Magyar grafika 1930 árverés: történet, jelentőség és a kortárs piac

A magyar grafika értéke és piaci megítélése hosszú folyamat eredménye; a műfaj története egészen az emberiség korai történelméig nyúlik vissza, és a sokszorosítás technikái - fametszet, rézmetszet, litográfia - évszázadokon át alakultak. Az első sokszorosítási eljárás a 9. században megjelenő fametszet volt, ezt követően folyamatosan fejlődött az a technika, amely lehetővé tette a grafikai művek széles körű elterjedését. Így például a rézmetszetet már a 15. században használták, a litográfia pedig a 18. században terjedt el.

Grafika az aukciókon: korai megjelenéstől a 20. századig

Bár már a 19. században is találkozhattunk grafikai alkotásokkal az árveréseken, mégis az első valódi grafikai aukciót csak 1921-ben rendezték meg. A londoni Sotheby's aukciósház szervezte meg az eseményt, amelyen több mint 300 rézmetszetet és fametszetet kínáltak eladásra. A rendezvény sikeresnek bizonyult, és ezzel új korszak kezdődött a grafikai alkotások kereskedelmében.

Hazánkban a BÁV jogelődje, az Állami Árverési Csarnok 1920. október 8-án tartotta az első magyarországi aukciót, amelyen a korabeli iratok szerint 30 rézkarc és metszett szerepelt. Ettől kezdve a gyűjtők és a műkereskedők egyre nagyobb figyelmet szenteltek ennek a művészeti ágnak.

A BÁV és a grafikai aukciók fejlődése

A BÁV 250 éves történetének meghatározó részét képezik az árverések. Az első aukciót még a Társaság jogelődje, az Állami Árverési Csarnok tartotta 1920-ban, a háborút és Trianont követően, elsősorban vagyonmentő célból. Már itt is több rézkarc és metszett feltűnt, de még hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a BÁV grafikai aukciót tartson, melyre végül 2004-ben került sor.

2004 szeptemberében került sor a BÁV 1. Grafikai aukciójára, ugyan nem önállóan, hanem a 69. Ékszer aukcióval összekötve. Ezt 2008-ig további hat, grafikai alkotásokat felvonultató árverés követte. 2009-ben azonban megszakad a sor, ugyanis a pénzügyi válság hatással volt a műtárgypiacra is. Így, bár grafikai alkotásokkal továbbra is lehetett találkozni a művészeti aukciókon és a galériákban, önálló grafikai aukcióra egészen 2014-ig nem került sor.

2014-ben újult erővel és már tematizált formában tért vissza ez a művészeti ág, és nemcsak helyet követelt magának a palettán, hanem elkezdte a legeket is döntögetni. Ebben az évben a 8. Grafikai aukción a zsúfolásig megtelt teremben zajló árverés során a 141 tételből álló, igen változatos anyag jelentős része gazdára talált. A magyar grafikai piac azóta töretlen népszerűségnek örvend.

1930-as évek kontextusa és művészi irányok

A harmincas évek elejétől a mélynyomással sokszorosított kompozíciók mellett fa- és linóleummetszeteket, portrékat és tájképeket készítettek, de néhány szép litografált lap is született ebben az időszakban. Varga Nándor Lajos példája jól illusztrálja ezt a korszakot: a harmincas évek elejétől a mélynyomással sokszorosított kompozíciók mellett fa- és linóleummetszeteket, portrékat és tájképeket készített, de néhány szép litografált lap is született ebben az időszakban.

Varga Nándor Lajost (1895-1978) a huszadik századi magyar grafika egyik legjelentősebb alkotójaként tartja számon a művészettörténet-írás. Az ún. rézkarcoló nemzedék tagjaként arcképeit, szerepjátszó önportréit, klasszicizáló felfogású szimbolikus-allegorikus aktkompozícióit és rembrandti mélységű biblikus lapjait mutatta be. Bravúros rajztudása, a mélynyomó technikákban való jártassága, valamint jó pedagógiai érzéke predesztinálta arra, hogy Olgyai Viktor utódja legyen a főiskola grafikai tanszékén.

1929-31 között Londonban töltötte ösztöndíjas éveit, idejének nagyobb részét a múzeumok gazdag grafikai anyagának tanulmányozására fordította. Ezek a kutatásai alapozták meg az 1930-as évek közepétől megjelenő, a rézkarcról, a rézmetszetről és a fametszetről írt technikai és történeti összefoglalóit és esztétikai fejtegetéseit.

Művészek és technikák

A grafikusok sokszínű technikai repertoárja magában foglalta a ceruzát, krétát, tus tollat, tussal-ecsetet, ezüstceruzát, diófapácot; ezek a megoldások a korabeli tárlatok legszebb lapjait adták. A művészpálya legfontosabb korszakait reprezentáló sokszorosított lapok, rajzok és akvarellek a kiállításokon és aukciókon egyaránt keresett tételek.

Rézkarc készítési folyamat (illusztráció)

A grafika piaci jellemzői és gyűjtési stratégiák

A grafika papír alapon, valamilyen egyedi (szén, tus, akvarell stb.) vagy sokszorosító eljárással készült alkotást jelent, mint például a fametszet, a rézkarc, a linómetszet, a litográfia vagy a szitanyomás. Ezek a magas-, mély- vagy síknyomású technikák lehetővé teszik a művésznek, hogy egy lemez, dúc, litográf kő vagy film segítségével az adott kompozícióról több levonatot is készítsen.

Az így elkészült grafikák pedig kedvezőbb árfekvésük és (limitáltan) sokszorosított darabszámuk miatt elérhetővé válnak a szélesebb közönség számára is. A magyar grafika népszerűségét alacsonyabb árak jellemzik, mint a festmények esetében, ugyanakkor kiemelkedő művészi lehetőségek rejlenek a műfajban.

Gyűjtési javaslatok

  • „A műgyűjtést olyan tárggyal ajánlott kezdeni, amely közel áll a szívünkhöz és stílusban, hangulatban megfelel érdeklődési körünknek.”
  • Az aukciós repertoárban gyakran találni elérhető induló árú tételeket: a 17. Grafikai aukción a legalacsonyabb induló árú tétel mindössze 20.000 forint, és a grafikák több mint 20%-ának 50.000 forint alatt van a kikiáltási ára.
  • Figyeljünk a technikára, a leletállapotra és a számozásra, különösen sokszorosított munkáknál.

Jellegzetes aukciós példák és rekordok

A tavalyi Grafikai árverés legdrágább, 950 ezer forintról indult alkotása El Kazovszkij vegyes technikával készült műve volt. A Tájkép 2 szereplővel című grafika végül 1 600 000 forintért talált gazdára. Az elmúlt évek legjei között szerepel Perlrott Csaba Vilmos Árkádiai jelenet című alkotása vagy Gulácsy Lajos Szerelem Na'Conxypan-ban című grafikája is, melyek - kikiáltási áraikat megsokszorozva - 1 millió forint feletti leütési áron találtak gazdára.

Idén, március 22-én immár 17. alkalommal rendezi meg a BÁV éves Grafikai aukcióját. A márciusi esemény egyik fénypontja Salvador Dalí szürrealista remekműve, az Akt fátyollal című litográfia, amely most 950 000 forintos árról indul. A katalán-spanyol művész mellett olyan elismert alkotók munkái szerepelnek a tételek között, mint Bak Imre, Nádler István, Kondor Béla, Maurer Dóra, Keserü Ilona, Gross Arnold, Rékassy Csaba vagy Victor Vasarely.

Salvador Dalí: Akt fátyollal (litográfia) - aukciós tétel

Különleges kollekciók és kuriózumok

Az aukción helyet kapnak kollekciók is: Vera Molnár Anyám levelei című absztrakt sorozata személyes történetet visz az eseménybe, míg a BÁV 100 éves évfordulójára rendezett évnyitó árverés kuriózuma Róth Miksa három üvegterve. A kollekcióból kiemelkedik Mund Hugó Szoptató anya című színezett litográfiája, és Kondor Béla művei sem hiányozhatnak az aukcióról, többek között azért sem, mert műterme az Aukciósház épületének hatodik emeletén volt.

Kiállítások, biennálék és szakmai közösség

A kiállítások és biennálék szerepe meghatározó a grafika népszerűsítésében: a VI. Hatvani Kisgrafikai Biennálé 151 kortárs grafikus kisgrafikáit mutatta be; a Kiselbach Galéria a 20. századi magyar grafikából rendez több mint száz lapot bemutató kiállítást; a Nyomda- és Papíripari Szövetség pedig számos kezdeményezéssel támogatja a szakmai oktatást és a nyomdaipar népszerűsítését.

Hatvani Kisgrafikai Biennálé - kiállítási enteriőr

A művészeti intézmények, alapítványok és szakmai szervezetek, mint a Nyomda- és Papíripari Szövetség vagy a Nyomtatott Kommunikációért Alapítvány, fontos szerepet játszanak a grafika értékeinek és történetének megőrzésében. Kiállítások, pályázatok és szakmai találkozók (például Print Matters konferencia) segítik a párbeszédet a hazai és nemzetközi közösségekkel.

Tudományos és kiállítási háttér

Sok szakirodalmi forrás, katalógus és tanulmány foglalkozik a magyar grafika történetével: „Rembrandt-óvóhely” és a „Rézkarcolók a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1921-1929” fényt vetnek a korai oktatásra; „A magyar grafika évtizede 1961-1971” vagy a „Szigorúan ellenőrzött nyomatok” kötetek a 20. század középső periódusait elemzik; szaklapok és kiállítási katalógusok rendszeresen tárgyalják a műfaj történetét és jelenét.

Összegző megjegyzések a gyűjtőknek és az érdeklődőknek

  • A grafika megfizethető belépőt kínál a műgyűjtés világába, és sok kiváló alkotó munkáihoz lehet hozzájutni kedvezőbb áron, mint a festményekhez.
  • Az aukciók, kiállítások és szakmai rendezvények (Print Matters, biennálék, helyi galériák) fontos támpontot adnak a piac alakulásáról és a trendekről.
  • Fontos a műtárgyak eredetisége, állapota és a technika szakszerű megítélése; érdemes szakértői véleményt kérni nagyobb értékű tételek esetén.
Év Esemény
1920 Az Állami Árverési Csarnok első magyarországi aukciója - 30 rézkarc és metszett szerepelt
1921 Sotheby's: első valódi grafikai aukció Londonban - több mint 300 rézmetszet és fametszet
2004 BÁV: első grafikai aukció (összekötve az ékszeraukcióval)
2014 Grafikai aukciók újraindulása tematikus formában - jelentős érdeklődés
2026 BÁV éves Grafikai aukció - 17. alkalom; jelentős tételek és kollekciók

A magyar grafika piaca és kulturális jelenléte dinamikus: a történeti hagyományok, a technikai sokszínűség és az aukciós események mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a műfaj mind a szakmai, mind a gyűjtői közönség számára vonzó és elismert maradjon.

tags: #magyar #grafika #1930 #arveres

Népszerű bejegyzések: