M44 autópálya építés büntetés EU milliárd: hogyan alakult az autós infrastruktúra finanszírozásaHazai viták és uniós költségvetési korlátok tükrében

Az NFM sajtóközleménye szerint Seszták Miklós miniszter 667 milliárd forint összértékű támogatási szerződést írt alá szerdán.

Seszták Miklós miniszter, Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A közlemény leszögezi, a következő évek egyik alapvető közlekedésfejlesztési feladata a gyorsforgalmi összeköttetések megteremtése a magas színvonalú közúti kapcsolatot még nélkülöző megyei jogú városokig, kiemelt gazdasági térségekig.

Az Európai Bizottság azonban csak nagyon szigorú feltételekkel és korlátozott mennyiségben ad támogatást a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) kívüli utak fejlesztéséhez.

Több, hazai szempontból tovább nem halasztható projekt megvalósítása ezért kizárólag központi költségvetési pénzek felhasználásával képzelhető el.

A kormány tavaly áprilisban jelentette be, hogy 2018-ig mind a 23 megyei jogú várost elérhetővé kívánja tenni gyorsforgalmi úton.

Tasó László, az NFM államtitkára tavaly decemberi évértékelőjén elmondta, 2016-ban közúton mintegy 300 kilométeren indul fejlesztés 520 milliárd forintból.

Ugyanakkor arról is beszámolt, uniós és hazai forrásokból 2007 óta 853 kilométernyi új út épült, további 2800 km újult meg.

A gyorsforgalmi fejlesztésekhez kapcsolódóan a kormány tavaly ősszel vezette be a gyorsút fogalmát.

Ez 2x2 sávos, fizikai elválasztással rendelkező, leállósáv nélküli gyorsforgalmi út 110 km/órás sebességhatárral, amelyen lehet kereszteződés (vagyis hidak, felüljárók helyett egy szintben összefutó utak).

Az új kategória az autópályához képest szerényebb, a hagyományos főútnál azonban gazdagabb műszaki tartalmú.

Ezermilliárdokat költött az Orbán-kormány autóutakra, pedig a forgalom ezt sok helyen nem indokolta.

Útdíj-adatokat kértünk a Magyar Közút Zrt.-től, hogy bemutassuk, mely szakaszon szedi be az állam a legtöbb pénzt, vagyis hol érte meg a felújítás.

„Felelősen kell gazdálkodni” - Orbán Viktor 2018 júniusában a költségvetésről beszélve azt mondta, hogy egy országért felelősséget viselő vezetésnek megfontolt költségvetést kell alkotnia.

Ugyanebben az interjúban azt is közölte: „sose költsünk többet, mint amennyi pénzünk van”, illetve: „fegyelmezett gazdálkodás kell”.

2021-ben, az M30-as autópálya átadásán Orbán Viktor már nem felelős gazdálkodásról beszélt, hanem arról, hogy „2010-ben, amikor az utakról volt szó, emlékeznek rá, megalakítottuk az akkori kormányunkat, akkor három célt tűztünk ki magunk elé.

A második cél az volt, hogy Magyarország minden polgárának legyen módja arra, hogy a lakóhelyétől legfeljebb fél óra alatt elérje a gyorsforgalmi úthálózat valamelyik pontját, hogy ne az az érzés legyen, hogy a világ végén él, hanem ő része a világnak, be tud kapcsolódni az ország eseményeibe, fél órán belül rajta legyen azon az érrendszeren, ami gyorsan el tudja vinni a haza bármely másik, távoli pontjára.

A konkrét hasznosságot le lehet fordítani magyarra, bár nem könnyű.

Ha például egy 100 milliárd forintos útprojektnek évente kb. 6,88 milliárd Ft társadalmi hasznot kell termelnie, akkor az attól függ, hogy egy jármű áthaladása átlagosan mennyi társadalmi hasznot hoz.

A Magyar Közút Zrt. útdíj statisztikái alapján most azt mutatjuk be, hogy a rengeteg pénz, amit az Orbán-kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére költött, megérte-e.

Nem elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a környéken élők örülnek-e a beruházásnak, hanem azt, hogy a forgalom és az abból származó bevétel fedezi-e a kiadásokat.

Mert valószínűleg másképp állnánk egy útfejlesztéshez, ha azt nem „közös ajándéknak” tekintené a mindenkori kormány, hanem valós kiadásnak: vagyis a használói és a környéken élők adnák össze a beruházás költségeit.

Nem kétséges, hogy akik a Békéscsaba-Kecskemét útvonalon közlekednek, az M44-essel jobban járnak, mint a 44-es úttal.

Az M44-es megépítésének költsége és a belőle keletkező „haszon” viszont elgondolkodtató.

A Magyar Közút Zrt.-től közérdekű adatigénylésben kértük ki az autópályákon beszedett útdíjak összegét.

A Közút a válaszában azt írta, hogy „a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek (tehergépjárművek, továbbá 2024.

A táblázatból jól látszik, hogy a legforgalmasabb utak termelik a legtöbb pénzt - az útdíj a megtett távval arányos, tehát ahol a legtöbb a bevétel, arra járnak a legtöbben és a leghosszabban.

Egyszerű összefüggés.

Az M1, M5, M0 utak hozzák a legtöbb pénzt, a sor végén pedig az M9, az M51, az M25 és az M8 áll.

A már említett, mintegy 400 milliárdforintos közpénzt felemésztő M44-es 4,4 milliárd forintot „hozott” 2025-ben az államkasszának.

Ha ezt 2024-gyel együtt nézzük, akkor sem beszélhetünk megtérülésről belátható időn belül.

40 éves, velem szinte napra pontosan egykorú Bz-motorvonat áll a 451 milliárd forintból épülő, túlárazott és 2×2 sávos szélességével messze túl is méretezett mohácsi híd tövében.

Csak hogy érezzük: a mohácsi hídra fordított 451 milliárd forint közpénzből a teljes Budapest-Pécs-Villány-Mohács vasútvonal rendbetétele, pályafelújítása, villamosítása, járműcseréje kijött volna, és akár egy órával csökkenthető lett volna a menetidő Budapest és Mohács között.

Ez lényegesen több embert érintett volna ebben a térségben, mint amit a híd fog.

A mohácsi híd építése elkezdődött a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft. kivitelezésében, ezen már nem lehet változtatni.

A Tisza-kormány azonban úgy döntött, hogy átvilágítja az Orbán-kormány által elindított beruházást.

Mielőtt a Mohács környékiek fejüket követelnék, hogy miért nem akarunk nekik hidat: akarunk, és mást is.

Kérdéses azonban, hogy ilyen áron kell-e egy ilyen beruházás - lásd az M44-es esetét.

Az M6-os autópálya Tolna megyei átlagértéke 13407 járműegység naponta, vagyis a kapacitás 16 százaléka kihasznált jelenleg.

Hogy minek a híd és a hozzá vezető út, jó kérdés.

Persze nem lebecsülendő a környéken élők régi vágya, hogy híd legyen náluk a Dunán, de ennyinek azért kevésnek kellene lennie egy ekkora állami beruházás indokaként.

Egy ideális vidéki körgyűrű legfontosabb elemeiént álmodtuk meg a mohácsi hidat, és a hozzá kapcsolódó úthálózatot, illesztve mindezt a szomszédos országok autópálya-hálózatához is.

Hargitai visszatérően érvel azzal, hogy a mohácsi híd azért kell, mert majd egyszer odaér az út.

A Szent László híd Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel, 2003. július 4-én adták át a forgalomnak.

A köznyelv hívja még szekszárdi hídnak is.

„73 év után ez volt az első olyan új híd a Dunán, ami nem Budapesten épült” - írja róla a Wikipedia.

Ahogy azt is, hogy „ezen a hídon vezet át az irányonként egy forgalmi sávos M9-es autóút, amely az M6-os autópályát és a 6-os főutat köti össze az 51-es főúttal.

A szekszárdi híd azonban 23 éve áll, semmi sem épült hozzá azóta.

Mindössze 370 millió forint útdíjat hozott 2025-ben.

A paksi Tomori Pál-híd pedig 92 milliárdból készült el, ami több kérdést is felvet.

A híd nyomvonalában nincs Kelet-Nyugat irányú út, ilyesmit nem is terveznek arra.

A Dunán a közelben Dunaföldváron (41 km) és Szekszárdon (26 km) lehet átkelni.

A bajai, vasúti-közúti közös Duna-híd sincs túl messze: 43 kilométerre van Kalocsától.

A felsorolt hidak a semmiből a semmibe vezetnek, de a kivitelező jól járt, hiszen ő megkapta értük a pénzt az államkassából.

Ha pedig azzal érvelnénk, hogy erre vezet majd egyszer egy út, említsük meg, hogy a paksi híd 3,5 év alatt elkészült.

Az M85-ös az M1-es autópályát köti össze Sopronnal és az osztrák országhatárral.

Ezzel szemben az M1-es 117 milliárdot hozott, ami indokolja a bővítését, bár az megvalósítás módja körüli viták zajlanak.

„Rengeteget posztoltunk már róla, hogy amit az elmúlt 20 évben a kormányok műveltek autópálya-fejlesztés terén, az nem tartható.

Egy lényeges elemet még kiemelnénk a dokumentumból: „a települési elkerülő- és tehermentesítő utak építése jelentősen felgyorsult az uniós források megjelenésével.

Az elmúlt tíz évben főként a nagyvárosok és az elsőrendű főútvonalak mentén fekvő települések elkerülő útjait fejlesztették, legnagyobb arányban a 4. számú főút mentén és a keleti országrészben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben.

Ugyanakkor megállapítható, hogy a hiányzó elkerülő utak miatt sok településen kell erős átmenő közúti forgalommal és ennek következtében nagy zaj- és légszennyezéssel számolni.

Vagyis megoldás lehetett volna elkerülő utak építése is.

A kiváltó közúti közlekedési igények korlátozása, „jó” módválasztás (pl. És még van több pont is, a tanulmányban lehet ezt böngészni.

A végén az összefoglalásban újra leírják: „mindezek támogatására jelen Stratégia célja a területi egyenlőtlenségek csökkentését célzó közlekedésfejlesztési politika alkalmazása a hatékony mobilitás és elérhetőség javításával, így a régión belüli hiányos közlekedési hálózat fejlesztésével, a meglévő úthálózat minőségének javításával, térségi központok, megyeszékhelyek elérhetőségének javításával, településeket elkerülő, tehermentesítő, összekötő utak fejlesztésével.

És azt is felsorolják, merre (lenne) érdemes gyorsforgalmi utakat fejleszteni.

„A magyarországi TEN-T közúti törzshálózat elemei az M0, M1, M15, M2, M3, M5, M43, M7 és M70 gyorsforgalmi utak. A hiányzó elemek az IV. és V. Helsinki folyosón, az alábbi gyorsforgalmi utak nyomvonalán vannak: M3 és M43 (építés alatt).

Ehhez képest érdemes vizsgálni a százmilliárdokból megépült, épülő beruházásokat, melyek „majd” jók.

Elég rosszul áll az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki, országhatár közötti szakasz szénája, a megküldött dokumentáció 27 pontjában is magyarázatot kért az EB.

Némelyikre elég nehéz lesz válaszolni.

Például a magyar terv azzal számol, hogy az M4-es sztráda folytatódik a romániai oldalon az észak-erdélyi autópályával, a Suplacu de Barcau-Bors közötti A3-masban, ezzel szemben a román nemzeti közlekedési stratégia alapján 2023 előtt nem fejeződik be az A3 sztráda építése.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2016 augusztusában megállapodott a román közlekedési miniszterrel, hogy az autópálya 2018-ban mindkét oldalon eléri az államhatárt, de azóta felborult a forgatókönyv.

A spanyol Corsan SA által vezetett konzorcium három hónap múlva kérte a szerződés felbontását.

Nem építették tovább az A3-mast, amely egyébként már 2004 óta készül.

A magyar oldalon a beruházás teljes költsége alapján kilométerenként 14,4 millió euró, közel 4,5 milliárd forintos ár adódik.

Ilyen finoman kérdezték meg az EU-bürokraták, mi kerülhet 4,5 milliárdba a lapályon.

Infografika: EU-s források és magyar autóút-projektek áttekintése

Magyarázatot várnak erre azzal együtt is, hogy a Duna Aszfalt Kft., a Hódút Kft., illetve az A-Híd Zrt. által elnyert szakaszon 20 hidat kell építeni, a támogatásigénylés pedig megemlíti: az autópálya leginkább egy 2 méteres töltésen lesz, hogy megvédje az árvíz ellen.

A Bizottság a forgalmi adatokat sem találta elég meggyőzőnek, ezért magyarázatot kér arra, miért kellene a 2×1 sávos utat 2×2 sávosra fejleszteni.

Az pedig már csak apróság, hogy néhány tételt levétettek a támogatási listáról.

Annak a tisztázását is kéri, hogy végeredményben mennyi a támogatásigény.

A 2016 május 18-ai kormányhatározatban ugyanis az IKOP nevesített kiemelt projektjei között, az éves fejlesztési keretben a Berettyóújfalu-országhatár közötti autópályához 69,66 milliárd forintot (225,4 millió euró) rendeltek.

Az M35-ös projekt esetében még több, 33 ponton kértek pontosításokat Brüsszelből.

A beadott támogatásigénylés alapján a beruházás teljes költsége 329,9 millió euró, a kilométerenkénti egységköltség nettó 11,1 millió euró (3,44 milliárd forint).

Brüsszelben figyelik a kormányinfókat is, legalábbis a tavaly februárira felfigyeltek, ahol bejelentették, hogy a kormány döntött a Debrecen-Szeged között 2×2 sávos útfejlesztésről a Modern Városok Program keretében.

Az M35 támogatásigénylésében a minimumverzió a 47-es út változatlanságával számol.

Má­r ha a kormányterv megvalósul, az jelentősen befolyásolja a forgalmat, a járulékos költségeket, a megtérülési számításokat, a bevételeket.

A megvalósíthatósági tanulmány éves átlagban napi 10400-13700 járművet prognosztizál 2043-ban.

Ez általánosságban megfelel egy 2×1 sávos út kapacitásának.

A 24.hu kormányközeli informátora azzal magyarázta a problémákat, hogy nem teljesen kidolgozott dokumentációt küldtek meg Brüsszelbe.

A sietség pedig összefügg az uniós pénzek gyors lehívási/kifizetési kényszerével.

Az említett két útépítési beruházás az úgynevezett nagyprojektek közé tartozik, amelyeknek a támogatását az EB-nek jóvá kell hagynia.

Ha a támogatáskérelmet kiküldtük, az már elegendő az előlegfizetéshez - így szól a magyarázat.

Vagyis már beleszámít abba az impozáns statisztikába, amely összesen 2488 milliárd forint rekordkifizetést jelzett a 2017-es évre.

Áttekintés: EU-s kohéziós támogatások Magyarországon

Kiemelt kép: Munkagépek dolgoznak az M4 autópálya Berettyóújfalunál 2017. július 11-én, az ünnepélyes alapkőletétel napján.

A magyar kormány az EU-tól kért volna támogatást az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére, de az Index információi szerint a kérelem elbukott Brüsszelben.

Az Európai Bizottság az építkezés mindhárom szakaszán sokallta az építési költségeket, ezért nem engedik a projektet a 2014-2020-as EU-s programokból.

A három szakaszra bontott, összesen kevesebb mint 30 kilométeres távot úgy pályáztatta meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy az itthoni építőipar 5 jelentős cége is megbízáshoz jutott.

46,7 milliárdért épít egy részt a Colas-Swietelsky konzorcium, 32,5 milliárdért nyomatja a Közgép-A-Híd páros, és 31,5 milliárdért a Strabag.

A brüsszeli döntés azzal jár, hogy a projektre nem lehet EU-s pénzt kifizetni, ezért a majd 110 milliárdos beruházást vagy teljes egészében a magyar költségvetés állja, vagy új pályázatot ír ki az állam.

A 444 információi szerint az Európai Bizottságnak nemcsak a magas költségek miatt nem tetszett ez az autópálya-építés.

15-17 ezer milliárd forintos üzletet kötöttek Mészáros Lőrincék az állammal.

Húsz éve az EU-ban - a kihagyott lehetőség.

A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és az derült ki, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat jelentős részét.

Húsz éve nagy reményekkel csatlakoztunk az Európai Unióhoz.

A politikusok magasabb életszínvonalat, bécsi cukrászdát és nyugati demokráciát ígértek.

Mi valósult meg ebből?

Hol tartanánk az Európai Unió nélkül, és hol tartunk vele?

Infografikák és vizuális elemek

EU-s útfejlesztések és kapcsolódó projektek térképe

Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő (részlet).

tags: #m44 #autopalya #epites #buntetes #eu #milliard

Népszerű bejegyzések: