Az ajándékozási szerződés és az önkormányzatnak történő ajándékozás feltételei

Az ajándékozási szerződés egy olyan dokumentum, ami a jelentősebb értéket képviselő ajándékok esetén garantálja, hogy minden az ajándékozó szándéka szerint történjen. Az okiratnak számos jogkövetkezménye van, mely védi mindkét felet és tiszta helyzetet teremt egy esetleges, későbbi vita esetén. Nemcsak ingatlan, hanem egyéb, 150.000 forintnál nagyobb érték átadása esetén érdemes írásba foglalni az ajándékozást. Cikkünk tisztázza az alapfogalmakat és a legfontosabb következményeket.

Mi is az ajándékozási szerződés? Mikor van rá szükség?

Azzal mindenki tisztában van, hogy egy lakás, nyaraló vagy egyéb ingatlan, ha tulajdonost cserél, legyen szó adásvételről vagy ajándékozásról, akkor arról hivatalos dokumentumnak, szerződésnek kell születnie. Hiszen a földhivatalok ugyanis csak ilyen okirat bemutatása után vezetik át a tulajdonjogot.

Hasonló a helyzet a nyilvántartott járművek (autó, motor, hajó) ajándékozása esetén is, a hatóságok ebben az esetben is elvárják, hogy a tulajdonosváltozást a megfelelő hivatalok felé, a szabályokban rögzített módon jelezzük. Ehhez is szükség van szerződésre, akár eladásról, akár ajándékozásról van szó.

Az azonban kevésbé ismert tény, hogy minden a szokásostól nagyobb értékű, vagyis a 150.000 forintnál drágább ajándék esetén érdemes az ajándékozás tényét szerződésbe foglalni. Az említett összeghatár felett minden esetben illetéket is kell fizetni az ajándék után, kivéve ha ez alól az illetékről szóló 1990. évi CXII. törvény 17. §-a mentességet biztosít.

Ingatlan vagy készpénz is lehet ajándék

Az ingatlan ajándékozást már említettük fentebb. Ez azért különleges esete az ajándékozási szerződésnek, mert lakást, házat, telket, ingatlan-tulajdonrészt csak írásban lehet ajándékozni. Ebben az esetben elengedhetetlen, hogy ügyvéd közreműködését kérjük, mivel az ajándékozási szerződés a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére akkor alkalmas, ha azt ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

Bár sokan mondogatják, hogy a pénz nem igazi ajándék, a jog nagyon is annak tekinti és ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint más értéktárgyakra. Vagyis 150.000 forintot meghaladó ajándék esetén a megajándékozottnak (kivételekkel) illetéket kell fizetnie.

Az ajándékozási illeték mértéke: az ajándék sincs ingyen

Ajándékozási szerződésnél érdemes figyelembe venni, hogy ajándékozási illeték általános mértéke - ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik - 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti jog) ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak az ajándékozása esetén az ajándékozási illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének a kétszerese.

A szolgáltatás - mint egy ebéd, vagy szabadidős program - ajándékozása a fentiekkel ellentétben azonban illetékmentes.

Ajándék bejelentése:

Főszabály szerint ajándék átvételét vagy az ajándékozási szerződés aláírását követő 30 napon belül a NAV felé jelenteni kell a vagyonosodást, majd be kell fizetni a hatóság által kirótt illetéket.

Mikor nem kell az ajándékot bejelenteni a NAV részére?

Az egyenes ági rokonok és házastársak, bejegyzett élettársak, testvérek közötti ajándékozási szerződéseit, vagy az olyan ingyenes juttatást, amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem kell bejelenteni.

Mikor nem kell az ajándékozási szerződés után illetéket fizetni?

Vannak kivételek, amikor nem kell illetéket fizetni az ajándékozás után. A részletes felsorolást az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a tartalmazza.

Az ajándékozási szerződés után nem kell illetéket fizetnie például az ajándékozó:

• egyenes ági rokonának (nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, örökbefogadott gyermek)
• házastársának,
• testvérének.

Az ajándékozási szerződés megtámadása

A saját vagyonával mindenki szabadon rendelkezhet, ezért az ajándékozási szerződést meghatározott esetekben lehet eredményesen megtámadni. Leggyakoribb esetek:

• Ha az ajándékozó az ajándékozási szerződés megkötésekor olyan állapotban volt, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. [Ez alól kivételt tartalmaz a Ptk. 2:9. § (2) bekezdése.]
• Ha az ajándékozó az a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt feltétele, hogy a tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette.
• Ha az ajándékozót jogellenes fenyegetéssel vették rá a szerződés megkötésére.

Számos körülmény előfordulhat még az ajándékozási szerződés megkötésekor amely miatt a szerződés megtámadható lehet. Ha konkrét szerződéssel kapcsolatban merült fel Önben a megtámadás gondolata kérjen tanácsot az ügyben.

Hogyan lehet visszavonni az ajándékozási szerződést?

Gyermekkorunkban a családban azt tanuljuk, hogy az ajándékot nem illik visszakérni. Ez a jogszabály szerint csak a megszokott értékű ajándékokra vonatkozik. Ha tehát nyakkendőt, papucsot vagy épp egy háztartási gépet adtunk valakinek, akkor azt hiába is követelnénk vissza, nincs rá jogalapunk.

Ezzel szemben az ajándékozási szerződésbe foglalt ajándékok, legyen szó ingatlanról, készpénzről vagy egyéb vagyontárgyról, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszakövetelhetőek. Fontos leszögezni, hogy csak maga az ajándékozó jogosult arra, hogy visszakérje az ajándékot. Az ajándékozó halála után örökösei ezt már nem tehetik meg.

A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van. Ennek korlátja, hogy az ajándék visszaadása az ajándékozott létfenntartását nem veszélyeztetheti.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Mi történik az ajándékozott tárggyal válás esetén?

Az ajándék a Ptk. 4:38. §-a értelmében házastársi különvagyonnak minősül a vagyonmegosztás esetén. Vitás esetben az ajándék és a különvagyon bizonyításának fontos eszköze az ajándékozási szerződés.

Ha az ajándékozó és a házastársak között jött létre az ajándékozási szerződés a válás lehet olyan körülményváltozás, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti.

Fontos megemlíteni, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a nászajándékba, főszabály szerint annak a félnek a különvagyonát képezi, akinek a rokonaitól az ajándék érkezett.

Ajándékozási szerződés és az öröklés

Az ajándékozási szerződések egyik fontos kérdése, hogy az ajándék juttatása osztályrabocsátási kötelezettséggel történik-e. Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

Ha az ajándékozó az ajándékozási szerződésben nem köti ki a hozzászámítás kötelezettségét, vagy ezen szándékára egyéb körülményekből következtetni sem lehet, úgy osztályrabocsátási kötelezettsége nincs az ajándékozottnak.

Tiszta lap egy ajándékozási szerződés

Ajándékozási szerződéssel sok későbbi vitás helyzet elkerülhető, vagy lerövidíthető. Az ajándékozási szerződés alkalmas arra, hogy az ajándékozott igazolja a különvagyonát, illetve a vagyongyarapodását. Az ajándékozó az ajándékozási szerződésben rendelkezhet arról, hogy osztályrabocsátási kötelezettséget előír-e vagy sem, illetve, hogy az ajándékot milyen feltevéssel adja.

Az már köztudott, hogy családon belül illeték- és adómentesen ajándékozhatunk ingatlant, de a jogi közreműködésért és a földhivatali eljárásért fizetni kell. Az kevésbé ismert, hogy halál után is ajándékozhatunk, és ezzel a kedvezményezett még többet spórolhat - de akár pórul is járhat.

Az ingatlan ajándékozást a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint írásos szerződésbe kell foglalni, hogy érvényes legyen.

• A házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is illetékmentes.
• A termőföld ingyenesen ajándékozható hozzátartozónak, az államnak, önkormányzatnak vagy egyháznak.

Ha a megajándékozott személy kiskorú, azaz 18 év alatti, akkor a szülője vagy törvényes gondviselője hozzájárulásával köthető meg a szerződés (14. életév alatt a gyerek nem is szerződhet, helyette a szülő/törvényes képviselő ír alá). A gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a gyereknek nem tehermentes (hitellel vagy haszonélvezettel terhelt) ingatlant ajándékoznak, továbbá akkor is, ha a kiskorú örököl valamit, de azt a szülő visszautasítja. A gyerek érdekében eljáró gyámhatóság jóváhagyása kell minden esetben a kiskorú ingatlanának eladásához vagy megterheléséhez is.

(Akkor nem kell a gyámhatóság jóváhagyása, ha a kiskorú ingatlanának megterhelésére az ajándékozással egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor. Gyakori eset, hogy az ingatlant a gyerekének vagy unokájának ajándékozó szülő vagy nagyszülő - a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg - a maga számára haszonélvezeti jogot tart fenn (ez illetékmentes), vagy haszonélvezeti jogot alapít egy harmadik személy számára.

A szerződésben meg kell jelölni az ajándékozót és az ajándékozottat, az ingatlan adatait (a címét és helyrajzi számát, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadot és az esetlegesen fennálló haszonélvezeti jogot), a hatályba lépés időbeli feltételeit, ha például halál esetére szóló vagy a nagykorúság elérésére szóló ajándékozásról van szó. A szövegből egyértelműen ki kell derülni, hogy a felek szándéka az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átadása, illetve átvétele.

Érvényes az ajándékozási szerződés, ha kiderül belőle az ajándékozó és az ajándékozott személye, az ajándékozás tárgya, és annak ingyenes átadásának és elfogadásának szándéka - tanúk, ügyvéd vagy közjegyző közreműködése nélkül is. Ahhoz azonban, hogy az ingatlan tulajdonjogi változását az ingatlan-nyilvántartásba (a földhivatalban) bejegyezzék, ügyvéd vagy közjegyző segítségére kell, a földhivatali eljárásokban ugyanis kötelező a jogi képviselet. Így az ügyvéd vagy közjegyző munkadíját, a tulajdoni lap és a földhivatali eljárás díját fizetni kell. A közjegyzői munkadíjakat jogszabály rögzíti, az ingatlanajándékozásnál az ügyértékhez igazodó fix és azon felüli százalékos díjat számolhatnak fel (ez 100 ezer forintnál nagyobb kiadás lehet). Az ügyvéd munkadíja is lehet fix, illetve az ingatlan értékéhez igazodva százalékban meghatározott.

A tulajdonjog bejegyzésére a földhivatali eljárás díja ingatlanonként 6600 forint, az elektronikusan letölthető hiteles tulajdonilap-másolat díja 3000 forint, a térképmásolaté szintén 3000 forint (ha azt ügyvéd vagy közjegyző tölti le; a magánszemélyeknek évente két alkalommal lehetőségük van díjmentesen tulajdoni lapot lekérni a Földhivatal Online rendszerében).

Ha nem egyenes ági rokonok, testvérek, házastársak vagy bejegyzett élettársak között történt az ajándékozás, akkor illetéket kell fizetni. Az illetékekről szóló törvény szerint az ajándékozási illeték alapja a megszerzett vagyon „tiszta értéke”, azaz az ingatlan forgalmi értékéből le kell vonni (ha van) az ingatlant terhelő adósság és egyéb teher (például a használatnak, haszonélvezetnek) az értékét. Az ajándékozással szerzett ingatlan és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését, illetve megszűnését a tulajdonjogi bejegyzési kérelemmel együtt az ingatlanügyi hatósághoz (ami a kormányhivatalok földhivatali osztályai, röviden földhivatalok) kell bejelenteni az adóhivatal erre a célra rendszeresített nyomtatványának benyújtásával. Mindezt az ajándékozási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell megtenni.

Akkor kell az ajándékozással ingatlanhoz jutó személynek 15 százalékos szja-t fizetni, ha azt 5 éven belül eladja (hasonlóan más ingatlanértékesítéshez), az ötödik évben és azon túl viszont már nem kell adót fizetni. Az ajándékozással szerzett ingatlan esetében igazolt költségnek számít, így az adóalapot csökkenti az ingatlanátruházásból származó bevétel 75 százaléka. Ha az ajándékozással szerzett ingatlanunkat a szerzést követő negyedik évben adjuk el 30 millió forintért, akkor ennek 30 százaléka lesz adóköteles, 9 millió forint.

Ha nem közeli hozzátartozóként jutottunk ajándékozással ingatlanhoz - ami után ajándékozási illetéket fizettünk -, akkor az 5 éven belüli eladása után úgy fizetünk szja-t, mint más ingatlan értékesítése esetén. Ha az ingatlan tulajdoni lapjára elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve, akkor a jogosult hozzájárulása nélkül nem lehet elajándékozni az ingatlant. Egyéb teherrel, mint például jelzálogjog vagy haszonélvezeti jog, viszont elajándékozható az ingatlan a jogosult hozzájárulása nélkül is.

A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedés egyik formája (a végrendelet és az öröklési szerződés mellett). Ebben az esetben az ajándékozás - az ingatlan tulajdonjogának átszállása másra, ingyenesen - az ajándékozó halálakor következik be azzal a feltétellel, hogy a megajándékozott túléli az ajándékozót. A halál esetére szóló ajándékozási szerződés írásban köthető meg érvényesen, amely történhet közvégrendeleti vagy magánvégrendeleti formában, azaz közokiratba, illetve magánokiratba foglaltan. Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés magánokiratba foglaltan csak akkor érvényes, ha a végrendelkező (ajándékozó) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy elismeri, hogy korábban ő írta alá, és az okiratot a két tanú is aláírja. Az ügyvéd által ellenjegyzett ajándékozási szerződés érvényességéhez is kell a két tanú igénybevétele.

Nem teljesül a halál esetére szóló ajándékozási szerződés, ha a megajándékozott nem éli túl az ajándékozót. Az ajándékozó, mint tulajdonos az életében szabadon rendelkezhet az ingatlannal, így azt megterhelheti vagy el is adhatja - a halál esetére szóló ajándékozási szerződés ellenére. Az ilyen esetekre javasolható a megajándékozott (örökös) számára, hogy a tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében harmadik személlyel szemben elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapítson (aminek ő a jogosultja és az örökhagyó a terheltje). Így csak az ő hozzájárulásával rendelkezhet az ingatlanról az örökhagyó. Száz százalékosan azonban ez sem véd, mert egy jóhiszemű (a tilalomról nem tudó) és ellenérték fejében vásárló tulajdonjogot szerezhet az ingatlanra.

tags: #magan #tulajdon #onkormanyzatnak #ajandekozasa #eloterjesztes

Népszerű bejegyzések:

• Bejelentés építkezéshez
• Részletek a helyrajzi számokról több épülethez
• Legjobb ajánlat az RTL-től
• Beköltözhető házak Magyarországon
• Lakáspiaci áralakulás Magyarországon