Lévay utca 5/B társasház bankszámlaszám: történeti elemzés és adaptív lehetőségek a hetvenes évek budai lakóközösségében
Gyárfás Noémi háromrészes cikksorozata a ’70-es évek "maszek" módon épített, sokszor neves építészek által tervezett társasházairól szól, és ezen belül a Lévay utcai négylakásos ház részletes vizsgálatát tartalmazza. A Lévay utca domboldalai a 1960-as évek végétől kezdve városiasodnak, miközben a telek adottságai és a terület megközelíthetősége meghatározzák a terjeszkedést és az építészeti megoldásokat. A cikkek középpontjában a tervezői szándékok, a részletképzések és a kivitelezés folyamatainak nyomai állnak, amelyek a korszak kis léptékű társasházainak jellemzőit tükrözik.
A ház tervezői és az építés folyamatának összefüggései
A Lévay utcai négylakásos társasház 1969-ben készült el, tervezője Varga Levente. A szerzők szerint az épület nincs kiállítva a mai használati igényeknek, ezért a bontást tervezik. A cikkek hangsúlyozzák, hogy a tervező nemcsak tervezője, hanem építtetője is az adott háznak, így az alkotói szándékok végigkísérhetők az anyag- és termékbeszerzésektől az elkészült épületig. A Lévay utca házának dinamikája összefügg a korszakban dolgozó más tervezőkkel és koncepciókkal, például Jurcsik Károly és Varga Levente közös munkájával az Orgoványi Művelődési Ház kapcsán, ahol a dán és angliai tapasztalatok hatásai hangsúlyosak.
Az alapvető tervezési elvek és a lakásegységek szerkezete
A cikk három kiemelt szempontot vizsgál: az alaprajzi szerkesztést, a tömegalakítást és az anyagválasztást. Az alaprajzot négy lakásegységként, kettesével két tömegre bontva rendezték el, a terep lejtésére és a fa megőrzésére tekintettel teraszos elrendezés alakult ki. A korábbi, szigorú sorolásokhoz képest itt egy érzékenyebb variálás jelenik meg, amely illeszkedik a környezethez. A középen elhelyezett funkcionális blokk és a körülötte elhelyezett nagyméretű nappali és hálószobák adaptivitást ad a lakásoknak.
A tartályos falak és a belső terek szerkezete egyszerű, de pontos megoldásokat alkalmaz. A falak földszinten és emeleteken fehérre meszeltek, a belső válaszfalak pedig fenyő burkolatot kaptak. A középső mag köré szerveződik a tér, amelyet a különböző tengelyek mentén felvett nyílászárók és üvegezett ajtók tesznek dinamikussá, lehetővé téve a tér egybe és különválasztását. A lakásokban a hálószobák és a nappali közti kapcsolatok variálhatók: a hálószobák mérete 10 és 14 négyzetméter között mozog, az étkező 10 négyzetméter, a nappali pedig 25 négyzetméter, de a terek egymással könnyen össze- vagy különválaszthatók.
Adaptivitás és a tervezői szándékok a helyszínhez igazítva
A Lévay utca ház adaptivitása az egész épületet áthatja: a belső terek rugalmasan alakíthatók, a tervezés nagyfokú téri tartalékokat hagyott a későbbi, nem tervezett használatok számára. A hosszanti tengelyek mentén végigvitt szerkesztés lehetővé teszi, hogy a lakások egymás után vagy összenyithatók legyenek, a középső mag pedig stabilitást ad. A tetőablakok bevilágítják a belső tereket, kartikálva az összefolyó teret, és növelve a lakások hangulatát. Ugyanakkor a külső és belső felületek integritását a szerkezet állékonysága és az anyagválasztás erősíti meg: a téglafalak, a fehér meszelés, az üvegezett ajtók és a fenyő burkolatok a korszak jellegzetességeit idézik.
Azonban a kor hagyományai ellenére a megjelenő problémák jelezhetik a hosszú távú használhatóság korlátait: a növényzet miatti károk, a statikai állékonyság bizonytalansága és a külső hőszigetelés hiánya mind korlátozzák az épület jövőbeni megújulását. A tervezői megoldások között felmerül a horizontális bővítés lehetősége, amelyhez szükséges a tartószerkezeti tartalék és a terület adottságainak megfelelő adaptációs megoldások. A tervezők így a Lévay utca 5/B ház kapcsán is feltárják, hogyan lehetne a második és harmadik generációs felhasználók igényeit is kielégíteni anélkül, hogy a külső állapot és a belső terek elveszítenék karakterüket.
Építészeti részletek és anyaghasználat
Az épület anyagai és szerkezetei a korszak jellemzőit tükrözik: a tömör téglalapok a külső és belső falakon, a meszelt felületek, a belső falak fenyő burkolata, a padló natúr fűrészelt hajópadló. A középső mag falai nútféderes dörzsölt fenyőfa burkolatot kaptak, a fürdő kerámia burkolata szolgál helyiséggé váló funkciók alá. A lábazat és a mellvédek nyers beton- vagy vasbeton szerkezetei nyilvánvalóan a korszak nyersességét hangsúlyozzák. A külső falak és a belső terek egységét a natúr anyaghasználat és a takarékos helykihasználás erősítik.
A lakások belső elrendezése lehetővé teszi a terek egybe- vagy különválását, miközben a középső mag megőriz bizonyos funkcionális stabilitást. A növényzet által érintett területek és az utcai megközelítés kihívásai mellett a ház akkor is kiemelkedő része lehet a korszak lakóépítészetének, ha jelenlegi állapota és a bontási tervek ezt egy időre meghatározzák.
Elhelyezkedés és kilátás
A Lévay utca 5/B a Duna-közelben fekvő VI. kerületi domboldalon található, a telek adottságai lehetővé tették a hosszú lépcsősor felvezetését és a teraszos kapcsolatok kiépítését. A padlásszintek kilátása a Várra, Gellért-hegyre és az Országházra nyílik, amely tervezési megoldásokkal együtt a lakók életminőségét javította. A kubusos formájú, eltolva elhelyezkedő lakásegységek a terep lejtését kihasználva minden lakáshoz biztosítanak közvetlen kapcsolatot a kerthez és a külső térhez.
Értékelés, kilátások a jövőre
Az épület eredeti értékeit és részletmegoldásait megőrizve a korszak korlátai ellenére az adaptív lehetőségek hangsúlyosak maradnak. A tervezés okán megmutatott anyagok és szerkezetek - ha korszerűsítés nélkül is - hordozzák a kor arculatát és tanulságait. A bontási döntés ellenére a társasház bemutatja a hetvenes évek budai kis terekre épített társasházainak jellemzőit, és rávilágít a hosszú távú használhatóság szempontjaira is, kiemelve a flexibilitást, a minőségi anyagokat és a terephez igazított tervezést.
Részletes adatok és források
- A Lévay utca 8. alatti ház 1969-ben készült el, a tervező Varga Levente. A cikk a kor a városképre és a tömegképzésre vonatkozó megfigyeléseit összegzi.
- A studieket a Doktori Iskolában végzett kutatás előzte meg; a kor társadalmi és építőipari körülményei három alkotó, Lázár Antal, Kévés György és Roth János beszélgetésein alapulnak.
- Jurcsik Károly londoni pházai és a dán építészet hatásai a Lévay utcai ház tervezőinek gondolkodását formálták.
- A 1971-es kritikában a helyszíni adottságokat Szabados László értékeli, kiemelve a telek adottságait és az adaptív lehetőségek fontosságát.
Az épület - bár ellentmondásokat felvető állapotban - tükrözi a korszak tervezési gondolkodását, és a tömegképzés, az alaprajzi szerkesztés és az anyagválasztás együttesen írják le a Lévay utca 5/B társasház történetét. A bontási szándék ellenére a ház értelmezése fontos példája a korszak kis lakásépítészetének, mely megismerteti a korszak lehetőségeit és korlátait, miközben rámutat a hosszú távú használhatóság és adaptáció fontosságára.
tags: #levay #utca #5 #b #tarsashaz #szamlaszam
Népszerű bejegyzések:
- Tervezési szempontok és anyagválasztás a konnyuszerkezetes autóbeállóhoz
- Budapesti polgári házak: szerkezet és modern átalakítás
- Mediterrán Lakópark és a közösségi közlekedés részletei
- Használatbavételi engedély eljárás Gödöllői járási hivatal
- Kinek köteles az építményadó és a haszonélvezet díja fizetni?