Málna termés hektáronként: gazdasági és technológiai vonatkozások Magyarországon
Magyarország málnaültetvényeinek területi növekedése az 1950-es években indult meg. Napjainkra a málna ültetvények összes területe 644 hektárra csökkent hazánkban, melyről 2015-ben 1534 tonna gyümölcsöt szüreteltek. Az ökológiai gazdálkodással művelt málna ültetvények mérete szintén folyamatos csökkenést mutat, 2010-ben 623 hektár, 2015-ben 5 hektár állt ellenőrzés alatt. A faluban és környékén a málnaültetvények területe a Bernecebaráti környezetben jelentős visszaesést mutat. A málna alacsony hőigényű növény, már 5°C-on megindul a rügyfejlődés, 10°C-on a sarjnövekedés. A hazánkban termesztett fajták átlagos téli időjárás esetén télállóak. A málna fényigényes növény, vadon termő változata az erdőszéleken is a napfényes helyeken díszlik. Hazánk a málna termeszthetőségének déli határán van, ezért a magasabban álló domboldalak a kedvezőbb termőhelyek számára. A málna termesztésének egyik limitáló tényezője a víz - a málna tenyészidőszaka alatt 330-380 mm az ideális. Ahol lehetséges öntözéssel kell pótolni a szükséges víz mennyiségét. A vizsgált terület talajadottsága a málna igényének megfelelő. Az ültetvények területe mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves jellegű, cseres és gyertyános tölgyekkel, magasabb területeken bükkösökkel is fedett. A málna az erdőtársulások tagjaként az egyenletes víz ellátottságú, levegős, vályogos kötöttségű, magas szerves anyag tartalmú talajokat kedveli. A térségben jellemző talajtípusok az agyagbemosódásos barna-, illetve a Ramann-féle barna erdőtalajok. Kiemelten fontos feladat a talaj tápanyagkészletének feltöltése, fizikai, biológiai és agrokémiai tulajdonságainak javítása a málna igényének megfelelően. A málnaültetvény telepítése során a fajtaválasztás, az ültetvények kialakításának módja, az alkalmazott talajművelés és tápanyag utánpótlás jelentősen befolyásolják a növényi kondíciót és a betegségekkel szembeni ellenállóságot. A Fertődi Zamatos (ÁE 1986) a térségben jellemzően termesztett málnafajta, amely jó környezeti alkalmazkodó képessége miatt ökológiai gazdálkodásra is ajánlott fajta. Mélyhűtésre, konzervipari felhasználásra és friss piacra egyaránt a legkeresettebb. Gyümölcse közepes méretű, kb. 3 g, gömbölyded, élénkvörös, fényes, tetszetős formájú, amelynek részttermései jól tapadnak egymáshoz, kemény húsállományát és színét az érés folyamán és szedés után sokáig megőrzi. Harmonikus sav-cukor arányú, határozott málna zamattal. A bogyók megjelenése szép, egységes, kitűnő minőségű piacos termést ad. A telepítési rendszer kialakítását Kollányi (1990) által leírtak alapján vették figyelembe a gazdaságok, így a kisebb területű gazdaságokban az ideális méretű ültetvény kialakítást alkalmazták, míg az 1 ha önkormányzati területen a sortávolságot a nagyüzemi műveléshez alakították ki. A málnaültetvény telepítésekor átlagosan 10-15 évre tervezik annak fenntartását, ezért fontos, hogy jól megalapozott terv alapján történjen. A málna gyökérzetének nagy része a talaj felső 40 cm-es rétegében van, ezért elsődlegesen ebben a mélységben használja ki annak adottságait, ezért korlátozott mennyiségben képes felhasználni a talaj tápanyag- és víz készletét. Minél inkább megfelel a málna számára az általunk elért talajállapot, a jövőben annál kevesebb ráfordítás szükséges ilyen célú műveletekre. Első feladatként fogalmazható meg, hogy a terület vízgazdálkodását megvizsgálva megakadályozzuk a területen megjelenő víz megrekedését, a talajvíz esetleges megemelkedését. A terület kiválasztása valamint a talaj előkészítése után következhet a telepítés. Őszi ültetés esetén a talajforgatással augusztus vége-szeptember közepére végezni kell. A málna sorok É-D-i irányú elhelyezése a legkedvezőb a fénykihasználás és az egyenletes gyümölcsminőség szempontjából. A málna ültethető kézzel, fúróval, vagy ekével nyitott barázdákba. Amennyiben a talaj állapota indokolja, javasolt a beöntözés. Őszi ültetésnél 15-20 cm, tavaszinál 5-10 cm magas talaj feltöltés szükséges, amely védelmet nyújt a fagytól és a kiszáradástól. A telepítéshez és az ültetvény fenntartásához szükséges általános tudás a térségben élő gazdálkodók kezében van családok generációin keresztül. Így a Kollányi (1990) által leírt telepítési pontoknak megfelelően történt a gyökérsarjak ültetése. Árutermelő ültetvényekben, így a vizsgált területeken is a sorközművelést talajmaróval végzik, ügyelve a művelés mélységére, mivel a málna sekélyen gyökerező növény. Az ajánlott művelési időpontok ősszel és tavasszal vannak az aktuális talajállapot figyelembe vételével. Telepítés előtti talajfertőtlenítést egyik gazdaságban sem végeztek. Jelentős, talajlakó kártevők által okozott kártétel a telepítés óta nem fordult elő egyik táblában sem. A művelési rendszer kialakítása az ültetvényben szabályozhatja a fényviszonyok alakulását, a termőfelület nagyságát és az ápolási munkák elvégezhetőségét, végső soron a területegységenkénti terméshozamot és a gyümölcs minőségét. A legfontosabb elem az alkalmazott sor- és tőtávolság, mivel ettől függ az önárnyékolás és a használható gépek milyensége, a művelhetőség. A bernecebaráti gazdaságok által alkalmazott művelési rendszerben az őstermelők a sor- és tőtávolságot 1,8 m × 0,6 m-re, az 1. sz. gazdaság 3,0 m × 0,6 m-re alakította ki. A Fertődi Kutató Intézetben Kollányi által 1968-ban végzett kísérletben kimutatták, hogy a várható terméseredmények a legkedvezőbben 1,0 m × 1,0 m sor- és tőtávolság mellett várhatók. A gazdaságok mindegyikében a sövényművelést alkalmazzák, a töves ill. gyalogművelés már csak a házi kertekben figyelhető meg. A támrendszer kialakítása sövényművelés esetén költségigényes, így a leggazdaságosabb és egyben tartós megoldás a faoszlopos, horganyzott huzalos támrendszer. Az oszlopok átlagosan 240 cm hosszúak, 50-60 cm mélyre kerülnek a talajba. Tápanyag utánpótlásra a legköltséghatékonyabban beszerezhető engedélyezett szerves anyag az egyik közeli gazdaságból származó extenzív szürke marha tartásból származó trágya. Átállás estén az ültetvények ápolása a termőfelület kialakítását illetően nem változna. Gondos odafigyeléssel, az alkalmazott mechanikai gyomszabályozási módszerekkel a gazdálkodók megfelelően kordában tudják tartani a gyomflórát. A málna ültetvények termőfelületének szabályozása a terméshozam érdekében a növényvédelemtől nem elválasztható, lényeges szempont. A sarjak kiválogatása, az első sarjnemzedék eltávolítása és a letermett, valamint felesleges vesszők kimetszése mind befolyásolja az ültetvény kondícióját, a termés mennyiségét és a bogyók nagyságát. Az ültetvényekben gombás betegségek közül Elzinoé és Didimella a leggyakrabban előfordulók. A gubacsszúnyog kártétel nagy probléma, mivel a következő évi termővesszők válogatásakor nem a vesszők kondíciója, hanem a fertőzöttség mértéke a mérvadó. A málna-gubacsszúnyog a szakirodalmak szerint kisüzemi ültetvényekben nem jelentős, egy nemzedékes faj. Az 1. és 3. sz. gazdaságokban öntözőrendszert telepítettek. Az 1. sz. gazdaságban gyökérzónás öntözésre van lehetőség, míg a 3. számú gazdaságban csepegtető rendszerűt használnak a tenyészidőszakban az érés idején, amikor legnagyobb a málna vízigénye. A málna betakarítása június közepétől július végéig tart - a legkritikusabb időszak az ültetvény jövedelmezősége szempontjából. A bogyós gyümölcsök közül a málna a legkönnyebben romló gyümölcs, szedése odafigyelést igényel. A vizsgált gazdaságokban a gurulós minőség előállítására törekednek, ezért a málna szedése 1-2 naponta történik, amire a kora reggeli vagy a késő délutáni órák a legmegfelelőbbek. A leszedett gyümölcsöt minden esetben árnyékos helyen kell tartani az elszállításig. A piacra szánt málnát 25-50 dkg-os töltő tömegű műanyag tálkákba szedik közvetlenül, míg a mélyhűtésre szánt gyümölcsöt először 60-80 dkg befogadóképességű kis vödrökbe szedik, melyből rekeszekbe öntik. Az 1-2 napig tartó friss értékesítés akkor lehetséges, ha a szürettől számított két órán belül a málna előhűtésre kerül. Mivel a málna telepítése, művelése, szedése kézimunka igényes, ezért ökológiai málnatermesztésre történő átállás esetén a málna árában jobban érvényesíthető lenne a termesztési mód és a termék minőségének az értéke. A vizsgált gazdaságokban a 2016-os év termésátlagai alacsonyak voltak a kedvezőtlen klímaviszonyok miatt. A jó volumenű ültetvények terméshozama átlagosan 10 t/ha körül várható, Bernecebaráti málnaültetvényeinkben 4-5 t/ha érhető el. 2016-ban a konvencionális felvásárlási ár a községben 550 Ft, míg a termelői piaci ár 1500 Ft volt; az ökológiai felvásárlási ár 640 Ft, az ökológiai termelői piaci ár pedig 2000 Ft körül alakult. Az ültetvények telepítése mindig nagyobb gazdasági kockázattal jár a többi mezőgazdasági tevékenységgel összevetve. A beruházás összege szaporító anyagból, talaj-előkészítésből, telepítésből, tápanyag-utánpótlásból, növényvédelemből, növényápolásból, támrendszer és öntözőrendszer kiépítéséből adódik. Összességében megállapítható, hogy a termőterületek elhelyezkedése, az ültetvények kialakítása az ökológiai málnatermesztésnek megfelelő. A területeken ezt a módszert alkalmazva a mulcs használatával a nedvességmegtartás javítható, különösen csapadékszegény nyár eleji időszakban. A faluban rendelkezésre áll egy aprító gép, amely a fahulladékok aprítását szolgálja, és ez a faapríték szalmafélé a sorok és sorközök takarására felhasználható lehet. A málna ültetvényeinek fenntartása és ökológiai gazdálkodásra történő átállítása növelné Bernecebaráti gazdaságok települési életében betöltött szerepét. A málna olyan félcserje, melynek vesszői két évig élnek; az első évben kifejlődnek, a másodikban pedig virágot és gyümölcsöt hoznak. A leszedett szemek gyorsan romlanak, azokat vagy dolgozzuk fel, vagy fagyasszuk. A málna érzékeny a talajvízre, a magas mésztartalomra, és a homokos területeket sem tolerálja. A bokrokat a kert szélvédett, huzatmentes részére telepítsük, és számoljunk azzal is, hogy a növény mindenképpen támasztékot igényel. A málna vízigényes növény, sekély gyökérzetével gyakori öntözést igényel. Ősszel ültetett málna két év múlva termést hoz, ha a feltételeket biztosítottuk. A málna fénykedvelő növény, de nem szereti a túlzott napsütést; a meleg, napos vidékek a termés szempontjából ideálisak. A nagy meleg és csapadékhiány a gyümölcs perzselődéséhez vezethet. Őszi vagy kora tavaszi időpontban ültethetők a tövek; támrendszer nélkül vagy karós támrendszer mellett is alkalmazhatóak. A tövek közötti ritkító metszés kézimunkaigényes feladat; a sövényes művelésben 1,8 m × 0,6 m vagy 3,0 m × 0,6 m távolságokat alkalmaztak a gazdaságok. A sövényműveléses rendszerben a sövényt képező hosszú évekig termő sarjakat hagynak meg; a szedés után a felső részen lévő gyümölcsöt hozó vesszők maradnak. A málna telepítése ősszel vagy szeptember elejétől a tartós fagyokig történhet. A málna gondozása közepes nehézségű, de kezdő kertbarátok is bátran nekiláthatnak. A gyommentes közeg szükségszerű, mert a málna hajlékony gyökérzete könnyen megsérül. A kontrollált öntözés és a talajtakaró anyag használata segíti a nedvesség megőrzését. A tápanyag-utánpótlásra elsősorban extenzív szürke marha trágya szolgálhat kedvező forrásként.
Terméseredmények és gazdasági összefüggések
A jó volumenű ültetvények terméshozama átlagosan 10 t/ha körül várható, a bernecebaráti málnaültetvényekben 4-5 t/ha érhető el. A 2016-os év termésátlagai alacsonyak voltak kedvezőtlen klímaviszonyok miatt. A piacra szánt málna 25-50 dkg-os töltő tömegű műanyag tálkákba kerül, a mélyhűtésre szánt gyümölcs pedig 60-80 dkg kis vödrökbe és 1,5-3,0 kg rekeszekbe. A helyi árak 550 Ft/kilogramm konvencionális felvásárlási árral szemben 1500 Ft körüli termelői piaci árat mutattak; ökológiai esetben 640 Ft a felvásárlási ár, 2000 Ft körüli a termelői piaci ár. Az önköltség közel 300-400 Ft/kg sávban mozog, néhány esetben 5 tonna/hektár termésnél is 250 Ft/kg alá nem süllyed. A feldolgozott málna ára 220-470 Ft/kg sávban mozgott; a friss piacon értékesített málna pedig 600-900 Ft/kg között érkezik. A magyarországi friss piaci málna felvásárlási és termelői árak szempontjából a piac nagyon szűk. Az ültetvények telepítése és fenntartása jelentős gazdasági kockázatokat hordoz. A beruházási költségek között a növényvédelem, a támrendszer és az öntözés kiépítése is benne foglaltatik. A termésátlagok növelését szolgáló mulcs használatának alkalmazása javasolt a csapadékszegény nyár eleji időszakokban.

Folytontermő málna metszése
Ökológiai gazdálkodásra történő átállás esetén a málna ára erőteljesebben érvényesíthetné a termelés minőségét, ami hosszabb távon meghatározhatja a helyi gazdaságok versenyképességét. A faluban a vágást és a növényi maradékot felhasználva a sorok takarást lehet megoldani, ami csökkenti a taposási kárt és a talajtömörődést. A málna a könyörtelen hozzájárulás a családi gazdaságok diverzifikációjához, ha a gazdálkodók saját értesítési csatornákat alakítanak ki, például termelői piacokon.
A málna termesztés alapvető agrotechnikai gyakorlatok rövid összefoglalása
- A málna sorok É-D-i irányú elrendezése a legkedvezőbb a fénykihasználás és az egyenletes gyümölcsminőség szempontjából.
- A töves művelésnél 50-100 cm-es sor- és tőtávolság jellemző; sövényes ültetvényekben 1,8 m × 0,6 m, illetve 3,0 m × 0,6 m területeket használnak a gazdaságok.
- A támrendszer lehetőségei közül a faoszlopos, horganyzott huzalos megoldás a legköltséghatékonyabb és leg tartósabb.
- A gyomok kontrollálása és a talajtakaró mulcs használata fontos a nedvesség megőrzéséhez és a talajvédelemhez.
- A metszés kettős feladata: nyár végén ritkító metszés és ősszel a termővesszők visszametszése.
- A gubacsszúnyog és más kártevők elleni védekezés főként a metszés és mechanikai gyomszabályozás révén történik; öntözéses technológia a vízigény kielégítésére szolgál.
- A betakarítás június közepétől július végéig tart; a szedés gyakorisága és a szállítási feltételek kulcsfontosságúak a piaci érték megtartásához.
- A termőterület, környezeti adottságok és a munkaerő rendelkezésre állása nagyban befolyásolja a gazdaság jövedelmezőségét.
tags: #malna #termes #hektaronkent
