Lehetőségek és tévhitek a közös tulajdon használata és hasznosítása kapcsán

Közös lónak túros a háta - szokták mondani. A közösködés, a közös tulajdon járhat előnyökkel, ám sokszor láthatjuk, hogy előbb-utóbb problémát okoz. A tulajdonostársak szándékai, érdekei nem mindig egyeztethetők össze zökkenőmentesen. Melyek a közös tulajdon körüli leggyakoribb tévhitek?

A fentiekben a leggyakoribb tévhiteket igyekeztem eloszlatni. Mint minden téma esetén, itt is kezdjük az alapokkal. Például van egy lakás, ami a házastársak közös tulajdonában van. A közös tulajdonnál természetes, hogy felmerülnek a használattal kapcsolatos kérdések. Ám van egy makacs tévhit, ami ezt a területet érinti. Téves az az elképzelés, hogy a közös tulajdont mindenki csak a saját tulajdoni arányának megfelelő mértékben használhatja. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog használatára. Ha tehát egy ingatlannak egyenlő arányban két tulajdonosa van, ez nem azt jelenti, hogy mindkét tulajdonos csak az ingatlan felét használhatja. Mindketten jogosultak akár az egész ingatlant is használni.

Használat és költségek

A viták elkerülése érdekében a tulajdonostársatok egymás közt megállapodhatnak a használat részleteiről. Az egyik gyakran előforduló tévhit a pénz körül forog. Pontosabban a közös tulajdonnal kapcsolatos költségek körül. Kit terhelnek ezek a költségek? A probléma általában akkor lát napvilágot, mikor a közös tulajdonba tartozó dolgot nem használja minden tulajdonos. Vegyünk példaként egy lakást, amit ketten örököltek, ám csak az egyik örökös használja, ő lakik benne. Ilyen esetben találkozhatunk azzal a téves elképzeléssel, hogy az ingatlan minden felmerülő költségét annak az örökösnek kell fizetni, aki ott lakik. Az állagmegóváshoz, fenntartáshoz feltétlenül szükséges költségek, az adók és más közterhek, továbbá a közös tulajdonlallal járó egyéb kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik. Természetesen a használattal felmerülő költségek, mint például a víz, villany, gáz díja az ingatlant használó tulajdonostársat terheli majd. Ugyanakkor egy lakás közös költsége már nem feltétlenül csak a használó tulajdonosra hárul. Ez ugyanis olyan kiadásokat is magában foglalhat, ami a használattól függetlenül is fennáll.

Elővásárlási jog és harmadik fél

A 3. A Polgári Törvénykönyv alapján a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Valójában az igazság az, hogy a törvényi elővásárlási jog csak kifelé él. Ezt jelenti a szabályban a „harmadik személlyel szemben” rész. Ha például 3 tulajdonosa van az ingatlannak, és ebből az egyikük szeretné eladni a tulajdonrészét egy másik tulajdonostársnak, akkor szabadon köthetnek szerződést egymással. A cikkben még közel sem érintettünk minden szabályt, ami a közös tulajdonra vonatkozik. A fentiekben a leggyakoribb tévhiteket igyekeztem eloszlatni. A jövőben még biztosan lesz folytatása a témának.

Közös tulajdon és költségmegosztás

A közös tulajdonba tartozó dolgot használó tulajdonostárs által viselt költségek mellett felmerülhetnek olyan kiadások is, amelyek a használattól függetlenek. Az ilyen közös költségek és a közös tulajdonnal járó egyéb kiadások arányos megosztása a tulajdoni hányad alapján történik. A közös tulajdonban álló gépjárműbeálló használati joga nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. Ugyanakkor a közös tulajdonban álló ingatlan részének kizárólagos használata is felmerülhet, s ezt a közgyűlés döntése alapján lehet engedélyezni, vagy visszterhesen is. Az ilyen kizárólagos vagy részben közös használati jog azonban nem azonos a használat jogával. Az előbbi egy kötelmi jellegű jogosítvány, az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, nem dolgosulhat. Az utóbbi egy bejegyezhető, dologi hatályú jog (az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli).

Eladható-e a közös tulajdon része?

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető.

Válás és közös tulajdon

A közös tulajdon megszüntetése válás esetén bármelyik (volt) házastárs kérheti, és a bíróság a Ptk. szabályai szerint dönt a megszüntetés módjáról. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a házastársi közös vagyon megosztásának jogi vonatkozásai különbséget mutatnak a hagyományos közös tulajdon megosztásától. A két jogviszony összehasonlítása alapján a közös tulajdon megszüntetése és a házastársi vagyon megosztása más-más kérdéseket érint.

Használati megosztási szerződés és alternatív megoldások

A használati megosztási megállapodásban azt érdemes rögzíteni, hogy melyik tulajdonostárs melyik lakrészt, házrészt vagy udvarrészt használhatja. A fenntartási költségek rendezése is fontos része lehet a megállapodásnak. A közös tulajdon használatára vonatkozó jogok között különbség van: a használati jog alapítását a Ptk. szabályai lehetővé teszik, azonban ennek értékcsökkenését a jogtipikus megállapodásokban rendezni kell. Különösen ikerházaknál, közös udvaros családi házaknál és több lakrészes ingatlanoknál lehet hasznos. A megállapodásban érdemes tisztázni, ki fizeti a közüzemi díjakat, ki tartja karban a kerítést, kaput és közös vezetékeket, és mi történik, ha az egyik tulajdonostárs nagyobb felújítást végez az általa használt ingatlanrészen. Az ingatlan-nyilvántartási szabályok alapján a használati megosztási rend bizonyos esetekben az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzhető.

Kivásárlás és közös eladás

A legegyszerűbb peren kívüli megoldás gyakran az, hogy az egyik tulajdonostárs megvásárolja a másik tulajdonrészét. Ez a megoldás akkor kézenfekvő, ha csak egy lakóegységről van szó. A kivásárlásnál a legfontosabb kérdések: mekkora tulajdoni hányad kerül átruházásra; mennyi a reális vételár; van-e jelzálogjog, haszonélvezet, végrehajtási jog vagy elidegenítési tilalom az ingatlanon; egy összegben vagy részletekben történik-e a fizetés; mikor kerül sor a birtokbaadásra; kell-e banki hozzájárulás. A kivásárlás jogi alapja adásvétel, és ehhez szükséges az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat és földhivatali bejegyzés, majd 4% illeték.

Ha egyik tulajdonostárs sem akar kivásárolni, a közös tulajdon közös értékesítése lehet a megoldás. A tulajdonostársak a vételárat tulajdoni hányaduk arányában részesülnek. Piacképesebb megoldás lehet a közös eladás, a kivásárlás, a társasházzá alakítás vagy a használati rend előzetes rendezése. Az osztatlan közös tulajdon értékesítésére akkor is sor kerülhet, ha külföldön élő tulajdonostárs van, és így az elérhetőségi problémákat időben érdemes kezelni. Ha az egyik tulajdonostárs külföldön él, érdemes már az elején jogi képviseletet és meghatalmazást megoldani.

Társasházzá alakítás és telekalakítás

Az osztatlan közös tulajdon akkor alakítható társasházzá, ha annak jogi és műszaki feltételei fennállnak: az épületben legalább két önálló lakás vagy helyiség alakítható ki, rendelkezésre áll az alapító okirat és vázrajz. A társasházzá alakítás költségesebb, mint egy egyszerű használati megállapodás, de növeli az ingatlan értékét. A telekalakítás célja pedig, hogy a közös tulajdonú telekből több önálló helyrajzi számmal bíró ingatlan legyen. Ezt a folyamatot vizsgálni kell a telek mérete, a megosztható telekméret és a közműkapcsolatok szempontjából. A telekalakítás műszaki és földhivatali feltételekhez kötött, amelyhez földmérő és záradékolt változási vázrajz szükséges.

Összegzés és ellenőrzés

A közös tulajdon rendezése előtt mindig ellenőrizni kell a tulajdoni lapot. A terhek legalább olyan fontosak, mint a tulajdoni hányadok. Ha jelzálogjog van az ingatlanon, a bank hozzájárulása vagy a hitel rendezése nélkül a tulajdonosváltás elakadhat. Ha haszonélvezeti jog terheli az ingatlant, a tulajdonosok megállapodása nem feltétlenül rendezi a használat kérdését. A haszonélvező jogát külön kell vizsgálni. Ha végrehajtási jog, elidegenítési és terhelési tilalom vagy más teher szerepel a tulajdoni lapon, először azt kell tisztázni, hogy a tervezett ügylet földhivatali szempontból bejegyezhető-e. Amennyiben további kérdése lenne, a cikk szerzője, Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Infografika: közös Tulajdon megosztásának lehetőségei

tags: #lemondas #a #kozos #hasznalati #jog

Népszerű bejegyzések: