Liszt Ferenc repülőtere terminál 2A építés: a 2A és kapcsolódó fejlesztések története és jelenlegi állapota
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. 2025. augusztus 1-jén megkezdte a Golf gurulóút (TXL G) R110-R117 állóhelyek mögött húzódó szakaszának teljes körű felújítását a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A meglévő pályaszerkezet helyett nagy teherbírású alépítmény és bazaltbeton burkolat kerül alkalmazásra, ami jelentősen megnöveli a repülőtéri forgalom biztonságát és hatékonyságát.
A munkálatok során a terület új térvilágítási rendszert kap, amely megfelel a legszigorúbb biztonsági és műszaki előírásoknak.
Az érintett repülőtéri gurulópályák állapota és a fejlesztés jelentősége
A repülőtér gurulóútjainak műszaki állapota közvetlenül befolyásolja a gépek mozgásképességét és a földi kiszolgálás biztonságát.
Ez a fejlesztés kulcsfontosságú a repülőtér tervezett bővítéseihez - különösen a harmadik terminál és új gurulóutak kialakításához kapcsolódó projektekhez.
Regionális szerep és tulajdonosi háttér
Magyarország tervei között szerepel egy jelentősebb regionális légikikötő pozíciójának megteremtése.
A Budapest Airportban a magyar állam 80%-ban birtokolja Corvinus Zrt. révén, partnere a francia Vinci Airports.
A gördülő utak karbantartása és korszerűsítése javítja a repülőtéri pontosságot, csökkenti a járatkéséseket és növeli a szolgáltatás minőségét.
Budapest Airport és a hozzá kapcsolódó cégek 2022-ben több mint 132 000 embernek biztosítottak munkát, többségük a környező településekről származik.
A Liszt Ferenc repülőtér története és fejlődése
A Budapesti repülőtér napjainkban Liszt Ferenc repülőtereként ismert; eredetileg Ferihegy néven, 1950 óta létezik.
A ferihegyi repülőtér eredeti terminálépülete az 1950-es, 1960-as évek forgalmának megfelelt, de az 1970-es években már szűkösnek mutatkozott.
Az 1930-as évek végén megkezdődött tervezés során az új terminál háromszög alakú épületként, kompakt terminálként készült el, amely a mai 2A terminál elődje.
Az új repülőtéri épület két szintes volt, ezzel elválasztották az érkező és az induló utasokat, és ez volt az első középület Magyarországon, amelyet akadálymentesnek terveztek.
Az 2-es terminál átadása után 1985-től a 2B megnyitásáig a 2A és a 2B közötti összeköttetésért általában buszjárat volt felelős.
Az 1985-ös átadás után a 2-es terminál gyors fejlődésnek indult, és a két terminál között állandó buszjárat közlekedett.
A SkyCourt csarnok 2011-ben épült a két terminál között, és meghozta a modernitást a repülőtér látványát és szolgáltatásait tekintve.
A 2-es terminál fejlesztése részét képezi a Budapest Airport ötéves Bud-Future programjának, amelynek keretében 75 milliárd forintos beruházást valósítottak meg.
A 2B terminál megnyitásával és a SkyCourt felépítésével a repülőtér kapacitása jelentősen nőtt, és a forgalom gyorsan visszatért a 2008-2011 közötti időszakhoz hasonló szintre.
A 2A és 2B terminálok közötti fejlesztések során a 2B átadása után új utasfolyosók és gyalogoshíddal bővült a kapacitás.
A SkyCourt tervezésében és megvalósításában a T1-es és a 2-es terminálok közötti összeköttetések modernizálására törekedtek, amelyet Tima Zoltán építész és a KÖZTI tervező gárdája ihletett.
A környező projektekkel együtt a repülőtér 2011 óta folyamatosan fejlődik, így a nemzetközi forgalom és a teherszállítás is kibővül.
Fontos adatok a repülőtér hosszú távú fejlesztéséről
A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotja a Budapest Airport ötéves Bud-Future nevű programjának, amely szerint a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos beruházást valósít meg.
A fejlesztések döntő többségét, közte a nagyjából 70 millió eurós SkyCourt megvalósítását a Budapest Airport a kitűzött határidőre és az elfogadott költségkereten belül teljesítette.
Jelentős szerepet játszott a beruházás megvalósításában a magyar fővállalkozó, a szegedi központú KÉSZ Zrt., amely másfél év alatt építette fel és adta át a kész terminált a Budapest Airportnak.
A Malév megszűnését követő erőteljes forgalomcsökkenés hatására a fejlesztések üteme lelassult, sőt néhány fejlesztés el is maradt (például a kilátóterasz ismét kinyílt 2013 augusztusában).
Az utasforgalom dinamikus növekedésének eredményeként 2017-ben elindult az utasmóló építése a non-Schengen oldalon, amely 15 millió főre növeli az éves kapacitást.
2018 tavaszán, 3000 m2-en kicserélik a padlóburkolatot, helyettesítve a régi sötét burkolatot világosabb anyagokkal.
Terminálok és szolgáltatások modernizálása
A 2A terminál és a kapcsolódó utasforgalmi folyosók korszerűsítése hozzájárul a gyorsabb kiszolgáláshoz és a kényelmesebb utazáshoz.
Az 1-es terminál bezárása után a teljes forgalom a 2-es terminálra került át, és napjainkban a diszkont légitársaságok is itt találják meg kiszolgálásukat.
A Cargo City fejlesztése és a logisztikai központok kiépítése tovább erősíti a repülőtér regionális jelentőségét és a kontinens közép- és kelet-európai logisztikai központ szerepét.

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épület története
Statisztikák és történeti adatok áttekintése
A repülőtér területe 1515 hektár, a forgalmi előtér alapterülete 503 ezer négyzetméter, és 217 épület található a birtokon belül; 40 kilométernyi kerítés veszi körbe.
Az első világháborút követően a magyar polgári repülés korlátozások között fejlődött, majd az 1940-es években meteorológiai megfigyeléseket végeztek, és 1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára.
Korábbi terminálok és kapcsolódó események
A 2-es terminál átadása után 1985-től a 2B megnyitásáig a 2A terminál szolgálta ki az érkezőket és indulókat, majd később 1998-ban átadták a 2B terminált, amely 3,5 millió utast képes fogadni évente.
Az 1-es terminál 2005-ben a diszkont légitársaságok kiszolgálására vált, 2012-ben pedig a Malév csődje miatt kereskedelmi utasforgalom ideiglenes bezárása következett be.
tags: #liszt #ferenc #repuloter #terminal #2a #epitkezes
