Lépcsőzetes bérleti díj növekedés a magyar ingatlanpiacon: egyetemi városok, kilátások és kihívások

Akár öt százalékkal emelkedhetnek a bérleti díjak, rögtön a ponthatárhirdetés után - mutatja az MBH Bank Elemzési Centrumának friss előrejelzése.

Öt év alatt a bérleti díjak legalább a másfélszeresére nőttek, egyes kiemelt helyeken az árak megkétszereződtek.

A magyar lakásárak növekedése továbbra is az egyik legmagasabb Európában: 2015 óta négyszeresére emelkedtek, miközben az Európai Unió átlaga mindössze 65 százalék volt.

A nyitóelőadást követő kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemvárosok továbbra is a hazai ingatlanpiac meghatározó gócpontjai.

A belvárosi városrészek közül a Palotanegyed (+312 százalék) és Külső-Erzsébetváros (+307 százalék) mutatta a legnagyobb növekedést.

A vidéki egyetemi városokban szintén jelentős drágulás volt megfigyelhető.

2024 és 2025 között Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak.

- mondta Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője.

Bár az Otthon Start indulása érdemben visszafogta a bérlakáspiacot, az egyetemek közelében így is jelentős áremelkedés volt megfigyelhető.

A legolcsóbb a VIII. kerület (205 ezer forint), míg a legdrágább a XI. kerület (304 ezer forint).

A nagy egyetemvárosok ma már nem csupán oktatási központok, hanem jelentős foglalkoztatási és gazdasági centrumok is.

Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentősen nőtt az elérhető lakások száma, ami miatt a bérlés, még a várható árnövekedés mellett is, sok család számára kedvezőbb lehet.

Mindemellett a saját otthon megszerzésének vágya továbbra is erős a fiatalok körében: a Fundamenta Z generációs kutatása alapján a fiatalok 77 százaléka szeretne saját lakást, miközben 56 százalékuk nem lát erre reális lehetőséget.

Az egyetemre való felvétel ma már nemcsak tanulmányi, hanem pénzügyi mérföldkő is.

Az elmúlt két évben a bérleti díjak folyamatos emelkedést mutattak, összességében mintegy 20-25%-os növekedés volt megfigyelhető.

Jelenleg nem látszik olyan gazdasági vagy piaci tényező, amely érdemi árcsökkenést vagy trendfordulót vetítene előre.

Jelen piaci környezetben az egyszobás lakások bérleti díja átlagosan 190 ezer forint körül alakul.

Bár előfordulnak ennél olcsóbb ajánlatok, a 150 ezer forint alatti albérletek rendkívül ritkák.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bérleti díjak emelkedését nem érdemes önmagában vizsgálni.

A változás értékeléséhez elengedhetetlen figyelembe venni az infláció alakulását és a jövedelmek növekedését is.

A KSH adatai alapján a nettó bérek átlagosan hasonló mértékben emelkedtek az elmúlt két év során, mint a bérleti díjak, így statisztikai értelemben a lakhatási költségek aránya nem nőtt számottevően.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is kezdetét vette a diákszezon az albérletpiacon.

Ez az időszak minden évben a kereslet szezonális megélénkülését hozza - legalábbis elméletben.

A frissen felvett diákok jellemzően konkrét paraméterek alapján keresnek: egyetemközeli, jó közlekedésű, kisméretű, rezsibarát lakásokra van igény - általában 1-2 szobás, 150-200 ezer forintos havi bérleti díj körül.

Ezek az ingatlanok azonban tudatos időzítéssel épp ilyenkor kerülnek a piacra, vagyis a kínálati oldal is felkészült a szezonra.

A külföldi hallgatók némileg szélesebb spektrumon mozognak, gyakran magasabb büdzsével rendelkeznek, mint magyar társaik.

A 3%-os kamattal kínált, államilag támogatott lakáshitel szeptemberi indulása a küszöbön áll, de a pontos részletek és a bevezetés időzítése továbbra sem végleges.

A várakozások szerint az első parlamenti ülés szeptember végén esedékes, így, ha törvényi formában kerül bevezetésre a program, annak elfogadása is csak ezt követően történhet.

Ezt követően a banki termékek kidolgozása és belső jóváhagyása további 4-6 hetet vehet igénybe, vagyis a program gyakorlati indulása reálisan inkább november környékére tehető.

Rendeleti bevezetés esetén ez a folyamat gyorsulhatna, de mivel a konstrukció a költségvetést jelentősen érintheti, ennek esélye kérdéses.

A legelterjedtebb félreértés az önerő kérdését érinti.

Noha a program előírása szerint elegendő lehet 10% saját forrás, ez csupán elméleti kiindulópont.

A bank ugyanis nem a vételáron, hanem a saját értékbecslése alapján számolja a maximálisan felvehető hitelösszeget.

Mindezek fényében a támogatott hitelprogram hatása a budapesti albérletpiacra várhatóan mérsékelt marad.

Ugyanakkor az eladók áremelési várakozása („ha nő a kicsik ára, nő a nagyoké is” logika mentén) már most is pszichológiai nyomást gyakorol a piacra.

Az albérletpiacon továbbra is jelen vannak az úgynevezett „címkiadók”, akik - visszaélve a keresleti túlsúllyal - megtévesztő hirdetésekkel próbálnak pénzt kicsalni az érdeklődőkből.

A díj jellemzően 8-13 ezer forint, amelyért cserébe 10-30 elérhetőséget (címet és telefonszámot) adnak át.

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek az ingatlanok gyakran már évek óta nem elérhetők, az ár irreálisan alacsony (pl. 5 évvel ezelőtti bérleti díj), a szám nem kapcsolható, vagy az illetőnek soha nem is volt kiadó lakása.

Senki nem szeretné féláron kiadni a lakását, különösen a jelenlegi piaci helyzetben.

Amennyiben ilyen hirdetéssel vagy ajánlattal találkoznak, ne utaljanak pénzt, ne vásároljanak címeket!

Az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált, hogy a bérbeadók közjegyzői okirattal biztosítják jogaikat, különösen a nem fizető vagy szerződést sértő bérlők elleni hatékony fellépés érdekében.

A leggyakoribb forma az úgynevezett kiürítési nyilatkozat.

Ebben az esetben a bérlő előre, közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a szerződés megszűnése esetén önként kiköltözik az ingatlanból.

Fontos tudni, hogy a végrehajtást a kilakoltatási moratórium felfüggesztheti, ilyenkor a végrehajtó nem intézkedik.

Ritkábban, de előfordul a fizetési nyilatkozat is, amelyben a bérlő elismeri tartozását és vállalja annak megfizetését.

Ez szintén végrehajtható okirat, amennyiben a bérlő nem fizet.

A közjegyzői okirat nem a bérlő ellen szól, hanem a szabályosan működő bérleti viszonyokat védi - elsősorban a konfliktusos esetek gyorsabb lezárása érdekében.

A jelentést készítette: Dr. Barta Ákos, az Alberlet.hu Ingatlan Kft. ügyvezetője, ingatlanpiaci elemző.

Miután az Egyetemvárosok továbbra is a hazai ingatlanpiac meghatározó gócpontjai, a szakértők szerint a lakáspiac növekedési üteme mérséklődik, de a bérleti kereslet és emelkedő árszintek továbbra is erősek maradnak.

Budapesten ma már 1,2-1,6 millió forint közötti négyzetméterárak sem számítanak ritkaságnak, miközben a havi albérleti díjak 200-300 ezer forint között alakulnak.

Az MBH Index szerint az elmúlt évtizedben a legnagyobb áremelkedés a budapesti Magdolnanegyedben történt, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre emelkedtek.

A 2026-os körkép szerint a 1800 milliárd forint értékű új Otthon Start hitel kihelyezése 50 ezer új szerződést jelentene, és 25-28 százalékos hitelezési növekedést vetítenek előre idén a teljes szektorra vonatkozóan.

A piac fokozatos normalizálódása mellett a lakásépítési aktivitás is élénkül: 2026 első negyedévben 10 éves csúcsot mutat a budapesti új lakáskínálat, az idei évre 15 ezer új lakásátadásra, jövőre 20 ezerre számítanak.

A bérleti díjak emelése általában kényes kérdés a tulajdonos és a bérlők között.

Az infláció növekedése és a fenntartási költségek növekedése mind olyan tényezők, amelyek indokolhatják a bérleti díj emelését.

A mérték meghatározásakor érdemes figyelembe venni a piaci árakat, a hasonló ingatlanok bérleti díjait.

Az ingatlanpiaci változásokkal és a kereslet-kínálat alakulásával összefüggésben a jövőben megjósolható, hogy a bérleti díjak emelése egyaránt lehet kötött és mérsékelt.

A lakóingatlan-piac lehet 2026 legaktívabb ingatlanpiaci szegmense Magyarországon, miközben a szállodaszektor is fontos befektetési célpont marad.

A következő időszakban a logisztikai és ipari eszközök már csak a negyedik helyen állnak a válaszadók nyilatkozatai alapján.

A fejlesztők az új zöldmezős projektek helyett egyre inkább a meglévő ingatlanok felújítására és újrapozicionálására koncentrálnak, mind Budapesten, mind vidéken.

A szállodaipar továbbra is az egyik legerősebb befektetési célpont hazai és nemzetközi körben egyaránt.

A befektetői érdeklődés a szállodapiac iránt várhatóan tovább erősödik, és a szegmens a következő időszakban is vonzó befektetési célpont maradhat.

A vállalatok fokusza az ESG- és energiahatékonysági szempontokra, amelyek ma már minden ingatlanpiaci szegmensben meghatározóvá váltak.

A hálózati kapacitáshiány visszatérő probléma a fejlesztők számára, amelynek kezelésére egyre gyakrabban jelennek meg alternatív energiamodellek, különösen az irodai és ipari projektekben.

A piacra ható tranzakciók lebonyolítása érezhetően lassult: a válaszadók 69 százaléka tapasztalta, hogy a tranzakciók lezárása a korábbiakhoz képest több időt vesz igénybe.

Infografika a budapesti és vidéki egyetemi városok bérleti díjainak és négyzetméterárainak trendjéről

Gyors áttekintés a főbb adatokból

  • A ponthatárok kihirdetése utáni időszakban 5% körüli bérletidíj-növekedés várható az egyetemvárosokban.
  • A belvárosi kerületek közül a Palotanegyed és a Külső-Erzsébetváros a legdrágábbak, medián bérleti díjak 250-270 ezer forint között Budapesten.
  • A vidéki egyetemi városokban Debrecen, Szeged és Miskolc jelentősen drágult, miközben a kínálat bővült.
  • A hosszabb távú döntéseknél (5 év feletti lakhatás) a vásárlás gyakran jobban megtérül, mint a bérlés, különösen Budapesten és nagyobb egyetemi központokban.

A fenti megállapításokat a Biztos Döntés Kft. és az MBH Bank közös sajtóbeszélgetésén vették fel és részletezték, majd a DLA Piper Hungary Hazai Ingatlanpiaci Körkép 2026-os kiadása is megerősíti a trendeket.

Ez várható a 2026-o ingatlanpiacon - HírTV

Jó tanács a lakhatási döntésekhez a ponthatárok kihirdetése után

  1. Fontolja meg a hosszú távú költségvetést: a fenntartási költségek és a karbantartás szükségessége, a beruházások hatása a bérleti díjakra.
  2. Értékelje a különbséget a bérlés és a vásárlás között egyetemi ciklusokra és hosszabb távokra vonatkozóan.
  3. Figyelje a kínálati és keresleti trendeket a kiemelt kerületekben és vidéki egyetemi városokban egyaránt.
  4. Legyen óvatos a címkiadó hirdetésekkel, kerülje az előre utalást intézkedés nélkül.
  5. Vegye figyelembe a közjegyzői okiratok védő funkcióját a szabályos bérleti viszonyok érdekében.

Az információk a piaci szereplők megfigyelésein és a területre vonatkozó adatokon alapulnak, és a jövőbeni fejleményeket a gazdasági környezet és a szabályozás befolyásolja.

tags: #lepcsozetes #berleti #dij #novekedes

Népszerű bejegyzések: