Intézményi közgazdaságtan a tulajdon és általános társadalmi rend között

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntéseket meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét.

A kötet az intézményi közgazdaságtant - a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét - mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdasági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták - másnéven intézmények - sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet.

  1. Az intézményi közgazdaságtan bemutatása és jelentősége a gazdaságtudományban
  2. A gazdasági intézmények és a viselkedési minták összefüggései
  3. Az intézmények változásainak és a gazdasági rendszerek evolúciójának értelmezése

Ahhoz, hogy vásárlásról beszélhessünk, szükséges, hogy az eladó (vagy megbízottja) sajátjaként rendelkezzen a jószággal, és ez társadalmilag garantált (védett) rendelkezés legyen, tehát az illetőtől akarata ellenére senki el ne vehesse, és ezt nem saját erejével kell biztosítania. Ez a tulajdon intézménye, amelyről a 6. fejezet szólt. Itt röviden csak azt vizsgáljuk meg, hogy elvileg létezhet-e árucsere a tulajdon intézménye nélkül. Ha ugyanis nincsenek társadalmi szinten megfogalmazott és garantált jogok, akkor mindenki (egyén vagy csoport) a saját erejével védi meg, amije van, mint az állatok a zsákmányukat. Cserére ilyen körülmények között akkor kerülhet sor, ha nagyjából egyenlő erősségű felek igényelnék egymás javait. Rendszeres és széles körű csere azonban nem alakulhat ki a (labilis) erőegyensúly alapján.

Infografika: intézményi közgazdaságtan és tulajdon kapcsolata

A közgazdaságtan egyik legfőbb célja, hogy segítse megérteni a társadalmi folyamatok gazdasági vetületeit és segítsen olyan döntéseket meghozatalában, amelyek növelik a társadalom tagjainak jólétét. A kötet az intézményi közgazdaságtant - a közgazdaságtan egyik leggyorsabban fejlődő területét - mutatja be az Olvasónak. A gazdasági intézményekről szerzett mélyebb tudással felvértezve képesek lehetünk megérteni, hogy a gazdasági fellendülés és a gazdasági válság nem egyszerűen váratlan ajándék, vagy sorscsapás. A gazdasági folyamatokat szabályok és viselkedésminták - másnéven intézmények - sűrű szövete veszi körül, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok működését. A piacgazdaság sajátosságainak megértése szempontjából ezek alapvető fontosságúak, és a belőlük levont következtetések általánosíthatók. Mégis, megvalósulási formáik gyakran koronként, kultúrákként, földrajzi régiókként, nemzetgazdaságonként és sok más tényező szerint nagy változatosságot mutatnak, ami biztosítja alkalmazkodóképességüket és stabilitásukat is. E spontán vagy tervezetten, tudattalanul vagy tudatosan követett szabályok, azaz az intézmények mibenlétének, keletkezésének, működésének és változásainak a felfedező útjára csábít a kötet.

Az intézményes gazdaságtan gyakorlati haszna kettős: egyrészt segít a vállalatvezetőnek meghatározni, mit érdemes beszerezni a piacról és mely folyamatokat érdemes belsőleg szervezni; másrészt támogatója a közszolgáltatások hatékonyabb megtervezésének és végrehajtásának a társadalmi jólét növelése érdekében. A gazdaságpolitikai kérdések - legyen az adózás vagy gazdaságfejlesztési politika - mélyebb intézményi tanulmányozás nélkül nem érdemlegesen értelmezhetők. Így tehát az intézmények megértése alapvető fontosságú a döntéshozatalban mind a magán-, mind a közszféra szereplői számára.

RészvételSzervezőKiemelt előadó
Kerekasztal-beszélgetésKözgazdasági Szemle, MKTCsaba László akadémikus
Online könyvbemutatóBudapesti Corvinus EgyetemRosta Miklós

A Magyar Közgazdasági Társaság tagjai most féláron fizethetnek elő 2021-re a Közgazdasági Szemlére! Az 1876-ban alapított lap ma a legrangosabb hazai közgazdasági tudományos folyóiratnak számít. A lapnak 11 száma jelenik meg egy évben. Az MKT tagjai - amennyiben nincs tagdíjelmaradásuk - most féláron, 26.400,- forint helyett 13.200,- forintért fizethetnek elő a folyóiratra. Kérjük, amennyiben élni szeretne a kedvezményes előfizetéssel, az ezen a linken elérhető űrlapon küldje el megrendelését!

A régi intézményi közgazdaságtan - ahogy a 9.2. fejezetben láttuk - elveszítette a két világháború között még jelentős befolyását az USA-ban, és a neoklasszikus közgazdaságtan vált széles körben elfogadottá. Ezen az sem változtatott, hogy az angol Keynes átformálta a korabeli közgazdasági gondolkodást. A második világháború után a neoklasszikus és keynesi elmélet ötvözése a neoklasszikus szintézisben - nem kis részben Samuelson tankönyvén keresztül - nemcsak az USA-ban, hanem nemzetközi szinten is kiiktatta az intézmények vizsgálatát a közgazdaságtanból.

tags: #intezmenyi #kozgazdasagtan #tulajdon

Népszerű bejegyzések: