Remeteszőlősön a fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos tudnivalók
Az ingatlanvásárlás során kiemelt fontosságú a tulajdoni lap és egyéb dokumentumok alapos átvizsgálása, hogy elkerüljük a későbbi kellemetlenségeket és csalódásokat.
A legfontosabb dokumentumok és azok jelentősége
A legfontosabb irat, amelyet érdemes megvizsgálni, a tulajdoni lap. Erről a papírról derül ki, hogy az adott ház vagy telek milyen minősítésű: hétvégi ház, nyaraló-e, vagy lakótelekről, esetleg építési telekről van szó.
Amennyiben például hétvégi ház minősítésű az ingatlan, és a vásárló lakóházat kíván vásárolni, érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy az előző tulajdonos kérheti-e az átminősítést. Ugyanis ennek komoly illetékvonzata lehet.
Ha lebontandó épület áll az ingatlanon (azért, mert életveszélyes, vagy mert nincs megfelelő infrastruktúrája, illetve nem kívánjuk megtartani), érdemes a vásárlás előtti tulajdonosnak kérnie a bontási engedélyt, vagy hatósági igazolást, ha életveszélyes a ház, hogy elkerüljük a magas illetéket.
Nem mindegy, hogy milyen a beépíthetősége a teleknek, vagy ahogy egy építész fogalmazott: „nem mindegy, hogy krumpliföldet, vagy családi házat veszünk." Sok helyen ugyanis szabályozzák, állhat-e ház a telek oldalhatárán, illetve állhat-e szabadon. Néhol nem engedik a kétszintes, földszintből és emeletből álló házak építését, csak földszintet és tetőteret.
A tulajdoni lapról kiderül, hogy van-e jelzálog bejegyezve a házra: érdemes összevetni saját adataikkal, mert előfordulhat, hogy a földhivatal téved.
A másik kiváltásra érdemes dokumentum a helyszínrajz, amelyet a földhivatalban adnak ki. Ez a papír a telek valóságos méretéről ad tájékoztatást. Előfordulhat, hogy a telek szélesebb, mint a rajzon: ilyenkor geodétát kell felkérni, hogy készítsen vázlatot.
Néha érdekes dolgok derülnek ki. Egy solymári telek vásárlója a helyszínrajzról derítette ki, hogy szomszédjának háza hatvan centiméterre átlóg az ő telkére, amely a kerítéstől való távolságot figyelembe véve 16 méteresre rövidítette a rajzon 18 méteresnek tűnő ingatlanját.
A helyszínrajzon látható, hogy a későbbiekben nem akarja-e az önkormányzat vagy a főváros szélesíteni az utat; ezt szaggatott vonal jelzi. Emiatt a Hidegkúti úton például a majdani telekhatártól az átlagosnál jóval messzebb állhat a ház.
Érdemes az engedélyezési tervet is megvizsgálni: van-e jogerős építési engedély, a homlokzat módosítása engedélyezett-e városképi szempontból, van-e fennmaradási engedély garázsra és más létesítményekre. A használatba vételi engedély és a telek térképmásolata is szükséges lehet.
Ezekben az okiratokban olyan szabályozások szerepelhetnek, amelyhez az új tulajdonosnak is alkalmazkodnia kell.
Ha valaki az ikerház egyik felét vásárolja meg, tudnia kell, hogy nem változtathat az utcafronton: az épület egyik legfőbb értéke a két házrész egységes homlokzata.
Az előző adásvételi szerződést sem árt megnézni, sőt a lakásmaffiák működése miatt a tulajdonostól kérjünk útlevél. A rosszindulatú csalók ugyanis gyakran vásárolnak telket hamis személyivel, amit a tulajdoni lapon nem tudunk tetten érni. Az útlevél hamisítására azonban nincsenek felkészülve, így kiderülhet a turpisság.
A fennmaradási engedély: mikor és miért szükséges?
Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel.
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, akkor az építtető vagy a tulajdonos kérelmezheti a fennmaradási engedély kiadását. Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - a jogszerűtlen és a szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, fennmaradási engedélyt ad.
A bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek esetében nem kell fennmaradási engedélyt kérni. Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - tudomásul veszi.
Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos terjeszthet elő.
Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre - amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött - is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedély iránti kérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.
Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.
A fennmaradási engedély iránti kérelem mellékletei és eljárási tudnivalók
A fennmaradási engedélykérelemhez a kérelem tárgya alapján meghatározott kötelező mellékleteket kell csatolni, mint például az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása.
Ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt is mellékelni kell.
A kérelmező nyilatkozhat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló dokumentumok meglétéről, vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.
A kérelemhez mellékelni lehet az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó nyilatkozatát (ellenérdekű ügyfél hiánya).
Mellékelhető továbbá az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.
Egyébként az építési engedélyezéshez előírt dokumentumokat is csatolni kell.
Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, a hatóság elutasíthatja a kérelmet.
A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén is elutasításra kerülhet a kérelem.
Ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető, a kérelem szintén elutasításra kerül.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az intézkedések megtételére irányuló eljárást.
A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak, - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a tíz éves intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
Fontos tudni, hogy az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet köteles elutasítani, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.
Építésügyi bírság és szabályossá tétel
Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a rendeletben meghatározott mértékben és módon - köteles építési bírságot is kiszabni.
A hatóság a fennmaradási engedélyt megadó határozatában rendelkezik a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről és teljesítési határidejéről. A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. A hatóság ezt a határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben, egyszer három hónappal meghosszabbíthatja.
A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.
A határozatban - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékoztató részének tartalmi elemein túl - a hatóság tájékoztatja arról is az ügyfelet, hogy amennyiben a bírság befizetésének határidején belül megszünteti a szabálytalanságot, a hatóság elengedheti az építésügyi bírságot.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy egyedülálló szolgáltatást indított az ÉpítésiJog.hu portál: ezentúl elérhető az oldalon a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot.
A 2013. január 1-jét megelőző rendelkezések alapján fennmaradási engedélyt kellett kérni, ha az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el, vagy az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a jogszabályi előírásoktól eltérően végeztek el.
Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jét megelőzően az építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet elutasították, és a hatóság köteles volt elrendelni az építmény bontását.
A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) 2012-ben még az Étv. alapján tűrni volt köteles.
tags: #remeteszolos #fennmaradasi #engedely