M4-es autóút kiviteli terv: Cegléd–Abony és Üllő–Albertirsa szakaszok kibővítése és körforgalom-átalakítások
Ez a cikk az M4-es gyorsforgalmi út magyarországi kiépítésének átfogó menetét és fontosabb mérföldköveit mutatja be, különös tekintettel a Ceglédbercel-Cegléd, Üllő-Albertirsa, Abony-Fegyvernek és Berettyóújfalu-Nagykereki közötti szakaszokra és a kapcsolódó csomóponti fejlesztésekre.
Korábbi autóúti elkerülők és kezdeti szakaszok
A leendő autóút első szakasza 1974-ben épült meg Albertirsa-Cegléd között, a 4-es főút elkerülő szakaszaként irányonként egy forgalmi sávon. A régi nyomvonal a 40-es számot kapta. Az elkerülő szakaszt 2004-ben Ceglédbercel, 2006-ban pedig Cegléd határában két rövidebb szakaszon irányonként két sávosra bővítették.
Az M0 körgyűrű és a 12 kilométeres Üllő-Vecsés-Cegléd közti szakasz
Az M0 körgyűrű keleti szektorának kiépítésével együtt 2005. december 17-én adták át a majdani M4-es autóút 12 kilométeres, a Ferihegyi reptér és Üllő közötti szakaszát, amely Vecsés és Üllő városát elkerülve a 4-es főúthoz vezet.
Pályázatok, tervezések és kivitelezési ütemterv
2009. március 17-éig kellett átvenni azt a pályázatot, amely a Püspökladány és Nagykereki közötti szakasz megtervezésére íródott. Az UTIBER Közúti Beruházó Kft. az M0 és Cegléd közötti szakaszt, a RODEN Mérnöki Iroda Kft. pedig Abony és Fegyvernek közötti szakaszt nyitott meg a forgalom előtt 2011. július 6-án a Kisújszállást elkerülő 11 kilométeres szakasz átadásával.
2013. szeptember 16-án bejelentették, hogy Szolnok elkerülő részeként az Abony-Fegyvernek közötti szakasz Tisza-hídját 32,59 milliárd forintért kivitelezi az Acél-Híd Konzorcium. E szakasz irányonként két sávos lesz, elválasztósávval és leállósávval; a kivitelezés során 2 csomópont, 11 műtárgy, 20 kilométer földút, 5 kilométer országos közút, 6 kilométer zajárnyékoló fal, továbbá kétoldali tengelysúlymérő hely épül. A talajviszonyok kedvezőtlenek a Tisza és holtágai közelében, így a földmunka és a vízelvezetés költségei jelentősek lehetnek.
A közbeszerzési eljárás alatt volt az M8-M4 elválási csomópont kialakítása is. 2014-ben közbeszerzési eljárás zajlott, és a Fegyvernek-Püspökladány közötti szakasz előkészítési munkái 2019-ben értek el a terület engedélyezésének megszerzéséig. Több nyomvonal vizsgálata nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, és jelenleg csak az északabbi nyomvonalak pályázhatnak.
Szakaszokra bontva: Abony-Fegyvernek, Tisza-híd, Berettyóújfalu-Nagykereki
2019. június 11-én nyilvános lett, hogy a 29,9 km-es szakasz engedélyezési terveit és az engedélyek beszerzését a Tura-Terv Mérnökiroda Kft. és a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. készítheti el nettó 2,28 milliárd forintért. Az utolsó M4-es Berettyóújfalu-Nagykereki (román határ) középső szakaszának hossza 29,5 kilométer; ezt érintik Berettyóújfalu, Derecske, Szentpéterszeg, Gáborján, Hencida, Váncsod és Nagykereki települések.
2018-ban átadották a Ceglédbercel-Cegléd közötti 8,1 km-es irányonként két sávos szakaszt. A Cegléd Üdülő úti csomópont és a 311-es főúti csomópont között 4,8 kilométeren két sávra bővítették a meglévő irányonként egy sávos főutat. A 311-es csomóponttól Abony nyugati forgalmi csomópontig a meglévő 2×2 sávos főút felújítása történt meg, és összesen 10,8 km-es szakaszt adtak át 2019-ben.
Üllő-Albertirsa és a Törökszentmiklós-Kisújszállás szakaszok
Üllő és Albertirsa között 27 km-es szakaszt 2020-ban adtak át; 2020, 2021, 2022 években pedig további átadások történtek. 2020. április 29-én derült ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből, hogy a Duna Aszfalt Projekt Zrt. valósítja meg a Törökszentmiklós (nyugat) - Kisújszállás (kelet) szakaszt, amelyet 2025-re terveznek befejezni. Az M4-es út 0+000 és 2+500 km közötti pályaszakasz és az M35-ös autópálya kivitelezésével kapcsolódó csomóponti munkák is érintettek.
A beruházás részét képezte az M4-es Üllő-Cegléd közötti szakasz első üteme (4,4 km) és a második ütem (későbbi 17,6 km Abony-Cegléd közötti szakasz). A kivitelezés során öt új különszintű csomópont, tizenegy aluljáró, három felüljáró és több híd készült. A beruházás költségei a Duna Aszfalt, Colas-csoport és Hódút Kft. részvételével valósultak meg, európai uniós forrásokat felhasználva. A projekt teljes költségvetése 15,2 milliárd forint körül volt a Berettyóújfalu-Nagykereki szakaszra vonatkozóan, a kivitelezés 18 hónapot vett igénybe.
A nyomvonalak környezeti engedélyezése és jövőbeni ütemek
A nyomvonalak közül az eddig vizsgált variánsok nem kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, így jelenleg csak a meglévő 42-es főút északiabb nyomvonalai pályázhatnak. Az engedélyezési tervek és a kiviteli tervek beszerzése 2019-ben kezdődött a Tura-Terv Mérnökiroda és a Főmterv közreműködésével.
Projektkivitelezők és finanszírozás
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában valósult meg. A projekt során a DUNA ASZFALT Kft., az EuroAszfalt Kft., a Colas Út Zrt., Colas Közlekedésépítő Kft. és Colas Hungária Zrt. szerepeltek kivitelezőként. Az EU-s támogatások felhasználása meghatározó volt a költségek finanszírozásában.
Várható hatások a forgalomra és a régióra
- A 4-es főút környezetében élők és vállalkozások közlekedésbiztonságának növekedése a forgalom elkerülése és a különszintű csomópontok miatt.
- Monor, Monorierdő és Pilis települések mentesülése a 4-es főút átmenő forgalmának káros hatásaitól.
- A környezeti és talajviszonyok kezelése különös figyelmet igényel a Tisza-vidéken és a holtágak közelében.
tags: #m4 #cegledi #korforgalom #kiviteli #terv