Zalaszentgrót : egy keveredése a hagyományoknak és a mai lakó-kisvárosi életnek

Zalaszentgrót a Zala folyó völgyében, Zalai-dombságban, a Zalaszentgróti járás központja, Északkeleti peremén a Zala folyó és a közlekedési hálózat találkozásánál található. A város története szorosan összefonódik a római korszakkal, a középkori és a modern kori gazdasági átalakulásokkal, melyek mind formálták a település arcát és jellegét.

A rendezési és védelmi szempontok jellegzetességei

A rendelet 1.4. § (1) alapján a település területén található fokozottan védett és nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza. A 2. (2) bekezdés szerint az országos műemléki védettséggel rendelkező épületek és építmények listája a 3. függelékben olvasható. A műemlékek környezetében a szabályozási tervben jelölt, illetve a védőtávolságokra vonatkozó előírások részleteit a szabályozási terv és a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok határozzák meg.

A terület megóvását szolgálják a vasúti és közúti védőtávolságok is: a külterületi szakaszok mellett, a terven jelölt utak mentén és az úttengelytől számított védőtávolságok érvényesek. A vízgazdálkodási és hidrogeológiai előírások a parti sávot és a meder karbantartási távlatokat érintik; ahol nincs lehetőség a sávok közterületi kijelölésére, egyedi hozzáférési és szolgalmi jogok biztosítása szükséges. A gáz- és vízellátási, valamint ivóvíz kutak környezetében szigorú védőtávolságok és övezetek kerülnek meghatározásra.

Településrendezés és övezeti besorolások

Az I. katasztrófavédelmi osztályba tartozó városban a különböző övezeti besorolások és beépítési előírások meghatározzák a telekhatárok alakulását. Az övezeti határok telekhatárhoz kötöttek, és a közlekedési- és közműterületek mellett zöld- és erdőgazdálkodási övezetek is működnek. Az általános- és kertészeti előírások szerint kötelező az utak és parkolók fásítása, továbbá a közművek és a hírközlés figyelembevételével történő megvalósítás.

A mezőgazdasági övezeteket érintő előírások hangsúlyozzák a gazdasági és üdülő övezetek közötti különbségeket: a lakóterületek között kiemelt szerepe van a kisvárosias lakó (Lk) övezetnek, a kertvárosias (Lke) és falusias (Lf) kategóriáknak. A Balaton közvetlen közelében fekvő részeken a turisztikai és üdülőfunkciók is megjelennek, mint például az Üü és Kmü kategóriák.

Építési és telekhasználati szabályok a városban

A rendelet meghatározza, hogy egy építési telken a rendezési terv figyelembevételével, a telek újraosztása kötelező lehet, hogy a tömb településszerkezeti adottságait optimálisan ki lehessen használni. A beépítésnél a telekhatárok és közlekedési kapcsolatok is figyelembe kerülnek. Az övezeti határok és beépítés részletesen meghatározza az ingatlanok közmű- és közlekedési szempontjait is, például a közúti- és kötöttpályás közlekedés integrált megközelítését (Köu és Kök).

Az 5. számú mellékletben meghatározott városrészekben és állatlétszámot befogadó telepítések esetében speciális előírások érvényesek. Állattartó épületeket, ólat és istállót a lakóépülettől és a telekhatártól meghatározott távolságokra kell elhelyezni, és a trágyatároló rendszereknek szigetelteknek és korrózióállóknak kell lenniük. A 25/B. § (1) a Kg jelű különleges garázssor övezetben 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművekre garázsépületek és garázssorok helyezhetők el.

A település és a régió összefüggései

Zalaszentgrót a Zalai-dombság és a Zala völgyének összefüggő tájában helyezkedik el, közel a közeli településekhöz és az országos közlekedési élvonalakhoz. A történelmi múltra visszatekintő település ma is megőrizte hagyományos kisvárosi jellegét, miközben modern infrastruktúra és szolgáltatások is sorakoznak a lakosok és a látogatók számára.

Közlekedés és sportélet

A város közlekedése és közösségi élete változatos: a rövid vasúti vonalak és a közúti kapcsolatok összekötik Zalavár és a környező városokat. A helyi sportélet pezsgő: a Zalaszentgróti Spartacus története, a megyei labdarúgó csapatok, a teke- és karateklubok sokrétű programokat kínálnak a lakosok számára. A városban 1920 óta jelen van a Spartacus, mely a későbbiekben VFC néven játszik, és több korosztályos bajnokságban vívott sikereket.

A kultúrát és a közösségi életet megszólítják a tánccsoportok és művészeti intézmények: a Szentgrót Táncegyüttes és az Avisura Táncegyüttes, a helyi zeneiskola és a többféle művészeti oktatás is hozzájárul a városi élet gazdagságához. A városban működik az Egészségügyi Központ is, mely a kistérség ellátását szolgálja.

Infografika: Zalaszentgrót földrajzi elhelyezkedése és közlekedési összeköttetése

Rövid évszázadok a város történetében

A római kor jellegzetes kútleletei és a későbbi századi gazdasági változások mind hozzájárultak a település történeti arculatához. A 18-19. században kiépült közlekedési és ipari infrastruktúra, majd a 20. század modern gazdasági szerkezete alakította a város belterületi és külterületi részeit. A termálfürdő megnyitása 2001-ben, és a fedett fürdő 2005-ben történő bővítése új pilléreket adtak a helyi turizmushoz.

Beépítés és telektulajdon

A rendelet előírja a telek- és övezeti határok központi szerepét a településszerkezet alakításában. A 40. § a telekcsoportok újraosztását és a telekisségek optimális kihasználását írja elő, míg a 41. § a jogszabályi mellékletek összefüggéseiben a beépítés és a beültetés kötelezettségeit és a beruházási előírásokat rögzíti. A város önkormányzata elővásárlási jogot gyakorolhat a kialakított telekstruktúrák felett.

Régészeti értékek és példák a helyi örökségre

Kisszentgrót városrészben gazdasági beruházás előtt régészeti feltárást végeztek, mely a római kori település nyomait tárja fel: a feltárt kutak fából készültek, egyesek négyszögletes aknával rendelkeztek. A leletanyagok bronztűt, bronzfibula-töredéket és terra sigillata darabokat tartalmaztak, ami a kereskedelem gazdagságát tükrözi. Ezek a leletek újabb fényt adnak a város határának meghatározásához azok belső vagy szélén fekvő elhelyezkedéséről.

tags: #lk #jelu #kisvarosias #terulet #zalaszentgrot