Lenarth József közösségképviselő biográfiája

Fischer József (1901-1909) és Lágymányos kapcsolata adja címének alapját, mert a modern hazai építészet fontos alakja a Budapesti érintettség révén. A cikk az építészet és a közösségi tevékenységek összefonódásáról mesél, kiemelve Fischer József és Detoma érdeklődésének hatásait a lágymányosi lakóházakra és a környék hangulatára. A történet a XVIII-XX. század fordulójának társadalmi-gazdasági változásai közepette bontakozik ki, amikor a lakásépítések felpörögtek Budapesten és a környékekben.

Az 1837. február 11-én született Fischer József Budapesten tanult, és ott kapott építőmesteri oklevelet 1897-ben. Kauser József művezetőjeként dolgozott, egyebek között a Szent István-bazilika befejezésén. 1897 és 1901 között Párizsba utazott, és az École des Beaux Arts-on tanult Jean-Louis Pascal tanítványaként. Miután hazatért, 1901-1905 között Scheer (Gondos) Izidorral dolgozott. Közös tervük volt többek közt az V. kerületi Pesti Barnabás u. 6. Fischer József legjelentősebb munkái kétségtelenül Lágymányoshoz kötődnek.

A Lágymányos építészeti identitása

A Lágymányos mocsaras-lápos terület volt a XX. század elejéig. A mai Móricz Zsigmond körtér 2. A Móricz Zsigmond körtér közlekedési csomóponttá alakult a XX. század elején, és ez a fellendülés az építkezésekre is hatott. Fischernek és Detomának sok munkát adott ez az időszak. A Fehérvári út mentén számos bérpalota éppen ebben az időben épült. Kiemelkedtek közös terveik közül az 1906-ban tervezett Móricz Zsigmond körtér 1. és 2. szám alatti épületek (akkor Fehérvári út 47-49.). A Móricz Zsigmond körtér 2. számú háromszintes ház 1906 és 1909 között épült. A telek íves, a ház közép- és oldalrizalitokra tagozódott, eredetileg szecessziós és neoromán elemeket is mutatott. Egy nagyon impozáns magastetőt alakítottak ki a középrizalit felett, amelyet egy vörösréz zászló zárt le, rajta Fischer monogramjával. Ebben a házban élt maga Fischer József is a családjával, velük lakott édesanyja is, akiről egy egész alakos szobrot készíttetett, amit a főhomlokzat második emeletének magasságában helyeztek el. Felette pedig egy aranyozott számozású napóra volt. A ház főbejárata a román stílusú templomok kapubélletét idézte. A Móricz Zsigmond körtér 1. A Fischer-bérház 1956. november 5-én, a második szovjet intervencióban a körtéri harcok legnagyobb áldozata lett. Ugyancsak 1906 és 1909 között épült a szintén háromemeletes szomszédos bérház a Móricz Zsigmond körtér 1. szám alatt, ami azonban sértetlen maradt a harcok során. Detomával közös épületeik egy nagy sétával megtekinthetőek. Ilyen például a Bartók Béla út 31., 33., Villányi út 4., Fadrusz u. 5., Ménesi út 23. alatti saját műtermes lakóháza és a Gellérthegy u. 13. szám alatti Ripka-villa.

Az épületek részletei és lakói

A XX. század elejét a megnövekedett lakosságszám és a tömeges lakásigény jellemezte, így akárcsak szerte Európában, nálunk is lendületet vettek a bérházépítések. A magánszemélyek a mind drágább telkeket és az építési árakat egyre kevésbé tudták megfizetni. A Móricz Zsigmond körtér 1. és 2. számú épületei. Balra látható a félbevágott 2. A szövetkezeti formában épült házak az 1920-as évek derekától alapvetően meghatározták Fischer József építészetét. Több nagy lágymányosi épülettömböt tervezett 1926-1929 között, ilyen a Bartók Béla út 22. - Zenta utca 1-5. - Budafoki út 17. által határolt területen lévő, illetve a Vak Bottyán utca 1-5. A Bartók Béla út 33. számú ház 1910-ben (egykor Fehérvári út 31. A Fischer József tervezte, mai címe szerint Budafoki út 17/a-c. alatti társasház építője Hubert Richárd építőmester volt. A szabálytalan U alakú tömb három épületszárnyból áll. Az épületek homlokzatán díszítés nem látható, de a meanderes, hullámzó alaprajz nagyon mozgalmassá teszi az összképet. A ház első lakói a régió gazdagabb közép- és felsőosztályából kerültek ki, így mérnökök, miniszteri tanácsosok, orvosok, gyógyszerészek, katonatisztek, ügyvéd, egyetemi tanár, rendőrtanácsos, gyárigazgató, helyettes államtitkár, miniszteri titkár, festőművész is lakott a Mérnökök Háza néven is ismert épületben. A XI. Budafoki út 17. A Budafoki útról a Bartók Béla út irányába felkanyarodva a Zenta utca 1-5. szám alatti utcahossznyi épület jól mutatja a társasházépítő szövetkezetek szándékát, melyek lényegesnek tartották, hogy jó tájolású telkeket vásároljanak meg. Az előudvaros társasházcsoport 1926 és 1928 között épült. A XI. Zenta utca 5. A háznak a Zenta utca felől négy, a Budafoki út felől egy előudvara van. A magastetős és függőfolyosós épületben 2-4 szobás lakásokat alakított ki a tervező. Folyosókra kizárólag az egykori cselédszobák néztek. A homlokzat hullámzó hatású, melyet félköríves erkélyek és lekerekített sarok, valamint sűrű osztatú ablakok jellemeznek. A két szélső épület egymás tükörképe. A Zenta utca 5. számú ház egyik híres lakója volt dr. A Zenta utca 1-5. Különbözik az egésztől a középen elhelyezett Zenta utca 3., amelyet kislakásos bérháznak szántak. Itt lakott a két szélső szárnyban élő lakók kiszolgálószemélyzete, és a közeli Műszaki Egyetem tanítói pedig szobákat béreltek a házban.

Életút a befolyásos építészetben

Nyitókép: A mai Móricz Zsigmond körtér 1. és 2. 2023. május 31-én ünnepélyes keretek között mutattuk be a tavalyi év második felében nyugdíjba vonult kollégák - Cseh Zita, Kovács Melinda és Szabó Jolán - tiszteletére összeállított tanulmánykötetet. A rendezvényen a Heves Vármegyei Levéltár munkatársai mellett a hazai közgyűjtemények képviselői, pályatársak és barátok is tiszteletüket tették. Április 21-én az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium 9.E. osztályos tanulói látogattak el a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárába. Lénárt József rendőr hadnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának munkatársa 1959. március 27-i datálással jelentést készített a Heves megye területén működő egyházak tevékenységéről. 2023. június 22-én Szabó Csaba és Rózsa Dávid, a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói a Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis bővítéséről, a Magyar Hadifogoly Híradó digitalizálásáról, valamint digitális forráskiadványok készítéséről állapodott meg, melyeket az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja által működtetett Digitális Bölcsészeti Platformon tesznek közzé. A digitális térben is megtekinthető levéltárunk A Nemzet Emlékezete - a magyar történelem mérföldkövei című kiállítása.

Lénárt József élete és zenei törekvései

Dr. Ember Győző történész, levéltáros, az MTA rendes tagja a levéltáros szakma meghatározó alakja, 29 éven át irányította az Országos Levéltárat. Zenészcsaládba született, így a kezdetektől szívta magába a zene iránti szeretetet. Aztán az analóg hangszerektől az elektronikus műfajok felé fordult. Civilben jogász, amit nemcsak munkának, hanem hivatásnak is tekint, de nagy szerelme a house. A zene az életének meghatározó része, amelyet különösen a progresszív és organikus stílusok közelítenek meg leginkább.

Kétségkívül a zenélés a személyiség kifejeződése, és a bulikban a DJ személyisége nagyon számít. A különböző járatos elméletek szerint a szakma igazi értéke a szett felépítésének tudatossága, a stíluson belüli tartás, és a közönség kommunikációja. A jogi karrier és a zenei tevékenység összhangban van: a hétvégéken és az esténként zajló zenélés mellett a hétköznapokat a jogászi munka tölti ki. Emellett újságírói tevékenységet is végzett a tech világban, amely a modern technológiai környezethez kapcsolódik.

A mesterséges intelligencia hatása a zenei alkotásra és a DJ-zésre felvetéseiben megfogalmazódik: a lényeget, az érzelmi töltést az emberi tényező adja, a szelekció és az élő előadás kisugárzása jelenti a döntő elemet. Az elektronikus zene számítógépes és analóg eszközeivel együtt él, a gépek nélkülözhetetlenek, de az emberi közlés és improvizáció jelenti a bulik varázsát. A helyzet aktuálisan kedvezőtlenebb a rendezvények számára, de kiemeli az önszerveződő promóter-DJ modell fontosságát.

Top emlékezetes bulik és jövőbeni kilátások

Az Electric Cell saját bulijai Debrecenben jelentik számára a legemlékezetesebb eseményeket. A zenei pályafutását a jogi munkával összehangolva, a személyes kapcsolatok és a közönség élménye adja az energiát.

Az iparág kihívásairól szóló részben kiemeli, hogy a szórakozóhelyek költségei és a megváltozott közönségszokások miatt a jelenlegi lehetőségek korlátozottabbak. Ennek ellenére a valóságban a zene továbbra is a közösség alakításának motorja marad, és a személyes meggyőződés, a kiemelkedő szett és a közönségre irányuló figyelem adja a hosszú távú sikert.

Összefoglaló adatok

  1. A Móricz Zsigmond körtérhez kötődő épületek Fischer József tervei nyomán születtek.
  2. A Bartók Béla út 33. számú ház a Fischer József tervezte, de Hubert Richárd építőmester volt a megvalósító.
  3. A XI. Zenta utca 5. és a XI. Budafoki út 17. számú társasházak a társasházi építkezések példái 1926-1928 között.
A Lágymányos építészeti egységei felújított homlokzatokkal

Budapest VI. - 17. kerület - Szőlőliget lakópark - Családi ház

tags: #lenarth #jozsef #kozos #kepviselo

Népszerű bejegyzések: