Mario Botta családi háza Riva San Vitale gátlások nélkül: horizontok és kötések a Lugani-tónál

A tájba simuló, meredek lejtőn helyezkedik el a festői Riva San Vitale faluvölgy fölött, a Lugani-tó partjára nézve, és a ház lenyűgöző tervezése összhangban áll a természeti környezetével.

Botta a házat több szinten, toronyra emlékeztető módon tervezte, kihasználva a telek topográfiáját, hogy egy egyedi és magával ragadó szerkezet születjen.

A Lugani-tó partján fekvő elsődleges helyszín és az innovatív tervezés együttesen kiemelik ezt a társadalmi és építészeti szempontból is jelentős helyszínt, amelyet a környék építészet iránt érdeklődőinek feltétlenül érinti.

A második esemény az építészetben az, amikor egy követ teszünk a földre. Ez a cselekedet a természet állapotát kulturális állapottá alakítja át; ez egy szent aktus.

A család korábban együtt dolgozott Botta-val egy felújítási projekten, és 1971-ben megkeresték őt, hogy tervezze meg új otthonukat Ticino kantonban, Monte San Giorgio lábánál, a Lugani-tóra festői kilátással.

Annak ellenére, hogy hasonló igények jelentkeztek az előző projektnél, legyen szó költséghatékony otthonról négytagú család számára, az új ház megközelítése teljesen eltérő volt.

Botta a házat a tető felől lefelé építette meg, létrehozva egy világos és meghatározott elsődleges geometriai formát, amely Le Corbusier elvont eszméire utal az elemi formák iránti elköteleződésével.

A Bianchi Ház Botta kompozíciós módszereinek bemutatótermeként szolgál, amely egy sor nagy függőleges kivágást tartalmaz, és különböző magasságú üregeket hoz létre.

A tervezés kiemeli a függőleges jelenlétet, hogy a tájhegyelemekhez való kapcsolattartást megőrizze és a vertikalitást továbbra is fenntartsa.

Egy vörös fémhíd köti össze az utat a felhajtó oldalon a házhoz, amely a terv szerint tökéletesen négyzetes a tervezésében, és középpontjában egy négyzet alakú lépcső található.

A ház elrendezése lefelé haladva egyre ritkítja a beltéri használhatósági sűrűséget, miközben belső teraszok nyílnak a lakóterületekre.

A felső emeleten, amely a bejárati szintet szolgálja, található egy hall, egy dolgozószoba és a földszintre vezető lépcső.

A mesterágy a második emeleten helyezkedik el, míg a gyerekszoba az első emeleten található. Ezek a terek részben nyitottak és kapcsolódnak a földszinti nappalihoz.

Botta jellegzetes függőleges tervezése mindenhol megjelenik a funkcionális térelosztásban.

A Bianchi Ház belső és külső terek szerves összefonódása

A Bianchi Ház a teraszk használatával és a nyitott zárt terek keverékével zökkenőmentesen ötvözi a belső és a külső területeket.

A bejárati szinten, a harmadik emeleten és az első emeleten található teraszok beépítve a forma részei, mély nyílásokként szolgálnak, amelyek lenyűgöző kilátást nyújtanak Lugano-tó felé és a Generoso-hegységre.

Botta természetszeretete nyilvánvaló a nagy ablakok és a szándékosan déli és keleti fekvésű nyitott terek elrendezésében, amelyek a táj széles látképét kínálják.

A mennyezetek és padlók különböző magasságai tovább hangsúlyozzák a belső és a külső területek optikai és térbeli kölcsönhatását, például a harmadik emeleten található nappali háromszintes nagyságú ablaka a tóra kelet felé.

Az épület kiemelése a városi központtól lehetővé teszi, hogy mások is értékeljék a természetet, és elősegíti a belső terek és az alpesi táj közötti kapcsolatot.

Gyermekkorában Botta már 16 évesen tervezett első épületét Morbio Superiore-ben, Ticino, egy kétcsaládi házat, amely bemutatta az építészet iránti szenvedélyt és a környezethez való erős kapcsolódást, a szolgáltatások és a lakóterek egyértelmű elkülönítését és a mély ablakretességeket.

Botta terveit erőteljes geometriai megközelítés jellemzi, amelyet gyakran elemi formákra épít, mégis innovatív és egyedi térvolumokat hoz létre.

Ismert a bricks (tégla) anyaghasználatáról, amelyet széles körű és változatos módon alkalmaz, hogy egyedi és felejthetetlen szerkezeteket hozzon létre.

Egyéb Botta-munkák közé tartozik a szintén a témához kötődő kapcsolatok és jellemzők részletes vizsgálata az architektúra történetéből származó idézetekkel és a Robolokontörténeti összefüggésekkel.

Riva San Vitale panoráma és Lugano-tó

Inspirációt adó részletek a toronyszerű tömeg kialakításához, a külső és belső kapcsolatok finom kiegyensúlyozásához a táj képeivel összhangban.

A ház 1973-ban fejeződött be, egy négyzetes alaprajzú beton toronnyal, amely a Monte San Giorgio lejtőin helyezkedik el.

A felső emeletre vezető sétaút bejárati szintetől indul, és a torony legmagasabb szintjén a gyalogos híd átveszi az utat, majd közvetlenül a stúdióba vezet.

Innen egy egyedi lépcső vezet lefelé a hálószobákhoz és a nappalihoz, és végül fedett teraszos része zárul a kubikus toronyszerkezeten a földszinten, hogy a kilátást maximálisan ki lehessen használni.

Az egyedi forma állítólag Botta igényéből ered, hogy kortárs monumentalizmust hozzon létre az 1930-as évek olasz radikális stílusa után.

Infografika és vizuális kiegészítők

Torontípusú nézet a házról a Lugano-tó felől

Az épület geometriai megfogalmazása és a téglaanyag gazdag variációja adja a Botta-ház jellegzetes atmoszféráját, amely a természet és a hétköznapi élet közötti szoros kapcsolatra épül.

Az egyes területek függőleges tagoltsága és a belső terek moduláris elrendezése olyan élő, dinamikus térkapcsolatot teremt, amely egyszerre nyújt intimitást és panoráma kilátást Cradók számára.

SzintFunkcióKilátás
FöldszintNappali, teraszLugano-tó és Déli lejtők
Első emeletNappali és gyerekszobaHegyek és tavak együtt
Második emeletMaster hálóCsúcs kilátás
Harmadik emeletDolgozószobaTeljes tókilátás

tags: #mario #botta #csaladihaz #riva #san #vitale

Népszerű bejegyzések: