Letenye építési szabályzatának jogi keretei és gyakorlati alkalmazása
A két fő jogszabály-típusunk a törvények és a rendeletek. A törvényeket az országgyűlés alkotja meg, a rendeleteket pedig a kormány, a miniszterek, az önkormányzatok hozhatják. A törvényeket a kihirdetés évével és római számmal jelölik, például az építési törvény az 1997. évi LXXVIII. törvény. A rendeletek jelölése arab számmal, a kibocsátás dátumával és a kibocsátó rövidítésével történik, például a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. Az ÖTM az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium rövidítése, amelynek hatáskörébe az építésügy tartozott 2008. május 15-ig; ettől kezdve a 134/2008. (V.14.) kormányrendelet az NFGM hatáskörébe utalta az építésügyet. Ettől a rendszertől kezdve az építésügy több tárca és önkormányzati hatáskör között oszlott meg, és a korábbiakhoz képest összetettebb lett az intézményrendszer.
A hierarchia és a hatály
A jogszabályok hierarchiája szerint a törvények a magasabb szintűek, a rendeletek pedig alárendelt vagy azonos szintű felhatalmazáson alapuló jogszabályok. A törvények és a rendeletek kihirdetése a Magyar Közlönyben történik, kivéve az önkormányzati rendeleteket. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kimondja, hogy a magyar jogszabályok hatálya az ország területére kiterjed; minden jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépés napját, és ez lehet több időpont is. A hatálybalépést úgy kell megállapítani, hogy legyen idő a szükséges felkészülésre; visszamenőleges hatályról nem lehet szó. Az időbeli hatály a jogszabály hatályát és a területek alakulását is befolyásolja: mire terjed ki, mely területeket szabályozza.
A telepítés és a fogalmak tisztázása
Az építési törvény első részében részletezi, hogy milyen tevékenységekre terjed ki a hatálya. Felhasználás szempontjából fontos fogalmak a következők: építmény, épület és műtárgy. Az építmény gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak az épületek és a műtárgyak. A 2006. évi májusi módosítás új definíciót adott: az építmény olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az alatti talaj, illetve a feletti légtér megváltoztatásával jön létre, legyen az rendeltetése vagy megvalósítási módja bármilyen.
Az épület olyan építmény, amely emberi tartózkodásra szolgálhat, és amely szerkezeteivel teret, helyiséget vagy ezek összességét zárja körbe. Műtárgynak pedig azokat az építményeket tekinti a törvény, amelyek az épület fogalmába nem férnek bele, illetve amelyek jellemzően nem tartalmaznak épületfunkciót. A sajátos építményfajták közé tartoznak például a közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények, bányaművelés és környezetvédelem építményei, továbbá bizonyos rendeltetésű mérnöki létesítmények.
Egy másik fontos fogalom a telek és az építési terület. Telek olyan földterület, amely a nyilvántartásban helyrajzi számon szerepel; a törvény szerint telek lehet akár utca vagy park is. Az építési telek beépítésre szánt területen kell legyen, és hosszméreteinek, alapterületének meg kell felelnie az építési szabályoknak; továbbá megkövetelik a gépjárművel való megközelíthetőséget, legyen az közútról vagy közúti útként nyilvántartott magánútról. A belterület és külterület nem a város belső és külső részeit jelentik önállóan, hanem a település közigazgatási területének főtető részeit, amely magában foglalja a beépítésre szánt és nem beépítésre szánt területeket is. Ezek gyakran mezőgazdasági, erdőművelési vagy speciális célú területek lehetnek, például bánya, vízmeder vagy hulladéktelep.
A jogalkotás és az építésügyi hatóságok feladatai
Az állam feladata a központi irányítás és az építésügyi feladatok koordinálása; ehhez a kormány, az országgyűlés és a miniszterek biztosítják a feladatokat és hatásköröket. A törvénymódosítás a kormány feladatai közé sorolja az építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetését is. A szakmai tanácsadó testületek is bővültek: a központi tervtanácsot megtartják, de a területi tervtanácsok mellett területrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok is működésre találnak. A területi építészkamara elnöke helyi építészeti-műszaki tervtanácsot hozhat létre, ha az önkormányzat ilyet nem működtet.
Bár a mindennapi életben az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatban az önkormányzatoknál intézhetők ügyek, a hatósági engedélyezés valójában az állam feladatai közé tartozik. Az építési törvény felhatalmazza az önkormányzatokat - 2007. január 1-től már csak a 2004 előtt várossá nyilvánított települések - jegyzőit az építésügyi hatósági feladatok ellátására. A helyi önkormányzatok legfontosabb és megkövetelt feladata a területrendezés, amely biztosítja a település jövőbeni alakítását. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) erős hatáskört ad az önkormányzatoknak a területrendezésben, amely kétharmados törvényként védve van. A területrendezés lehetővé teszi, hogy a településen belül a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban szabályozzanak.
Településfejlesztés és településrendezés
A településfejlesztés fogalma túlmutat az építésügyön; a településfejlesztési koncepció egy olyan dokumentum, amely a fejlesztés összhangos megvalósítását és a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati döntéseket rendszerbe foglalja. A fejlesztési koncepciót a településrendezés eszközeivel együtt kezelik: a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv a beépítés rendjét határozzák meg. A településszerkezeti terv nagy léptékű, és rögzíti a város szerkezetét, a területfelhasználást és az infrastruktúrát. A helyi építési szabályzat a beépítési rendet a helyi adottságok alapján rendeleti úton biztosítja. A szabályozási terv a helyi építési szabályzat rajzi melléklete, olyan információkat tartalmaz, amelyeket szövegesen nem lehet megfogalmazni. Budapesten a fővárosi önkormányzat meghatározza a közlekedési és területhasználati általános követelményeit a fővárosi építési keretszabályzatban, és a kerületek ennek megfelelően hoznak létre kerületi építési szabályzatokat. A településrendezési tervek típusai közé tartozik a fővárosi településszerkezeti terv és a szabályozási keretterv, valamint a kerületi szabályozási terv.
Bizonyos eljárások és véleményezés
A településrendezési terveket a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell az illetékes tervtanáccsal; a már elkészült anyagokat pedig egyeztetnie kell a vonatkozó államigazgatási és önkormányzati szervekkel, valamint érdekképviseleti szervekkel. Ezek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt; eltérő vélemény esetén egyeztető tárgyalásra van szükség. A véleményezési procedúra befejezése után a tervezeteket legalább egy hónapra közzé kell tenni. Szakmai véleményezésre az anyagot a főváros, a megyei jogú város vagy a terület egészét érintő esetekben a belügyminiszternek, egyéb esetekben a területi főépítésznek kell elküldeni.
A településrendezési terveket csak az alkotmánybíróság semmisítheti meg, ha kiderül, hogy valamely magasabb szintű jogszabállyal ellentétes a tartalmuk. A településszerkezeti terv rajzi és szöveges részekből áll; a módosítások hatásait az egész településre ki kell vizsgálni. A tízévenkénti felülvizsgálat során az addig történt módosításokat integrálják a felülvizsgált egységes tervbe.
Összegzés a Letenye példáján keresztül
Letenye városában az önkormányzati rendeletek módosítása és az építésügyi szervezetek átalakítása folyamatosan követi a jogszabályi változásokat. Az önkormányzati rendeletek olyan konkrét jogosítványokat és feladatokat tartalmaznak, amelyek a helyi közösség igényeihez igazodnak: a településképet védő és fejlesztő eszközök, illetve a város jelképeinek használata és a helyi adók kezelésének keretei. A fentiek alapján a Letenye Önkormányzata különböző rendeletekben módosítja az építésügyi, közterületi és köztisztasági előírásokat, valamint a város történelmi és kulturális értékeit védő és népszerűsítő rendelkezéseket. Ezek a jogi eszközök biztosítják, hogy a városfejlesztés összhangban legyen a központi jogszabályokkal, miközben a helyi sajátosságokat is figyelembe veszik.
Táblázat: Fő fogalmak és viszonyuk
| Fogalom | Jelentés | Fontosság a szabályozásban |
|---|---|---|
| Építési törvény | Top szintű jogszabály az épített környezet alakításáról és védelméről | Kötelezően irányadó minden alatta álló jogszabálynak |
| Rendelet | Törvényen alapuló részletes szabályozás | Gyakorlatban az építési törvény felhatalmazásait végrehajtja |
| Településfejlesztés | Átfogó megközelítés a fejlesztésre és rendezésre | Alapelvei és döntései meghatározzák a település jövőbeni arculatát |
tags: #letenye #epitesi #szabalyzat