Marczibányi tér: a múltból a jelenbe vezető gyökerek és kulturális örökségek nyomában
Kezdjük onnan, hogy a betegek és elesettek gyámolítója, a fürdő- és kórházalapító Marczibányi István 1803 körül megvásárolta a Lauswiese, azaz Tetvesrét nevet viselő területet. A tündérmesékre fogékony, de a félrehallásra is hajlamos helyiek először Marcipán-rétként emlegették a területet, a tulajdonos 1810-ben történt halála után aztán a térképekre is felkerült a - pontos - Marczibányi rét felirat. A rét beépítése a századforduló utáni évtizedekre tehető. Marczibányi István az elesettek gyámolítója, a betegek támogatója. Fürdő, kórház, templomok, létesítmények fűződnek az önzetlen adakozó nevéhez. Igaz, mindez régen volt, de „örökségével" az utókor ma is könnyen szembetalálhatja magát. Nagyvonalúsága, törekvése, hogy legjobb tudását és vagyonát a rászorulók, a gyerekek és fiatalok rendelkezésére bocsássa, ma már ritkaságszámba megy. A „végrendelet” azonban kötelezi az utókort. Itt épült fel 1972-ben a jelenlegi Marczibányi Téri Művelődési Központ.
A kor építészeti irányzatának megfelelően a 70-es évek középületeinek jellegzetességeit mutatta: műmárvány burkolatú külső felületek, faburkolatú belső terek, klubszobák, színházterem. A 1900-as évek elején egyre nagyobb lett az igény a közoktatás megreformálására, ugyanis jelentősen megnövekedett a lakosság száma rövid idő alatt, így több iskolára volt szükség. Az akkori polgármester, Bárczy István közbenjárásával készült el a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának helyet adó intézmény 1912 és 1915 között. A tervezésnél minden részletre figyeltek: szigorúan 6,5 méter széles tantermeket alakítottak ki, amiket egy széles folyosó kötött össze. Az akkor roppant korszerűnek számító épületben helyet kaptak szertárak, egy ifjúsági olvasóterem, egy könyvtár és több adminisztrációs szoba is.
A Marczibányi tér mellett, a Rézmál aljában található körforgalomnál áll az 1910-ben megépült villa, amin ugyan már nincsenek meg a megtervezésekor ikonikus tornyocskák, mégis olyan, mintha visszacsöppentünk volna az időben. Az észak-német stílusjegyekkel tarkított épülethez több hasonló stílusú villa is található a környéken. A gigantikus, mesebeli kastélyra emlékeztető narancssárga villa már messziről kitűnik a többi épület közül, és szinte már elképzelhetetlen lenne nélküle a rózsadombi látkép. 1924-ben József Ferenc királyi hercegnek is megtetszett ez az épület, és ajánlatot tett a megvásárlására. Végül feleségével, III. Frigyes szász fejedelem lányával be is költöztek, egészen a második világháború kitöréséig itt éltek. Azután Hetes Otthonként fogadta azokat a kisgyerekeket, akiknek szülei hétköznap három műszakban dolgoztak, és nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni gyermekeik számára. A rendszerváltás után még egy ideig fennmaradt ez a funkció, majd sokáig üresen állt, jelenleg a nagy múltú, görög felmenőkkel büszkélkedő Haris család tulajdonában áll. A mai művelődési központ helye sokáig üres volt, amit télen a szánkózó gyerekek, nyáron pedig a piknikező fiatalok töltöttek meg. A korszak építészeti jellegzetességeit felsorakoztató, kívül műmárvány, belül faburkolatú épületet 1972. december 9-én adták át, még épp időben ahhoz, hogy a főváros egyesítésének 100. évfordulójára már teljes felszereltségében pompázhasson.
A 20. század elején egyre nagyobb lett az igény a közoktatás megreformálására, ugyanis jelentősen megnövekedett a lakosság száma rövid idő alatt, így több iskolára volt szükség. A tervezett intézmény a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának helyet adta 1912 és 1915 között. A háromszintes villa Andor Béla, a Villamossági Tröszt Rt. építészeti jegyeit is megőrizte, és az észak-német stílusjegyekkel tarkított környék épületei közé illeszkedik. A környék egyik különleges eleme a Lövész Társaság által megépített 1885-ös Lövőház utca melletti épület, amely a lőtér mellett báltermet, éttermet és kaszinót is adott otthont. A második világháború alatt a történelmi beruházások megszakadtak, a rendszerváltás után pedig a funkciók megváltoztak, több épület pedig ma is különböző funkciókat tölt be.
History and Origins of Hungary
Marczibányi Téri Művelődési Központ ma
A Marczibányi téri Ifjúsági Ház ma is a kerületi kultúraszervezés egyik zászlóshajója. Programkínálatát koncertek, táncházak, színházi előadások, különféle tanfolyamok és klubfoglalkozások színesítik. A belső terek és a külső környezet egyaránt tükrözik az egykori korszak építészeti elvárásait, ám a modern szükségletekhez igazították a funkciókat, hogy a fiatalok és közösségek számára vonzó legyen. A régi örökséghez kapcsolódó köztéri helyek és zenei-táncos programok hosszú távú kulturális életet biztosítanak a kerületben. A vezetés célja, hogy a hely minden korosztálynak kínáljon értékteremtő programokat és lehetőségeket a közösségi részvételre.
Az intézmény egykor szolgáltatta a barkács- és repülőmodellező szakköröket, a kisdobos- és úttörő örsvezetőképzőt, és sok kamarai előadást. A nyolcvanas években itt indult be B. Tóth László Poptarisznya című műsorának „élő melléklete”, amelynek keretében havonta lehetett ismert zenészekkel találkozni, új lemezeket hallgatni és dedikáltatni. Ma is visszatérő eleme a programkínálatnak a koncertek, kiállítások és színházi előadások sokrétű palettája, amely továbbra is nagy közönséget vonz a kerületben.
tags: #marczibanyi #ter #kozeleben #sorhaz