Megkötött autó saját használatba vétele: jogi és gyakorlati tudnivalók
Rengeteg olyan eset létezik, amikor valaki megvásárol egy használt autót, aminek a hibái persze mindig a birtokba kerülést követően bújnak elő. És hát persze az sem ritka, hogy épp az eladó segít ezeknek a hibáknak rejtőzködni, rejtve maradni. Több eddigi cikkünkben is hangsúlyoztuk, hogy nyilván nem minden eladó vagy kereskedő csibész, vannak rendkívül tisztességesek is. Viszont sajnos ma hazánkban a használtautó adásvételek körül ijesztően magas százalékban fordulnak elő csúsztatások, (óra-)tekerések, elhallgatások. Érthető, hogy miért csinálják: egy makulátlan(nak tűnő) autót többért lehet értékesíteni, mint ilyen-olyan hibás társait. Érthető, de el nem fogadható.
Sajnos sokan nem ismerik az ide vágó jogi lehetőségeket, esetleg ismerni vélik, de tévhitekben élnek. Pedig bizonyos keretek között a jog hatékony segítség lehet! Persze fontos, hogy mi magunk is jogszerűen, a lehetőségeinket kihasználva vegyünk részt a teljes folyamatban.
A vásárlás jogi háttere
A jog ugyanis lehetőséget ad magánszemély felek között a szabályozástól eltérő megállapodást is megkötni, amennyiben a felek ebben egyetértenek. Fifikás magánszemély eladó aztán ezen felbuzdulva esetleg beleírja a szerződésbe, hogy lemondasz az esetleges későbbi szavatossági igényedről ő pedig egyúttal ki is zár mindenféle helytállást. Gyakran trükköznek a többoldalas adásvételivel. Megmutatja gyorsan, kézből, és az asztalra eléd már úgy teszi le az eladó, hogy lapozott egyet az aláírásokhoz, előzékenyen, mintegy elősegítve a szerződés érvényesítését. Időnként felbukkan olyan sztori is, hogy kereskedő ad olyan adásvételit, amelyben az autó korára, állapotára hivatkozva zárja ki a felelősségét. Jó, ha tudod, hogy az ilyen kitétel semmis, ugyanis a szolgáltatói szerződés ide vágó szabályaitól a Ptk.
Szavatosság és garancia: különbségek és tudnivalók
A hazai jogrendszerben olyan fogalom, hogy garancia, nincsen. Ettől függetlenül - bár jogilag helytelenül - sok kereskedő és gyártó alkalmazza a kifejezést. Helyette viszont van jótállás, és van szavatosság, ebből rögtön többféle is. A garancia kifejezés már csak azért sem szerencsés, mert nem feltétlen mondhatjuk a jótállás, vagy a szavatosság rokonértelmű szavának. Ugyanis a jótállás és a szavatosság eltérő dolgok…A jótállás az a jogi fogalom, amit itt és most nem fogunk részletezni. Ennek az az egyszerű oka van, hogy használt autókra nem vonatkozik.
Ami viszont igen, az a szavatosság. Ebből - nyilván a konkrét jogesetnek megfelelően - három is szóba jöhet: kellékszavatosság, termékszavatosság, valamint a jogszavatosság. Ebből a leggyakoribb eset a kellékszavatosság, de ha fellépsz az eladóval szemben, elég csak egyszerűen szavatosságra hivatkoznod.
A törvény szerint - az uniós szabályozásnak is megfelelően - a szavatosság 2 év elteltével évül el. Azonban használt termékek, így a használtautó esetében is ez lecsökkenthető 1 évnél nem rövidebb időre. A gyakorlatban tehát 1 évről beszélünk. A törvény kimondja azt is, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. Magyarán, amíg az autód a szervizben szenved, a szavatosság nem ketyeg. Jó hír az is, hogy a kicserélt vagy megjavított rész tekintetében a szavatosság újra kezdődik.
Főszabály, hogy az olyan hibákkal kapcsolatosan, amelyről az eladó tájékoztatott, nem tartozik helytállni. A törvény úgy fogalmaz, hogy azok a hibák, amelyeket ismertél, vagy amelyeket ismerned kellett. Ezt figyelembe véve a hibák, sérülések tekintetében az eladónak kiemelten fontos a rejtett hibák ismertetése, feltéve, ha nem akar a későbbiekben egy szavatossági igényt (annak bármely kimenetelével) a nyakába, és persze, ha jogszerű akar lenni. A már korábban említett tehermentességről is nyilatkoznia kell. Sőt, igazából az eladónak minden olyan körülményről tájékoztatnia kell, amely a vételi szándékodat befolyásolhatja.
A szavatosság használt autókkal kapcsolatos időtartamánál az egy évet két félévre bontottam. Tettem ezt azért, mert a szavatosság egyik érdekes kitétele, hogy ha a hiba a vásárlást követő 6 hónapon belül derül ki, akkor a vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt. Ha ez a vélelem nem dől meg, a kötelezett köteles a szavatosságban helytállni. Ez azt jelenti, hogy a kereskedőn van a bizonyítási teher, neki kell hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az autó értékesítésekor a hiba nem állt fenn, ha mentesülni szeretne a helytállási kötelezettsége alól.
Igen ám, de van egy csavar a történetben. Az előzőek ugyanis csak akkor igazak, ha kereskedésben vásároltad az autót. A hibás teljesítést magánszemélyek jogügyleténél mindig a vevőnek kell bizonyítani, és bizonyos esetekben a magánszemély eladó is mentesül a felelősség alól. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy amennyiben a gépkocsi életkora, futásteljesítménye, általános állapota alapján következtetni lehet bizonyos hibákra, az ezzel járó kockázat a vevőt terheli és az eladó mentesül a szavatossági felelősség alól.
A panaszosok vásárlók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy nem elég az autó hibájára hivatkozni, hanem a hiba fennállását bizonyítani kell. Érdemes írásban a hiba és a konkrét igény megjelölésével bejelenteni a szavatossági igényt. Ha postai úton juttatod el, azt minden esetben tértivevényesen tedd.
A fenti jogoknak sorrendi kötelme van. Ez annyit jelent, hogy az árleszállítás, illetve az elállás akkor él, mint lehetőség, ha az előző kettő jogban kötelezett méltányolható okból nem teljesített. Az elállás végső soron lehetséges, a szavatossági jog érvényessége mellett akár érdekmúlásra hivatkozással is (amikor a kijavításhoz, vagy a kicseréléshez fűződő érdeked megszűnt). Azonban a Ptk. tartalmazza azt is, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
Ritkán, de előfordul, hogy a kereskedő nem kezd el kekeckedni, hanem azonnal helytáll a szavatosság kérdésében. Abban az esetben, ha ez mégsem így történne, és persze bizonyíthatóan nem volt veled korrekt az eladó/kereskedő, pláne, ha ezzel kimutathatóan összefüggő egyéb károd is keletkezett (például az autó munkaeszköz is egyben), lehetőséged van kártérítést valamint a költségeid megtérítését is kérned.
Üzemben tartói és biztosítási kérdések
Meglehetősen gyakori, hogy egy háztartásban kettő vagy több autó van, azonban ha a járműveknek azonos az üzembentartója, már párhuzamos üzemeltetésről beszélünk, amely a jármű biztosításaira is kihat. Vajon mennyibe fog kerülni a második autó kötelező biztosítása, milyen bónusz fokozatba kerülsz, és mi a teendő, ha még nem adtad el az autódat, de már megvetted az újat?
Akkor beszélünk párhuzamos üzemeltetésről, ha az üzembentartó nevén lévő járművek azonos járműkategóriába tartoznak, tehát ha az illető egynél több autónak, motornak, vagy más típusú gépjárműnek az üzembentartója. Gyakran előfordul, hogy valaki több gépjárművel is rendelkezik, ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy párhuzamos üzemeltetésről van szó: ha például te csak az autók tulajdonosa vagy, az üzembentartó személye eltér, rögtön nem kell ezzel számolnod. Szintén nem számítasz párhuzamos üzemeltetőnek, ha a járműveid eltérő kategóriába tartoznak, tehát ha van egy autód, egy nagymotorod és egy robogód.
Azt, hogy magánszemélynek hány autó lehet a nevén, nem szabályozzák külön, azonban a fenntartási költségek mellett feltétlenül számolni kell az átírás költségeivel, a gépjárműadóval, valamint a kötelező biztosítással és az esetleges CASCO-val.
Ha második autót veszel, ugyanúgy meg kell kötnöd rá a kötelező biztosítást, mint bármelyik másik járműre, azonban biztosításkötés előtt nyilatkoznod kell arról, hogy párhuzamos üzemeltető vagy-e. Egyes biztosítók ugyanis pótdíjat állapítanak meg párhuzamos üzemeltetés esetén.
A második autó bonus-malusa gyakran okoz fejtörést az üzembentartóknak, hiszen sokan azt gondolják, hogy az évek során elért kedvező bonus besorolást akármennyi járműre átvihetik. Ez sajnos nem így van: bár a bonus-malus besorolás valóban személyhez kötődik, azt egyszerre csak egy szerződésen lehet érvényesíteni, így ha második vagy harmadik járművet vásárolsz azonos járműkategóriában, minden további szerződésed a kiinduló, A00 fokozattal fog indulni. Természetesen erre a járműre is ugyanúgy ketyegni kezd a bonus kedvezmény, tehát néhány kármentes évet követően a második járműre is díjkedvezményhez juthatsz.
A párhuzamos üzemeltetés egy speciális esete, amikor valaki új autót vásárol, de még nem adta el az előző, azonos kategóriájú járművét. Ebben az esetben az új járműre a kiinduló, A00 fokozattal kell megkötnöd a kötelező biztosítást, azonban az előző autód eladását követően már az adásvétel napjával igényelheted a bónuszod érvényesítését az új szerződésedre. A biztosító ekkor korrigálja az éves díjadat és a besorolásodat, és visszautalja vagy rögzíti a túlfizetés összegét.
A kötelező biztosítás felmondása és váltása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) minden autótulajdonos számára kötelező, de időnként előfordulhat, hogy váltani szeretnénk biztosítót, vagy egyszerűen megszüntetnénk meglévő szerződésünket.
A KGFB felmondása csak évente egyszer lehetséges a szerződéses évfordulókor. A felmondást írásban kell benyújtani a biztosítónak, és azt legkésőbb az évfordulót megelőző 30 nappal el kell küldeni.
Ha biztosítót vált, érdemes időben megkötni az új biztosítást, hogy az előző biztosítás megszűnésével egy időben lépjen érvénybe. Az érvényes KGFB hiánya jelentős bírságot és fedezetlenségi díjat von maga után.
A KGFB felmondására több okból is sor kerülhet, például biztosítóváltás, a gépjármű eladása vagy tulajdonosváltás miatt, valamint abban az esetben, ha az autót végleg kivonják a forgalomból. Díjfizetés elmulasztása: Ha a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60. napig nem fizetjük be, a KGFB szerződés automatikusan megszűnik.
Az üzembentartónak mindaddig rendelkeznie kell érvényes kötelező biztosítással, míg a gépjárművel a közúti közlekedésben részt kíván venni. A kötelező biztosítás határozatlan időre kötött szerződés, melyet évente a felek felülvizsgálhatnak, igény szerint felmondhatnak.
Érdekmúlás, amikor az üzembentartónak nem áll érdekében a továbbiakban a gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos teendők ellátása. Ilyen eset a gépjármű ideiglenes kivonása a forgalomból, a gépjármű végleges kivonása a forgalomból, valamint a gépjármű tulajdonjogában beállt változás, azaz amikor a gépjárművet eladja. Az érdekmúlás fennállását be kell jelenteni az okmányirodában és a biztosító társaságnál is.
Tehát amennyiben a szerződést fel kívánja mondani, úgy azt írásban kell megtennie. Ha az autótulajdonos eladja gépjárművét, az adásvételi szerződés másolatát mihamarabb el kell juttatnia biztosítójához. Ha alkuszon keresztül kötötte meg kötelező szerződését akkor elegendő, ha részükre küldi el, mert a vállalt kötelezettségek magába foglalják ezen ügy intézését is. Erre azért van szükség, hogy a kötelező biztosítást törölni tudja biztosítója, hisz a jogviszony megszűnt, így nem kötelesek biztosítást fizetni az eladott gépjármű után.
Viszont ha új, vagy használt gépjárművet vásárolunk, ennek ügyintézése már kicsivel összetettebb. A vásárlás napjától már kötelező biztosítással kell rendelkeznie az üzembentartónak, ellenkező esetben a biztosító a biztosítással nem rendezett időszakra fedezetlenségi díjat számol fel, mely törvényileg meghatározott napi díj.
Ha megkötöttük a szerződésünket az általunk kiválasztott biztosítóhoz, a fedezeti igazolás bemutatásával az okmányirodában a forgalmi engedélybe be tudjuk jegyeztetni, illetve nevünkre tudjuk íratni a gépjárművet. Ebben az esetben a következő dokumentumokat szükséges eljuttatni a biztosítóhoz, alkuszon kötött szerződések esetén pedig az alkusz cégnek: adásvételi szerződés másolata, forgalmi engedély másolata. Az alkusz továbbítja a választott biztosító felé az említett dokumentumokat, akik rögzítik szerződéséhez.
Totálkáros járművek kezelése
Azt, hogy mi tekinthető totálkárnak, két fajtáját különböztetik meg: a műszaki és a gazdasági totálkárt. Műszaki totálkár esetén a jármű olyan súlyosan rongálódott, hogy a helyreállítás nem lehetséges, például mert teljesen összetört vagy megégett.
Kevésbé egyértelmű eset a gazdasági totálkár: olyankor minősíti így a gépjárművet a biztosító, ha a helyreállítása nem lenne gazdaságos, azaz többe kerülne a javítása, mint a balesetkori értékének és a roncs értékének különbsége. Ettől függetlenül a tulajdonos még dönthet úgy, hogy megjavíttatja a járművet, de akkor a kártérítésen felül ezt saját költségén kell megtennie.
Totálkárosnak minősített gépjármű esetében a biztosító a jármű balesetkori értékének (amit több szempont figyelembe vételével határoz meg) és a roncs roncsbörzén elért értékének különbözetét fogja megtéríteni. Tehát nem a javíttatás költségét fizeti ki, és nem is az alapján számolja ki a kártérítés összegét, hogy mennyibe kerülne pótolni az autót.
A totálkár rendezésének alapvetően két útja van: vagy megjavíttatja az autót (motort, stb.) a tulajdonos, vagy eladja a roncsot. Műszaki totálkár esetén a választás egyértelmű, hiszen a javításra itt nincs lehetőség, de gazdasági totálkárral is sokan döntenek úgy, hogy inkább új autót vesznek. A roncsot a biztosító meghirdeti a roncsbörzén, így a tulajdonos a biztosító segítségével is túladhat a sérült járművön - de nem köteles elfogadnia az ajánlatot, szabadon eladhatja máshol is.
A roncs bontóba történő eladása utáni további feladat a jármű végleges kivonása a forgalomból, és természetesen a kötelező biztosítás felmondásáról se feledkezzen meg, bárhogyan is adott túl rajta. Ez érdekmúlásra való hivatkozással tehető meg.
Ha mégis úgy dönt, hogy megpróbálja megjavíttatni a gazdasági totálkáros autóját, például mert még így is kevesebből jönne ki a helyreállítás, mintha újat venne, akkor a biztosító egy javítási határt fog adni. Ez lesz a kártérítés összegének felső határa, tehát az ezen felüli szervizköltséget saját zsebből kell majd fizetnie.
A rendezés menete természetesen függ attól, hogy melyik fél okozta a balesetet. A károkozó a totálkárát a saját casco biztosítójára rendezheti, míg a károsult a károkozó kötelező biztosítójára. A károsultnak azonban van másik lehetősége is: kérheti a javíttatást a saját casco biztosítása terhére is - ha például arra jobb feltételekkel rendezhető a kár, vagy a tulajdonos szeretné minél előbb elindítani a folyamatot. Ezt a casco biztosító ráterheli majd a vétkes fél kötelező biztosítójára, így a casco önrész is visszajár.
A totálkáros járművel kapcsolatos ügyintézés közben egyéb kényelmetlenségek és ehhez kapcsolódó költségek is felmerülnek, amiket legtöbbször fedez a kötelező biztosító, hiszen ezek is a baleset miatt terhelik a károsultat. Ilyen például a roncs tárolásának és elszállításának költsége, az ügyintézések miatt kieső kereset térítése, valamint bérautó biztosítása - általában legfeljebb 30 napra, a guruló költség levonásával -, vagy utazási hozzájárulás, amíg a jármű javítása zajlik. Ha pedig a tulajdonos a roncs eladása és az autó pótlása mellett dönt, abban az esetben a kötelező biztosítás az új autó átírási költségeit is fedezi az előző gépjármű kategóriájáig.
Szerencsés esetben csak az autót éri kár, de sajnos egy ilyen súlyos balesetben személyi sérülés is előfordul. Ilyenkor olyan további tételeket is téríthet a biztosító, amire talán nem is gondolna, mint a sérelmi díj, vagy halálos baleset esetén a temetési költségek fedezése. Fontos tudni, hogy ezeket a plusz kiadásokat általában csak a kötelező biztosítás téríti, casco biztosításra nem kérhetőek.
A szavatosság első lépései: ezt csináld, ha úgy érzed, hogy átvertek!
A vásárlás folyamata lépésről lépésre
Amikor már nagyjából tudod, milyen igényeid vannak, és milyen árkategóriájú, milyen típusú autót szeretnél, érdemes jobban körülnézni a piacon, és az adott modell(ek)ből is több darabot megnézni, új autó esetén pedig több szalonba ellátogatni. Manapság már rengeteg lehetőséged van arra, hogy pontosan felmérd, melyek az adott márka típushibái vagy mik az ilyen autót használók tapasztalatai. Az interneten találkozhatsz olyan szolgáltatásokkal, amelyek részletes szerviz- és kárelőzmény-adatokat biztosítanak számodra, ezek használata során is légy azonban körültekintő: egyes esetekben a gyártók nem teszik elérhetővé az adatokat a tulajdonos beleegyezése nélkül.
Ha már a próbaköröket is megtetted, a következő lépés, hogy az eladóval megegyezve - akár még a szerződéskötés előtt - elvidd az autót eredetiségvizsgára, ahol részletesen ellenőrzik, hogy az autót vagy annak papírjait nem manipulálták-e. Sikeres eredetiségvizsga után még a műszaki vizsga lejárati dátumát is érdemes ellenőrizned.
Mielőtt komolyra fordul a vásárlási szándékod, tisztázd, kitől veszed a járművet. Az eladó pontos ismerete nem csupán a későbbi papírmunkát könnyíti meg, de a szavatossági igényedet is ez alapján tudod érvényesíteni. Az autókereskedések esetében általában az adott kereskedés nevén szerepel az autó, de ez nem mindig van így, ezért ott is fontos mielőbb megkérdezned, valójában ki az eladó.
Általánosságban is igaz a tény, hogy mindig biztosítsd magad a megfelelő iratok megszerzésével. Autóvásárlás során sincs másképp: minden esetben legyen adásvételi szerződés és anélkül soha ne fizess senkinek, hiszen könnyen csalás áldozatává válhatsz.
A kötelező biztosítás mindig az autó aktuális üzembentartójának (aki egyben tulajdonos is lehet) a nevére szól, így már az adásvételi szerződés megkötése után érdemes utánanézni és megkötni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Az autó kora, állapota és igényeid alapján dönthetsz úgy, hogy a kötelező-biztosítás mellé casco biztosítást is kötsz. Ezzel a jövőbeni károk (pl. elemi-, törés- vagy lopáskárok) költségeinek bizonyos részétől mentesítheted magadat.
Ha minden jól sikerült (és te is teljesítetted a szerződésben vállalt kötelezettségeidet), a vásárlást követő 15 napon belül meg kell kezdened az átíratás folyamatát. Ehhez a forgalmi engedélyre, a jármű törzskönyvére és az adásvételi szerződés két példányára. Fontos, hogy ezen kívül a vagyonszerzési illetéket is a Kormányablakban kell megfizetned.
A biztosítást mindenképp még a vásárlás napján meg kell kötni, hiszen ellenkező esetben a biztosító fedezetlenségi díjat fog felszámolni. Arra biztatnék mindenkit, hogy senki ne induljon útnak érvényes biztosítás nélkül! Akár a közelben, akár a távolban vásároljuk az autót, legyünk felkészültek! Amennyiben lehetséges és komoly vásárlási szándékkal megyünk autót nézni, kérjük el a biztosítás megkötéséhez szükséges adatokat, hogy már előre tájékozódjunk pl. a várható költségekről. Vigyünk magunkkal egy laptopot amikor vásárolni megyünk, és ha más mód nincs is, akkor egy kávézóba üljünk be indulás előtt, ahol a wifi használatával nagyjából 15 perc alatt megköthetjük az új kötelező gépjármű biztosítást. Esetleg egy előre felkészült/felkészített családtag várhatja tettre készen a hívásunkat és a megfelelő adatok megadásával kötheti meg interneten keresztül számunkra a kötelezőt.
tags: #meghajto #sajat #hasznalatba #vetele