Lemondó nyilatkozat a elővásárlási jogról és kauciók szabályozása a magyar bérleti és ingatlanpiacon

Akár albérlők vagyunk, akár tulajdonosok, érdemes tisztában lenni a kauciót övező jogi tudnivalókkal! Akár bérbe adjuk ingatlanunkat, akár lakást bérlünk, jó, ha ismerjük a bérleti jogviszony szabályait, hogy elkerüljük az esetleges konfliktusokat. Emelkedhet-e a kaució összege, ha a bérbeadó értékes berendezési tárgyakat hagy a lakásban? “Le lehet lakni” az óvadék összegét kiköltözés előtt? A kauciót a jogban óvadékként tartják nyilván, melynek szabályait a Polgári Törvénykönyv taglalja.

Az írásos lakásbérleti szerződésbe a felek kölcsönös megállapodásán túl azt is belefoglalják, hogy ezt az összeget mire fordíthatja a bérbeadó. Jellemzően elmaradt bérleti díjat, közüzemi tartozásokat vagy az ingatlanban keletkezett károkat lehet fedezni belőle, és csak az előzetesen megállapított okok miatt tartható vissza. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében, ha a biztosíték összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű óvadékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. Ilyen esetekben a testület megvizsgál minden tényezőt, ami a kaució mértékét befolyásolhatja.

Magyarországon a biztosíték mértéke jellemzően két havi bérleti díjnak felel meg, de ez mindig a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodás kérdése. Fontos, hogy a szerződés tartalmazza a meghatározott díjtételt, és rögzítsük benne az átadás-átvétel feltételeit is. A főszabály szerint a bérleti jogviszony megszűnésekor vissza kell adni az óvadék teljes összegét, ha a bérlő megfelelő állapotban, fizetési kötelezettségeinek eleget téve hagyja el az ingatlant. A rendeltetésszerű használatból eredő állapotromlás nem lehet indok az óvadék visszatartására, hacsak a felek máshogy nem állapodtak meg.

Előfordulhat, hogy még a határozott idejű bérleti jogviszony fennállása során hozzá kell nyúlni a biztosítékhoz, például abban az esetben, ha a bérlő elmulasztotta kifizetni közüzemi számláit. És mi történik vitás helyzetben az óvadék visszafizetésével kapcsolatban? Bár logikusnak hangzik, hogy a fennmaradó egy-két hónapnyi lakbért a bérléthez köthető biztosítékból finanszírozza a bérlő, ez nem mindig szerencsés megoldás. A kaukció egy tévesen megragadt szóforma, amit gyakran hallhatunk; a jognyelvben viszont az óvadék vagy kaució a helyes kifejezés, melyet a köznyelvben kauciónak is emlegetnek, de jogilag a megfelelő a kaució vagy óvadék.

A kaució az óvadék latin eredetű kifejezése, melynek lényege a biztosíték adásának és fogadásának elrendezése a szerződéskötéskor. A bérbeadó egy több 10 millió forintos vagyontárgyat bocsájt a bérlő rendelkezésére, a benne lévő ingóságokkal. Az óvadék tehát letétként szolgál, amelyet a bérlő a szerződéskötés időpontjában átad a bérbeadó részére. Amikor a bérleti szerződés lejár és az ingatlan visszaadásra kerül, a tulajdonos hiánytalanul visszaad a bérlő részére. Tehát ez az összeg biztosíték, hogy az átadott vagyontárgyak használva lesznek, nem pedig tönkretéve.

A jelenkori magyar albérletpiacon az óvadék általánosan két havi bérleti díjjal megegyező összeg. Esetenként három havi összeg is előfordul, különösen luxus berendezés esetén. A két havi óvadék alapvetően általános, de a piac és a felek közötti megállapodás szerint alakul. A bérleti szerződéssel egyidejűleg szokás rendezni az óvadékot, vagyis ekkor adja át a bérlő. Az első havi bérleti díj a beköltözéskor esedékes. A szerződésbe bele kell írni az átadott összeg pontos mértékét és jogcímét, vagyis ezt az összeget óvadékként adta át a bérlő, és ezt a bérbeadó elismerte.

Az óvadék nem lelakható. A fentiek szerint a bérbeadó részére biztosítékként szolgál. Amennyiben ez lelakásra kerül, felmerül a kérdés, hogy szolgál-e biztosítékként az utolsó hónapokban. A kaució tehát nem rendeltetésszerű használatból eredő kár vagy amortizáció fedezésére szolgál; a használat során elhasználódnak a tárgyak, és a cseréjük nem fedezhető kizárólag óvadékból. Az óvadék egy letét, amit a bérbeadó annak ellenében kap, hogy a szerződés szerint rendezi a jogokat és kötelezettségeket. Ha a kaució felhasználásra kerül, az adózási vonatkozások is felmerülhetnek: a felhasznált összeg adóköteles bevétel lehet a bérbeadó számára.

Az elővásárlási jog (elővásárlási jog) a telket vagy ingatlant terhelő jog, amely lehet jogszabályból származó vagy szerződés alapján létrejövő. Az elővásárlási jog jogosultjait tájékoztatni kell minden fontos részletről, hogy élhessenek jogukkal. A nyilatkozat tartalmi követelménye: a jogot gyakorló fél azonosító adatait is tartalmaznia kell. A földhivatal többféle értesítési módot ismer, például nyilatkozat vagy értesítés átvételi igazolásának meglétét tekintve. Elektronikus elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat PDF-fé alakítása és DÁP-pal hitelesítése teljes bizonyító erejű magánokiratot hozhat létre. Ha az elővásárlásra jogosult felhívása a szerződéskötést követően történik, érdemes az egészet az eladói felhíváshoz csatolni.

Kik adhat lemondó nyilatkozatot? Minden elővásárlásra jogosulttól be kell szerezni a lemondó nyilatkozatot, vagy igazolni, hogy az eladó a vevő ajánlatát velük megismertette. A jogosult az ingatlan jogi lapjának II. részében lévő bejegyzése alapján határozható meg. Nem szükséges lemondó nyilatkozatot tenni a haszonélvezőnek vagy más jogosultnak. Bizonyos esetekben a nyilatkozatot a szerződésben is rögzíthetik. A Ptk. szerint a vevői ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell a jogosulttal, mert csak így kerülhet a jogosult a megfelelő helyzetbe. Ha a jogosult nem nyilatkozik, az adásvétel késleltethető lehet.

A közjegyző előnyös lehet az ingatlan adásvételénél: a kötelezettségek közvetlenül végrehajthatók, és a végrehajtási eljárás keretében kiüríthetik az ingatlant, vagy behajthatják részben vagy egészben a vételárat. Nem kötelező minden adásvételi szerződést közjegyzői okiratba foglalni, de a közjegyző segít a földhivatali és egyéb hatósági ügyek intézésében.

Az adózás szempontjából a kaució adóköteles bevétel lehet, ha a felhasznált összeg miatt a bérbeadó bevétele keletkezik. A kaució fogalmát összemoshatjuk a bánatpénzzel, de a jogi definíció szerint az óvadék a megfelelő kifejezés, amely lehetővé teszi a szerződéses biztonságot anélkül, hogy a bérlő által átadott összeg azonnal a bérbeadó tulajdonává válna. A jogi megnevezés pontos legyen: óvadék vagy kaució, és ezt a szerződésben egyértelműen rögzítsük.

Az elővásárlási jog továbbá fontos összefüggésben állhat a közös tulajdonban lévő ingatlanokkal. A közös tulajdonban minden tulajdonostársnak elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti joga van a harmadik személyekkel szemben. A földhivatal a jogok teljes körű bejegyeztetéséhez szükséges: minden jogosult nyilatkozatát vagy igazolását kéri. Ha a nyilatkozat hibás, a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonosváltást. A becsületesség és a pontos közlés érdekében az adásvételi szerződéshez mindenképpen csatolni kell a jogosultak lemondó nyilatkozatát, vagy igazolásukat a felhívásról.

Összegzésként fontos szempont, hogy az elővásárlási jog bejegyzése és gyakorlása részletes szabályozást igényel, amely a Polgári Törvénykönyv része. A felek körében elengedhetetlen a pontos megállapodás és a jogi dokumentáció összhangja. A bérleti jogviszonyokra és az elővásárlási jogokra vonatkozó tudnivalók segítségével megalapozott döntéseket hozhat, elkerülve a későbbi jogi vitákat és bizonytalanságokat.

elővásárlási jog diagram

Alkotmányjog: Felsőbbrendűségi záradék és elővételi jog [LEAP előzetes]

Jellegzetes fogalmakRövid leírás
ÓvadékLetét a bérbeadónak járó biztosítékként; visszajár a szerződés megszűnésekor, ha nincs kár vagy tartozás.
KaucióKöznyelvi kifejezés az óvadékra; jogi értelemben az óvadék a helyes szó.
Elővásárlási jogJogosultak elsőbbséget élveznek ingatlan megvásárlásában bizonyos feltételek mellett.
Bejegyzés a földhivatalbanAz elővásárlási jogra fel kell hívni a jogosultakat; a bejegyzés jogilag kötelező.

Az elővásárlási jog gyakorlásának rendkívül fontos eleme a teljes ajánlat közlése a jogosultakkal, és a lemondó nyilatkozat beszerzése minden jogosulttól. Az eladó feladat, hogy a lemondó nyilatkozatokat saját költségén beszerezze, és a földhivatalnál ezek igazolását/nyilatkozatát bemutassa. Ily módon biztosítható, hogy a tulajdonjog átruházása jogszerű legyen, és a későbbi viták megelőzhetők legyenek.

tags: #lemondo #nyilatkozat #kauciorol

Népszerű bejegyzések: