Magyarországi hires epitmeny: ikonikus épületek és történetük

A következő látnivalók is ezek közé tartoznak, bolondos álmodozónak és különcnek tartott alkotóik sajátos belső késztetésüket élték ki segítségükkel.

A soproni vár története rendkívüli emberi teljesítményről, elszántságról tanúskodik, hiszen Taródi István, a vár megálmodója és megalkotója az 1950-es évektől kezdve haláláig, 2010-ig alakítgatta és formálta az épületet, mely egyben lakhelyét is jelentette.

1959-ben a favárat kővárrá kezdte alakítani.

A vár alapterülete 4300 négyzetméter, legmagasabb tornya 20 méter magas, kialakításában pedig a somoskői vár adta az ihletet.

A Bory Jenő által tervezett és épített romantikus lovagvár a sírig tartó szerelemnek állít emléket.

Az építész, költő és szobrászművész 1923-ban kezdte el a munkálatokat, melyeket teljesen egyedül végzett, így egy személyben volt a kőműves, a tervező és az építésvezető is.

Nagyrészt betont és vasbetont használt alapanyagként, melynek alkalmazásában úttörő volt.

A feleség iránt érzett végtelen szerelem tiszteletére egy kápolnát is kialakított, ahol a hitvesi szeretet szobra látható.

Bár nem bolondos, látványnak semmiképpen sem utolsó a keszthelyi Festetics-kastély.

Csősztorony és Csősztorony-körüli látkép

A főváros X. kerületében, a Harmat utca 41. szám alatt egy romantikus hangulatot ébresztő, kicsit szokatlan és furcsa, apró csoda található a Csősztoronyként is ismert épület képében.

Kíváncsi vagy a világra? Most 10% kedvezménnyel felfedezheted! Keresd az Inda Press webáruházában!

Ikonikus épületek sora képezi részét magyar identitásunknak, ezek jelentős hányada található ma a határainkon kívül.

A Szent Erzsébet-főszékesegyház és más jelentős példák

A kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház a nyugati kereszténység legkeletibb székesegyháza, a legkeletebben fekvő gótikus temploma és egyben Szlovákia legnagyobb alapterületű temploma a maga 1200 négyzetméteres területével.

A dóm helyén már a 13. században templom állt, amely 1378-ban leégett.

Rögtön új templom építésébe fogtak, amely azonban csak 1520-ban készült el.

1556-ban ismét tűz pusztította, de újjá tudták építeni.

Ezt követően többször javították az évszázadok során, az 1877 és ’96 közötti renováláskor Steindl Imre tervei alapján nyerte el a mai formáját.

Steindlnek köszönhető az altemplom és a későbbi Rákóczi-kripta kialakítása is.

A dóm ékessége az északi kapuja, az úgynevezett Aranykapu, amely felett az utolsó ítéletet ábrázoló timpanon látható.

Itt fedezhető fel egy középkori vízköpő figurája is, amely a legenda szerint István építőmester feleségét ábrázolja, aki mértéktelen borivásával kivívta férje haragját.

A Szent Erzsébet főoltár 48 gótikus táblaképe 1474 és ’77 között készült el.

A dóm nemzeti zarándokhelyünk, hiszen II. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán a felvidéki Borsiban 2021. június 19-én.

Borkóstoló és kastély kilátás a Rákóczi-kastélyból

Szatmár felvidéki és erdélyi kapcsolatok

A Sátoraljaújhelytől csupán öt kilométerre, a Bodrog jobb partján található településen 1559 táján kezdte építeni Henyei Miklós ónodi, később füzéri várnagy a kastélyt, amelyet Henyei veje, Zeleméry Kamarás Miklós bővített tovább.

A Rákóczi-család tulajdonába I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házassága révén jutott.

A kastély fénykora Lorántffy Zsuzsanna idejére tehető, ekkor bővítették a kastélyt és építették ki az uradalmat.

A kor igényeihez mérten kimondottan kényelmes berendezése volt, a kastélyt szívesen és gyakran használta a Rákóczi-család, Zrínyi Ilona is tudatosan választotta fia születési helyének a komfortos épületét.

1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc a borsi kastély falai között, amelyet azonban két év után el kellett hagynia.

1676 júliusában meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc, a még kisgyermek örökös azonban nem tarthatta meg a kastélyt, I. Lipót osztrák császár tulajdonába került.

Mire a tulajdonjog visszakerült a jogos örököshöz, addigra sokat veszített fényéből, ezután már csupán uradalmi központként tekintettek rá.

A szabadságharc bukása után a fejedelmet minden vagyonától megfosztották és száműzetésbe kényszerítették, a borsi kastély fénykorának is leáldozott.

Rákóczi kastély Borsi

Más épületek, a kulturális örökség sokrétűsége

Sok-sok hányattatott év után a kétezres években közösen újította fel a magyar és a szlovák kormány, a kastélyban remek kiállítást rendezett be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapata szakértők bevonásával.

A Rákóczi három születése című tárlat a fejedelem megszületésének körülményeit, a kastély korabeli állapotát mutatja be, a második részben azt kutatja, hogy II. Rákóczi Ferenc hogyan vált a Habsburg-ellenes felkelés vezéralakjává.

Rákóczi Ferenc kiállítás

Építészet és kultúra bölcsői a Tisza mentén

A 20. A Bebek család által a 15. században alapított, majd a gróf Andrássy család birtokába került és általuk többször átépíttetett betléri kastély.

Az épület a legutóbbi felújítását követően elnyerte az Europa Nostra díjat 1994-ben.

Az eredetileg gótikus stílusú kúriát a közeli krasznahorkai várban lakó Andrássyak egyik ága építtette át az 1700-as években reneszánsz és barokk elemekből álló kastéllyá.

1792 és ’95 között klasszicista stílusúra alakították át, és csodás angolparkkal vették körül.

Betléri kastély látképe

Állandó mozgatórugók a magyar építészetben

A 2. világháború befejezéséig élt itt az Andrássy család, ugyan az épületet államosították, a berendezéshez nem nyúltak, múzeumként használták a kezdetektől fogva.

A székelyderzsi erődtemplom „…egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótízlésű templomoknak…” - jellemezte Orbán Balázs az építményt.

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő unitárius templom egyrészt építészeti értékei, a Szent László legendáját őrző 15. századi freskói és éléskamra jellege miatt is a turisták kedvelt célpontja.

Unitárius erődtemplom látképe

A templomot a 13. században kezdték építeni, a 14-15. században épült a várfal, a 16. században pedig a jelenleg is látható erődformáját nyerte el.

A török elleni harcok idején kapott a templom egy védelmi emeletet, itt láthatók a szuroköntő nyílások és a lőrések.

1790-től elvesztette védelmi jellegét, elszállították a fal mellett tárolt puskaport.

Szent László freskók a templomban

Budapest klasszikusai a Parlamenttől az Operaházig

Az UNESCO Világörökség listáján is szereplő templom a Szent László-legenda jeleneteit ábrázoló freskóiról is nevezetes.

A gótikus templombelső ékességei a 15. századból származó freskók.

A Budaj-hagyományhoz kapcsolódó épületek közé tartozik a Duna-parton álló Országház, amely a világ harmadik legnagyobb parlamentje.

Országház Budapesten

A Nemzetek királynőihez kapcsolódó épületek közé sorolható a Magyar Állami Operaház, amely Ybl Miklós tervei alapján készült.

Az Operaház belső terei pompásak: a főlépcsőházat Lotz Károly freskói díszítik, a nézőtér hatalmas csillárja pedig több mint három tonnát nyom.

A városligeti Vajdahunyad vára pedig az 1896-os millennium szimbóluma, amely minden magyar építészeti stílust magába foglal.

Vajdahunyad vára és kerengő

Megújult csodák és a 21. század új ikonja

A Városligetben található Magyar Zene Háza a listánk legújabb és legmodernebb tagja, amely 2022-ben nyílt meg.

Az épületben nemcsak koncerteket tartanak, hanem egy interaktív zenetörténeti kiállítás is helyet kapott, amely a világon egyedülálló módon vezeti be a látogatókat a hangok birodalmába.

Az épületben játszódó hang- és fényinstallációk különleges élményt nyújtanak, a Hangdóm pedig egy félgömb alakú kupola, ahol 360 fokos vetítések és térhangzás repítik el a közönséget különböző világokba.

Hangdóm vitrines látvány

A történetek összefonódása

Magyarország legnagyobb kastélya Kevesen tudják, de Gödöllőn található Magyarország legnagyobb kastélya, ami nem más, mint a Grassalkovich Kastély.

A nem mindennapi épületet, és a hozzá tartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette Grassalkovich Antal, Mária Terézia bizalmasa, még pedig Mayerhoffer András tervei alapján.

A kastély bővítését fia, Grassalkovich Antal folytatta, ekkor létesült a színházterem, a római katolikus templom és a többi, máig látható rész.

Ez Magyarország egyik legnagyobb és legfontosabb barokk kastélya, amely ma múzeumként működik, Sissi és Ferenc József lakosztályait rendezték be.

Gödöllői Grassalkovich-kastély

Meta: kulcsszavak és leírás

tags: #magyarorszagi #hires #epitmeny

Népszerű bejegyzések: