Lichthof és közös tulajdonú részek a társasházakban: jogi keretek, költségek és gyakorlati tanácsok

Közös lónak túros a háta, szól így a mondás. A közösködés problémájára a társasházak tökéletes példaként szolgálnak. A külön tulajdonba tartozó lakásokkal, helyiségekkel a társasházi tulajdonostársak között ritkán merül fel vita, hiszen ezen helyiségekkel kapcsolatos intézkedések, felújítások, egyéb állagmegóvási tevékenységek iránt a tulajdonosok önállóan jogosultak fellépni. Más a helyzet azonban, ha a közös tulajdonba tartozó épületrészekkel kapcsolatban merül fel állagmegóvással kapcsolatos probléma. Utóbbi esetben sajnos már gyakoriak a költségviseléssel, ügyintézéssel kapcsolatos viták.

Ezekben az esetekben az sem feltétlenül egyértelmű, hogy ki jogosult az állagmegóvással kapcsolatos intézkedések megételére, esetleg szükség van-e ezen intézkedések megtételéhez közgyűlési határozatra. Kérdés továbbá, hogy a közös képviselő e körben milyen jogosultsággal vagy éppen kötelezettséggel rendelkezik?

A Polgári törvénykönyvünk (a továbbiakban: Ptk.) szerint a társasház pontos definíciója a következő: „Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Egyszerűen szólva tehát a társasházak egyfelől önálló tulajdonban álló lakásokból vagy helyiségekből, továbbá közös tulajdonba tartozó egyéb épületrészből és helyiségekből állnak. Az utóbbi épületrészekre a Ptk. Tekintettel arra, hogy a társasházban található, közös tulajdonban lévő épületrészek esetén a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni, a fenti kérdések megválaszolásához meg kell vizsgálnunk a közös tulajdon szabályait.

E szabályok között található a Ptk. 5:76. §-a, amely szerint „az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.” A Ptk. 5:78. A társasház közös tulajdonban lévő részeinek állagának megóvásához, illetve fenntartásához feltétlenül szükséges intézkedések olyan intézkedések, amelyek értelemszerűen minden tulajdonostársat érintenek. Mivel az állagmegóváshoz szükséges munkálatok mihamarabbi elvégzése valamennyi tulajdonostárs érdeke, így bármelyik tulajdonostárs - közös döntés hiányában is - jogosult elvégezni (elvégeztetni) a szükséges munkálatokat, érvényesíteni a jótállási vagy kellékszavatossági igényeket.

Felmerül azonban annak a veszélye, hogy a munkálatokat elvégeztető tulajdonostárs a feltétlenül szükségesnél nagyobb költekezésbe kezd. Ezen probléma elkerülésére írja elő a törvény a lehetőség szerinti értesítési kötelezettséget. Ennek alapján a tulajdonostárs a munkálatok elvégzését megelőzően köteles értesíteni a többi tulajdonostársat az állagmegóvási intézkedésekről, a várható költségekről, a javítást végző személyről, valamint egyéb lényeges, a munkálatokkal kapcsolatban a többieket is érintő körülményekről. Ezen értesítési kötelezettség a halaszthatatlan állagmegóvási intézkedésekre nem vonatkozik, tehát sürgős javítást igénylő esetekben a tulajdonostárs nem köteles előzetesen értesíteni a többi tulajdonostársat.

A közös tulajdon és a közgyűlési döntéshozatal viszonya

A Ptk. szerint a közös tulajdont érintő kérdésekben a tulajdonostársaknak határozatot kell hozniuk. Továbbá a témában releváns másik törvény, a Tht. 28. § (1) bekezdése szerint „a közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról”. Ezen utóbbi két szabály látszólag kétségessé teszi a fent leírtakat, tehát azt, hogy az állagmegóváshoz szükséges intézkedéseket a tulajdonostárs ( egyedül ) is, akár közgyűlési határozat nélkül is elvégezheti, elvégeztetheti, valamint, hogy az ezzel járó költségeket a tulajdonostársak arányosan kötelesek viselni. A most említett két szabály szerint a közös tulajdont, valamint a közös költségviselést érintő kérdésekben a közgyűlés köteles határozni.

A BH2019. 167. számú ítélet azonban ezt a kétséget eloszlatja: a Kúria kimondja, hogy a Ptk. 5:76. § szabálya alkalmazandó, és a Tht. általános szabályaival szemben is ezt kell szem előtt tartani. A hivatkozott döntés szerint a közös tulajdonba tartozó épületrészek állagmegóvásához szükséges költségek a tulajdoni hányad arányában térítendők, és közgyűlési határozat sem feltétlenül szükséges ezek megtételéhez. A közös képviselő eljárása esetén sem feltétlenül kell közgyűlési határozat, ha az állagmegóvás gyorsan és hatékonyan szükséges.

Érdekességként kiemelendő, hogy a hivatkozott döntés továbbá kimondja, hogy „a tulajdonos a közös tulajdonú épület állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges költségeit - a törvényi feltételek teljesülése esetén - a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben a társasházzal szemben fennálló közösköltség-tartozásába beszámíthatja”. A közös képviselő eljárása esetén közgyűlési határozat szintén nem kell, ez pedig a Tht. 43. § (1) bekezdés b) pontjából derül ki, amely kimondja, hogy „a közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles: minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében”.

A gyakorlatban gyakran felmerülő kérdések és válaszok

A fenntartási és karbantartási feladatok közül a karbantartás lehet: hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése. A fenntartás fogalmát a törvény a 56. § 2. pontban adja meg, amelyben a 2.2. pont részletezi a karbantartás fogalmát: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosokat közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás tehát lehet szükségszerű, haladéktalan és közösségi érdekekre irányuló, de nem feltétlenül igényli a közgyűlési döntést.

A feladatok közül kiemelt fontosságú a közös képviselő jogköre: a közös képviselő köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. A fenntartás értelmezése és a kiadások arányos viselése a BH2018 és BH2019 döntések által is alátámasztott.

Gyakorlati példák és tanácsok

  • Ha közös tulajdonú épületrész állagmegóvására van szükség, elsőként érdemes értesíteni a többi tulajdonostársat és részletes költségvázlatot bemutatni.
  • Különösen fontos a jótállási és kellékszavatossági igények érvényesítése esetén a megfelelő dokumentáció megőrzése.
  • Közgyűlési határozat hiányában is elvégezhetőek a sürgős karbantartások, a bonyolultabb vagy költségvetést érintő kérdésekben viszont általában közgyűlési döntés szükséges.
  • A közös képviselő köteles intézkedni a közösség érdekében, és a jogszerűség érdekében szükség esetén közjegyző előtti fizetési meghagyást vagy zálogjog bejegyzést kezdeményezhet.

Infografika

társház közös tulajdon és költségek relatek

Táblázat

KérdésVálasz/Elv
Ki jogosult állagmegóvást elvégezni?A tulajdonostárs bármikor elvégezheti, ha közös érdek ezt indokolja; közgyűlési határozat nélkül is.
Kik viselik a költségeket?A tulajdoni hányad arányában viselik a költségeket; közgyűlési határozat hiányában is megoszthatók a költségek e szerint.
Közgyűlés szerepe?A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról; speciális esetekben alkalmazható a Ptk. 5:76. §.

Video

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy amennyiben a társasházi közös tulajdoni épületrészeket érinti az állagmegóvási intézkedés, azt közgyűlési határozat nélkül - akár önállóan eljárva - is el lehet intézni, e körben pedig a költségeket a többi tulajdonostársnak a tulajdoni hányadaik arányában meg kell téríteni. Kijelenthető továbbá, hogy a közös képviselő törvényből fakadó kötelezettsége a közös tulajdonba tartozó épületrészek karbantartása, s így e körben többek között a jótállási, illetve kellékszavatossági igények érvényesítése is.

tags: #lichthof #fal #tarsashaz #kozos

Népszerű bejegyzések: