. A térfogatban mérhető építmények (pl. felületben mérhető építmények alapdíja) és a szabálytalanul elhelyezett építmények (pl. homlokzatra, tetőre elhelyezett) alapdíját az alapterület, térfogat és a készültség szorzóival számolják. A bírság az engedély nélküli építés esetén az így kapott összeg 50 százaléka, szabálytalan építés esetén 40 százaléka. Bejelentés elmulasztása esetén, vagy engedély nélkül építhető, de szabálytalan építés esetén 20 százalék.
A fennmaradási engedély és a bírság kapcsolata
A fentiek azt is mutatják, hogy a fennmaradási engedély kiadásakor kiszabható bírság összege két lépésben érhető el: először ideiglenes fennmaradási engedély, amelynél a bírság 30%-a fizetendő, majd a végleges engedély kiadásakor a fennmaradó 70%. Ha a szabálytalanságot továbbra sem hárítják el, bontási kötelezettség is kiszabható. Építési bírságot akkor is kiírhatnak, ha az építkezés a terveknek nem felel meg, és a hatóság mérlegelése alapján hoznak döntést.
Az 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szabályozza az építési bírság alapját és mértékét, a 46/1996. KTM rendelet pedig az építmények körét és az engedélyek fajtáit konkretizálja. Az Étv. és a törvények összefonódása alapján szinte minden ingatlan-tevékenység engedélyköteles lehet, kivéve a kivett telekalakítási eseteket, amelyek kivételek lehetnek a telken végzett tevékenységek közül.
Előzetes tisztázás szükségességét hangsúlyozza az Étv. lehetővé tévő elvi engedély és az elvi engedély megszerzésének lehetősége. Az elvi engedély célja a jogszabályi követelmények korai tisztázása, hogy a végleges engedély kiadásánál ne érjenek meglepetések. Ha valaki nem kért engedélyt, vagy eltért a jóváhagyott tervektől, az Étv. 48. §-a alapján a fennmaradási engedély igénylése lehetséges, feltéve, hogy a szabálytalanság még 10 éven belül történt és a tervek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.
Egy adott esetben a fennmaradási engedély nem mindig azonos hatású a végleges építési engedéllyel; a fennmaradás néha csak átmeneti, és a hatóság mérlegelésére van bízva, hogy véglegessé válik-e az engedély vagy sem. Ha a fennmaradási engedélyben előírtakat nem teljesítik, bontási kötelezettség rendelhető el. A hatóság figyel a jogbiztonságra és a jogalkalmazás kiszámíthatóságára, és a határidők betartása fontos a jogi helyzet tisztán tartásához.
Valós esetek és jogi helyzetek értelmezése
2005-ben vásároltam egy családi házat, amelyet 2006-ban kezdtem felújítani és fedett lépcsőház hozzáépítésével bővítettem. A használatbavételi engedély azonban elszámolási viták miatt nem lett megkérve. Ha most eladom az ingatlant, és a helyszínrajz ugyanazt az alakzatot tükrözi, a felújított ingatlan a beépített részekkel azonos-e az eredetivel, a fennálló jogi helyzet bármilyen akadályt jelent-e az eladás során? A válasz: a vevőt teljes körűen tájékoztatni kell az ingatlan jogi helyzetéről, így javasolt a szerződésben rögzíteni az Ön által elmondott tényeket. Lehetőség van arra is, hogy a vevő jogutódként meghatalmazást kaphasson a használatbavételi engedély megkérésére.
Fontos megemlíteni, hogy a jogi keretek között a jelen és a jövő jogi környezet változásai függvényében szükség lehet a fennmaradási engedélyre vagy más jogi eszközökre. Esetenként a hatóság a mérlegelés alapján ad engedélyt, ha a fennmaradó részletek és a hatósági feltételek teljesíthetők, vagy ha a szabálytalanság jelentéktelen, és a közérdeket nem sértő megoldásról van szó. A végleges megoldás kiválasztása mindig a konkrét ügy körülményeitől és a jogszabályok aktuális értelmezésétől függ.
Egyszerű bejelentés és építési engedély mellékszála
Az egyszerű bejelentést az építésügyi hatóság tudomásul veszi, amennyiben a bejelentés mellékletei hiánytalanok és megfelelnek az elvárásoknak. Az eljárás során a hatóság megállapítja, hogy a bejelentést tudomásul veszi-e, illetve mikor kezdhető meg az építési tevékenység. Lakóépület bővítésére vonatkozó egyszerű bejelentés esetén az előzetes hatósági ellenőrzés elmarad, tehát a felek felelőssége és felelőssége az építési tevékenység betartása. Az egyszerű bejelentés hatálya négy év, és ha a tevékenységet ezt követően megkezdik, a munkaterület első átadásától számítva hat évig folytatható.
Ha az egyszerű bejelentésnél hiányzik valamilyen melléklet, a hatóság 8 napon belül értesíti az építtetőt, hogy a hiányosság pótlását végrehajthassa. A bejelentés tudomásulvételének meghozatala után a hatóság értesíti az érintetteket, beleértve a polgármestert, az állami főépítészt és más releváns szerveket. Az egyszerű bejelentés folytatása vagy eltérése csak az építési napló ennek megfelelő rögzítésével történhet.
Az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó jogorvoslatok korlátozottak: a tudomásulvétel ellen nincs közvetlen jogorvoslat, de közigazgatási per indítható a határozat ellen, és a jogi képviselet nem kötelező. Ugyanakkor az eljárás a meglévő lakóépület bővítésére vonatkozó egyszerű bejelentés keretében is részletes feltételekhez kötött, és az építőipari kivitelezés nyomon követése is elektronikus építési napló vezetése mellett zajlik.
Ingatlan értékesítése adók és illetékek szemszögéből
A megengedett adózás kérdése - SZJA a magyar jogban - összetett, és függ attól, hogy az eladásból nyereség keletkezik-e. 2025-ben az ingatlan eladásából származó jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni, ha nyereség keletkezik (azaz elnyert bevétel meghaladja a szerzési árat és az elszámolható költségeket). Az 5 éves szabály szerint öt éven túli tulajdonlás esetén az adómentesség állhat fenn, de a részletek minden évben változhatnak: az adóköteles rész mértéke fokozatosan csökken az évek múlásával (például az 5. év után 0%, az előző öt évben 30%, 60%, 90% és 100% a különböző időpontokban).
A levonható költségek között szerepel a megszerzésre fordított összeg és kapcsolódó kiadások (vételár, illeték, közvetítői díjak, ügyvédi díjak), értéknövelő beruházások (szigetelés, nyílászáró-csere, korszerűsítés) a felújítási költségek közül, amennyiben ezek a felújítások az eladást megelőző 24 hónapon belül történtek és az eladási ár legalább 5%-át elérik. Nem vonható le a fenntartási költség, vagy olyan kiadások, amelyek korábban más jövedelemből már levonásra kerültek.
A NAV által elismert bizonyítékok közé tartozik a szerződés, az ügyvédi ellenjegyzés, számlák és egyéb dokumentumok, amelyek igazolják a kiadásokat. Ha nincs meg a dokumentáció, a NAV „75%-os szabálya” léphet érvénybe: a bevétel 75%-át lehet költségként levonni, de a többi költséget már nem lehet figyelembe venni.
A vevő részére az adóterhek és illetékek külön figyelmet érdemelnek. Az illetéket a vevő fizeti (4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték), míg az eladóra a SZJA vonatkozik. NAV-ellenőrzés esetén a be nem vallott bevétel, és a hiányos vagy hiányos dokumentáció esetén bírság és késedelmi pótlék is felmerülhet. Az értékesítéshez kapcsolódó adóbevallást 2026. május 20-ig kell benyújtani, és az adót ezen határidőig kell befizetni, amennyiben adóköteles bevétel keletkezett.
Öröklött vagy ajándékba kapott ingatlanok adózása
Az öröklés esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja. Az örökléssel szerzett ingatlan adózási alapja a hagyatéki érték vagy forgalmi érték alapján számolható. Ha az eladás öt éven túl van a szerzés óta és a nyereség keletkezik, az adómentes lehet. Ajándékba kapott ingatlan eladása szintén adózást vonhat maga után, de az adó mértéke és a felszámított összeg a konkrét körülményektől függ.
Egyszerű bejelentés vagy építési engedély - melyikhez mi kell?
A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján a tevékenységek egy része egyszerű bejelentéshez kötött, mások építési engedélyt igényelnek, és egyes esetekben településképi bejelentés szükséges. A bejelentés mellékletei elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül benyújthatók. Az engedélyhez mellékelni kell az ügyfél adatait, a telek adatait, a kérelmezett eljárást, az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat és a pontos mellékleteket. Az engedély nélküli vagy eltérő építési tevékenység büntetést von maga után, és a fennmaradási engedély lehetősége csak akkor áll rendelkezésre, ha a szabálytalanság 10 éven belül történt és a körülmények megengedik.
A jövőbeni változások tekintetében az építési engedélyek és bejelentések rendszere folyamatosan alakul, és az ÉTDR rendszer a jogszabályi kötelezettségek betartását segíti elő. A folyamatok pontos értelmezése mindig az adott beruházás egyedi körülményeitől és a hatályos országos és helyi előírásoktól függ.

Így érdemes belekezdened az ingatlanozásba
Az alábbi táblázat összegzi a legfontosabb díjszabásokat és határidőket a szabálytalanságok esetére:
| Tétel | Leírás | Gyakori összeg/szabály |
|---|---|---|
| Alapbírság (engedély nélküli építés) | Az építmény értékének %-a alapján | 260 000 Ft alap egyes esetekben |
| Szabálytalan építés bírsága | A tervezettől való eltérés aránya alapján | például 12%-os eltérés |
| Fennmaradási engedély díja | Előzetes és végleges díj | 30% majd 70% a végleges kiadáskor |
| Szja mértéke ingatlan eladás után | 15% a nyereség után | öt év alatt fokozatos csökkenés |
| A NAV 75%-os szabálya | Bevétel 75%-ának levonása költségként | nem minden kiadás fogadható el |
Végezetül néhány gyakorlati tanács: minden szerződést és iratot őrizzen meg a NAV ellenőrzéséig és az elévülési idő végéig; a felmerülő bírságok mérséklése érdekében érdemes mérlegelni a fennmaradási engedély megfontolását 10 éven belül; és mindig érdemes jogi szakértővel egyeztetni a konkrét ügyről, hogy a vevő és az eladó jogi státusza egyértelmű legyen, és az értékesítés zökkenőmentes legyen.
tags: #lejart #epitesi #engedellyel #haz #eladasa
