Liget utca 13 régi ház története
A Liszt Ferenc utca 13. sz. A győri épület egykor a Szent István plébániatemplom és a Ferences-rend kolostora volt.
Részlet a város 1617.
„Amikor Győr 1594. szeptember 29-én a törökök kezére került, Szinán nagyvezér kihangsúlyozta annak vallási fontosságát is.
Mivel a káptalandombi „öreg” templomot hadi célokra foglalta le, a Szent István templomot rendelte átalakítani török imahellyé.
A Szent István plébániatemplomot az 1614-ben Győrbe másodszor telepített ferencesek kapták meg, ők építettek kolostort hozzá.
A kolostor a templomtól délre, a mai Liszt Ferenc utca és a Nefelejcs köz sarkán kapott telken épült.
1654-ben egy hatalmas tűzvész elhamvasztotta, de újjáépítése hamarosan megkezdődött.
most már észak-déli fekvésű templomot 1659-ben szentelték fel.
1673-ig a kolostornak csak déli, utcai szárnya készült el.
1683-ban itt szállt meg Sobieski János lengyel király, melynek 1933 óta márványtábla állít emléket a Nefelejcs utcai homlokzaton.
1710-re teljesen felépült az új rendház is a templom keleti oldalán, hangulatos árkádos udvara az egykori rendházudvar.
A templom és a kolostor épületét az 1763-as földrengés megrongálta.
Ekkor Schramm Lukács katonai építész állította helyre.
A szerzetesrend 1786. évi feloszlatása után a kolostorban katonaiskolát helyeztek el, a templom pedig a győri gabonakereskedelem egyik magtára lett.
A közgyűlési terem 1924-ben.
1840. A kétemeletes, hosszú, Liszt Ferenc utcai főhomlokzat közepén helyezkedik el az épület félköríves kapuja, felette finom kovácsoltvas rácsú, kőgyámokon nyugvó erkély van.
A Nefelejcs utcai homlokzaton íves lezárású nagy ablakok mutatják az egykori templom helyét.
Udvarának egy része, a nyitott árkádokkal még megőrizte a régi kolostor udvar hangulatát.
Az árkádos körbefutó folyosó nagyobb részét hivatali helyiségek céljaira befalazták.
Az udvar északi oldalán levő folyosó részen voltak a régi vármegyei börtönök.
Az ’50-es években.
A Liszt Ferenc utca 1965-ben.
A Megyei Tanács székházán vörös csillag.
A Liszt Ferenc utca 13.
Tetszett a tartalom?Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel.
kozma.endreFőszerkesztő // regigyor.hu
A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben.
Az 1898-99-ben létesített Erzsébet liget kezdetben 13 holdon terült el, ma már azonban csak annak harmadán, 23.000 m2-en fekszik.
Az Erzsébet liget északnyugati sarkában kialakított 1.100 négyszögölös téglalap alakú területen (közel 4.000 m2-en) 1943-ban avatták fel a Szent Imre templomot.
Nem véletlen, hogy a ligetben építkeztek, a park festői látványa, a zöld környezet léleküdítő hatása miatt választották ezt a helyszínt 1934-ben.
A templom egy 1950-ben készült fényképen (forrás: Fortepan/Konok Tamás id/43697. szám):A templom 2016-ban:A második világháború alatt a város parkjai is megsérültek, tüzelőhiány miatt sok fát kivágtak.
Az Erzsébet liget - talán a templom szomszédságának köszönhetően - kevésbé károsodott, de elhanyagolttá vált.
A liget északi oldalát lezáró Magyar utca másik oldalán ekkor már állt az általános iskola és óvoda épülete, amelyet családi házak vettek körül.
A déli oldalát a MÁVDAC sportpálya zárta le, a keletre eső terület azonban még beépítetlen, lapos rész volt, gyakorlatilag szemétlerakó.
A városrész terjeszkedésére itt maradt lehetőség.
1948-ban a Városi Tanács közgyűlésének döntése alapján az Erzsébet királynéról elnevezett liget Lenin nevét kapta.
Térképrészlet az 1955-ben megjelent Győr útmutató című kiadványból:Az 1962-ben készült Győr térkép részlete.
A park területén építették meg az első hároméves terv időszakában a Honvédkórházat.
A megyei kórház 1957 áprilisában vette át a győri 8. számú, 255 ágyas Magyar utcai Honvédkórházat.
Honvédkórház, ma a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház E épülete:Az Erzsébet liget képe a FÖMI 1959-ben készült légifelvételén: a nagy terjedelmű parkban íves, kanyargós sétautak mellett kevésbé fás területek is láthatók a sportpálya melletti részen.
1961-ben a liget délkeleti részén kezdték el a nádorvárosi víztornyot felépíteni, melyet 1965-ben adtak át.
A csúszózsaluzásos módszerrel gyorsan felépített tornyot Thoma József, a Mélyépterv Kossuth-díjas mérnöke tervezte, típusterv alapján.
Szerkezetét a nyolcvanas években egy váratlan meghibásodás után megerősítették: a külső tartályrész acéllemez abroncsokat kapott, és a külső tartóoszlopokra is rögzítő bilincsek kerültek.
A Nádorváros víztorony teljes felújítása 2004-ben kezdődött meg, és 2009-ben fejeződött be.
A PANNON-VÍZ Zrt. 2009. július 17-én adta át ünnepélyesen.
Jelenleg a víztorony az Erzsébet liget keleti részén áll, a parktól kerítéssel elválasztott területen.
A víztorony építéséről szóló cikkek a Magyar Nemzetből (1962. március 20. és 1964. május 29.).
A víztorony a távolból 1966-ban.
A víztorony rövid története megjelent a Győri Hét 2007. 21. számában május 31-én.
Tudósítások a víztorony felújítási munkáiról (Győri Hét 2007. május 3., Győri Hét 2006. március 9., Kisalföld 2009. május 7.).
A jelen: az egykori építmény ma az Erzsébet ligettől kerítéssel leválasztott, a kórházhoz tartozó területen áll.
A 1960-as években a Lenin liget helyett az Úttörő liget elnevezés terjedt el.
Itt létesült 1964-ben a Honvédkórház mellett közvetlenül a 150 ágyas tüdőosztály.
Ez az épület szintén a zöld területet csökkentette.
A Győri Áfész új vendéglőjét, az Erzsébet presszót 1968. április 28-án avatták fel.
Ezzel a park szolgáltatásai bővültek, hiszen meleg ételeket és esti zenés programot kínáltak a sétálóknak, szórakozni vágyóknak.
Mind a mai napig népszerű az étterem, melyet utoljára 1998-ban újítottak fel.
Az Erzsébet Liget Vendéglő 70 fős termében a finom ételek mellett szombatonként élő zenével szórakoztatják a vendégeket, jó időben pedig élmény a szabadtéri teraszos részen beszélgetni, nézelődni.
A vendéglő építéséről és belsejéről képek (a Szövetkezet 1968. áprilisi és a Vendéglátás 1969. januári számából, valamint a Mérleg 1968. májusi számában megjelent cikk).
Végh Ferenc fényképe 1991-ből: A vendéglő étlapja 1991-ből: Győri Vasárnap 1991. szeptemberi számában megjelent cikk: A vendéglő ma.
A KRESZ-pályát 1968. szeptember 18-án adták át, amely a liget déli részén épült meg.
A közlekedési park ötlete az 1960-as évek elején Budapestről indult.
Vidéken az elsők között épült volna meg a Bercsényi ligetben Győrött, de azقة történt, hogy termálvíz tört elő a leendő park helyén, ezért ennek építése abbamaradt.
Később több más vidéki város után az Úttörő ligetben készült el a gyerekeknek a KRESZ-pálya, ahol játékos formában tanulhatták meg a közlekedési szabályokat.
Később a pálya mellett egy kis fabódéban a különböző korúak számára alkalmas méretű kerékpárokat, rollereket lehetett kölcsönözni.
Az 1970-es években a kerékpárkölcsönző nagyon népszerű volt, és a szülők szívesen hozták a város különböző részeiből ide gyermekeiket.
Az 1980-as években a kerékpárkölcsönző már nem működött, a pálya kezdett elhanyagolttá válni.
1998. május 8-án adták át a felújított KRESZ-birodalmat a kisiskolásoknak és óvodásoknak, melyet 2007 októberében újabb felújítás követett.
A kerékpárkölcsönzés ötletét 2010-ben felelevenítették, de sajnos 2011 augusztusában már meg is szűnt.
A KRESZ-pálya felújítása (Kisalföld 2007. október 10.).
A kerékpárkölcsönzés felújításáról szóló cikkek a Kisalföld 2010. április 8-i és május 14-i számaiból.
Az 1960-es évek elejére a fejlődő győri iparvállalatoknál dolgozók, de a győri agglomerációban élők városba költözése felgyorsult.
1960-ban elkészült Győr Általános Rendezési Terv programja, amely tízezer új lakás építésével számolt.
1964-ben megszületett a győr-nádorvárosi lakótelep beruházási programja, beépítési tervezete.
A Dél-nádorvárosi Lakótelepet hivatalosan 1969. február 7-től nevezték el Adyvárosnak.
1966-75 között 7500, 1975-77-ben újabb 1600 lakást adtak át, amelyeket házgyári szériatermékként panelelemből építettek.
Adyváros nyugati peremét a volt Honvédkórháztól csak egy úttest választotta el.
Részlet a FÖMI 1975. május 21-én készített légifelvételéből: Győr, Délnádorváros Ady lakótelep I.-V. ütem beépítési terve, 1974.
Az új lakótelep frissen átadott emeletes házaiba 1966-tól fiatalok, kisgyermekes családok költöztek.
Az 1960-as évek végétől az 1970-es évek közepéig az Erzsébet liget újra életre kelt.
Két nagyobb beruházás is megvalósult, amely a parkba egyre több látogatót vonzott.
Szerencsére ez nem járt területvesztéssel: egy étterem-presszó épült és egy KRESZ-pályát alakítottak ki.
1968-ban a liget területe 61.870 négyzetméter volt.
A Győri Áfész új vendéglőjét, az Erzsébet presszót 1968. április 28-án avatták fel.
Ezzel a park szolgáltatásai bővültek, hiszen meleg ételeket és esti zenés programot kínáltak a sétálóknak, szórakozni vágyóknak.
Mind a mai napig népszerű az étterem, melyet utoljára 1998-ban újítottak fel.
Az Erzsébet Liget Vendéglő 70 fős termében a finom ételek mellett szombatonként élő zenével szórakoztatják a vendégeket, jó időben pedig élmény a szabadtéri teraszos részen beszélgetni, nézelődni.
A liget déli oldalán épült fel az EU- szabványos, korszerű játszótér mászóhálóval, hintákkal.
A ligetet 2009-ben parkosították, új betonburkolattal látták el sétálóútjait, és járdáit térkövezték.
A Magyar utca felől a volt játszótér felszámolásával a pihenni vágyóknak teret alakítottak ki padokkal.
A ligetet a szerelmes párokon és időseken kívül a gyerekek is kedvelik.
A természetszeretők is értékelik a sokszor 80-100 éves fákat, melyek közül sok a platán, a vadgesztenye, a juhar, a szürkenyár.
2014-ben a Reflex Környezetvédő Egyesület két Erzsébet ligeti jó állapotú fehér nyárfa védettnek nyilvánítását kérte.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden év április-májusban Fülemülék éjszakája programokkal ünnepli a Madarak és Fák Napját.
Gyermeknapi rendezvény az Erzsébet ligetben (Kisalföld 1998. augusztus 31.).
A liget 23.000 négyzetméterére zsugorodott területén találjuk a város legnagyobb fáit.
Itt láthatunk gesztenyefákat, valamint nyárfákat, feketefenyőket, platánokat, juharokat, hársakat.
Némáné Kovács ÉvaA szerző felvételeivel.
Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának helyismereti gyűjteményéből, korabeli újságokból és képeslap-, valamint fényképgyűjteményéből és Digitális könyvtárából származnak.
Felhasznált irodalom és források
- Fátay Tamás: Győr. Városépítés és városrendezés 1945 és 1986 között. Győr : Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2011.
- Győr. Szerk. Csányi Ferenc, Finta Lajos, Kovács Ottó. Győr, 1965.
- Mónus Ágnes: Az ispotálytól a modern kórházig : a győri kórház 265 éves története. Győr : Petz Aladár megyei Oktató Kórház, 2014.
- Papp Győző-Pálkövi Gyula-Szabady János: Hetvenöt év kék-fehérben. A MÁVDAC története 1912-1987. Győr : MÁVDAC Sportegyesület, 1987.
- Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. Nádorváros. = Arrabona 10., Győr, 1968. p. 239-264.
- Az Erzsébet liget és környékének jelenkori fotói a szerző saját felvételei.
Infografikák, térképek és képek
[FM Tr 25 Jan 2020] 100.1 Györ+ Rádió, Győr/Erzsébet-liget HNG 0.98kW 113km
tags: #liget #utca #13 #regi #haz