Barokk freskófestészet Magyarországon: topográfiai katalógusok és történeti keretek

Barokk freskófestészet Magyarországon bemutatja a falképek keletkezésének történetét, helyszíneinek topográfiáját és az ikonográfiai programokat. A kötetek szerkezete topografikus elrendezésű, a feldolgozott anyagot vármegyénként, települések szerinti alfabetikus rendben mutatják be. A történeti kontextus megértéséhez az egyes falképek tárgyalásánál ismertetik a dekorációt magában foglaló épület építéstörténetét, a freskó megrendelőjének, festőjének nevét, valamint a keletkezés és állapot részeit, a restaurálások adatait és megfigyeléseit.

A fejlődés térképe és a tárgyalt korszak

A kötetek megközelítése során leírják az építészeti teret, a freskókat övező látszatarchitektúrát, a díszítőfestéseket és a kereteket, végül pedig a képmezőket és az ikonográfiai rendszert feltáró programot. A részletes, teleobjektívvel készült felvételek lehetővé teszik a technikai kivitelezés vizsgálatát, a restaurálások színvonalának és a freskók hitelességének értékelését, valamint attribúcióik megerősítését. A nagyszabású dokumentálásnak köszönhetően új távlatok nyíltak a hazai barokk emlékekben, és számottevő új ismeretek kerülnek elő eddig fel nem tárt emlékek formájában is.

  1. Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyei leírások
  2. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyei anyagok
  3. Győr-Moson-Sopron és Vas megyei fejezetsor
  4. Budapest, Északkelet-Magyarország és az Alföld

Az ikonográfiai rendszer ismertetése révén feltárulnak a tematikus összefüggések, amelyek a megrendelői és művészi döntések mögött húzódnak. A projektek megértéséhez szükség van az épület építéstörténetére, a megrendelő és a festő nevére, a keletkezés időpontjára és a restaurálások adataira. A kötetek tehát egyrészt enciklopédikus katalógust adnak a barokk falképekről, másrészt historikailag megalapozott kontextust nyújtanak az épített környezet tekintetében.

Technikai és restaurálási eredmények

A falképek felületeiről készült részletgazdag fényképek új távlatokat nyitnak a kivitelezés vizsgálatára, lehetővé teszik a freskók állapotának és attribúciójának értékelését. A magas színvonalú dokumentálás során több újdonság derült ki a már ismert hazai falképekről, és új emlékekkel is találkozhatunk először. A kötetek részletesen tárgyalják a freskóegyüttesek keletkezéstörténetét, állapotát, a restaurálási megfigyeléseket és a beavatkozások korábbi hullámait is.

falkep-térképes-illusztráció
Topografikus elrendezésű falképanyag-gyűjtemények elrendezése a megyék szerint

Várható ismeretterjesztő és kutatási hatások

A kötetek következetes szempontrendszer nélkülözhetetlen forrása a barokk falképeket feldolgozóknak, restaurátoroknak és történészeknek. A részletes, helyszínekre lebontott bemutatások mellett a program az ikonográfiai struktúrát és a témakapcsolatokat is feltárja. Ennek köszönhetően az olvasó megérti a falképek társadalmi és vallási kontextusát, valamint az épületépítészet összefüggéseit a dekoratív festészettel.

OTP Bank Liga: Puskás Akadémia–Kisvárda 0–2 | összefoglaló

Az OTKA-támogatással, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének kutatócsoportja által összeállított, négykötetes korpusz a Székesfehérvári Egyházmegye és a Veszprémi Főegyházmegye támogatásával, az MMA Kiadó gondozásában jelent meg, és a barokk falképek teljes katalógusaként szolgál a mai Magyarország területén.

Városépítészeti és emlékkönyvi kapcsolatok

A kiadványok értékes kontextust adnak a barokk freskófestészethez kapcsolódó építészeti környezet megértéséhez, és párhuzamokat vonnak az egyéb korszakok, köztük a későbbi építészeti irányzatokkal. Emellett a romok konzerválásáról és rekonstrukciójáról szóló fejezetek bővítik az olvasó tájékozottságát a történeti örökség megőrzésének módszertanában.

barokk-fresko-illusztracio
Illusztrációk a freskók kereteiről és a látszatarchitektúráról

Kitekintés a kötetek sorozatára

A Barokk freskófestészet Magyarországon sorozathoz kapcsolódóan magyar vonatkozású kiegészítő kiadványok jelennek meg, amelyek a város- és városrendezési történeteket, a műemlékvédelem és a modern építészet viszonyát tárgyalják. Ezek közé tartozik a történeti városrendezés és szabályozás átfogó áttekintése, az 1850-1945 közötti városépítészeti törekvések elemzése, a 20. századi építészet korszaka és a kortárs magyar építészet egyes tendenciái.

tags: #magyarorszag #elso #atfogo #epitesi #konyv

Népszerű bejegyzések: