Az egyszerű bejelentés és az építési engedély közötti különbség: melyik építéshez mire van szükség?
Sokakban felmerül a kérdés mi a különbség az egyszerű bejelentés és az építési engedély között. Melyik építéshez mire is van szükség? Elsőre nem biztos, hogy olyan könnyen eldönthető a kérdés, de megpróbálom összeszedni az alapvető különbségeket.
1. Mikor alkalmazható az egyszerű bejelentési eljárás?
Az egyszerű bejelentés egy olyan eljárás, amit a jogalkotó a lakóépületek építésére vezetett be. Az évek során egyre több építési tevékenység került ebbe a kategóriába, amelyeket egyszerű bejelentéssel lehet - vagy kell - megvalósítani. A Műszaki tervezés és az engedélyezés részletei részben az alábbiakban foglalhatók össze:
- Új lakóépületek esetén - például családi ház 300 négyzetméterig - egyszerű bejelentési eljárást kell lefolytatni, amely tartalmazza a műszaki leírást, helyszínrajzot, alaprajzokat, metszi és homlokzati rajzokat, építménymagasság-számítást, tartószerkezeti tervet, épületgépészeti leírást, villamossági leírást.
- Az egyszerű bejelentés lehetővé teszi, hogy bizonyos építési tevékenységek addig is megvalósíthatók legyenek, amíg a hatóság tudomásul veszi a bejelentést. Ha nem tudunk egyszerű bejelentési kereten belül megtervezni egy épületet, akkor építési engedélyre van szükség.
- Meglévő lakóépület bővítésénél 300 m2 lakóterületet meg nem haladó esetben is ez az eljárás alkalmazható, a tartalmi követelmények és a dokumentáció megegyeznek az új épület esetével.
2. Mikor kötelező az építési engedély?
Elmondható, hogy akkor van szükség építési engedélyre, ha nem lehetséges az építés az egyszerű bejelentési kereteken belül. Üdülőépületek, középületek, társasházak és ipari épületek építése esetén általában az engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Továbbá, ha új lakást szeretnénk építeni vagy meglévő lakóingatlant bővítenénk lakáscélú hitel vagy támogatás igénybevételével, akkor gyakran további dokumentumokra van szükség, és az engedélyezési eljárás kerül alkalmazásra.
3. Mi a tartalmi különbség a dokumentációk között?
Az egyszerű bejelentéshez csatolandó dokumentáció kötelező elemei az 1. mellékletben meghatározott tartalmak, többek között:
- Műszaki leírás
- Helyszínrajz M = 1:200
- Utcaképi ábra (ha szükséges) M = 1:200
- Alaprajzok M = 1:100
- Metszetek M = 1:100
- Homlokzati rajzok M = 1:100
- Építménymagasság-számítás
- Tartószerkezeti terv M = 1:50
- Épületgépészet, villamosság leírása
Az építési engedélyezési eljáráshoz szükséges tervdokumentációk ezen kívül részletesebb tartalmat és hatósági jóváhagyásokat, szakhatósági véleményeket is magukban foglalhatnak. Könnyen érthető a szemlélet: ha az épület paraméterei vagy funkciói meghaladják az egyszerű bejelentés korlátait, vagy ha különleges követelmények (például településképi vélemény vagy tervtanácsi vélemény) szükségesek, akkor az engedélyezési folyamat lép érvénybe.
4. A CSOK és az építési hitel kapcsolata
Építés előtt érdemes tájékozódni a támogatások és hitelek lehetőségeiről. CSOK-hoz és otthonteremtési kamattámogatott hitelhez is járhatnak kedvezmények, amelyek összege a gyermekek számától függ. Például:
- 2 gyermek után maximum 10 millió Ft
- 3 vagy több gyermek esetén maximum 15 millió Ft
A támogatás összege 2024-ben is változatlan maradt: egy gyermek után 600 ezer Ft, kettő gyermek után 2,6 millió Ft, három vagy több gyermek után 10 millió Ft. Fordulónapotól függetlenül érdemes figyelni a legfrissebb rendeleteket és a rendeleti módosításokat, mivel ezek hatással lehetnek a megkapható támogatásokra és a közvetlen finanszírozási feltételekre.
5. Jogszabályi háttér és változások
Az utóbbi években többször módosultak a lakóépületek egyszerű bejelentéséhez kötött építkezésre vonatkozó szabályok. 2015-2016 környéki változások óta a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg az egyszerű bejelentés tartalmi követelményeit és eljárási szabályait. Ezt követően több kormányrendelet is módosította az 1) egyszerű bejelentés hatályait, 2) a szükséges dokumentációt és 3) a hatósági ellenőrzéseket.
A fejlesztések célja a bürokrácia csökkentése és a jogalkotás egyszerűsítése, miközben megőrzik a biztonságos és szabályos építés feltételeit. A 2016-os ÉTDR-rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek és az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek tovább erősítik az elektronikus intézményrendszer szerepét az engedélyezési és bejelentési eljárásokban.
6. Technikai és adminisztratív elemek a gyakorlatban
Az építési folyamatok során fontos a felelősségbiztosítás megléte a tervező és a kivitelező részéről. 2016-2025 közötti időszakban fokozatosan beépültek az elektronikus építési napló vezetésének és az e-naplóval kapcsolatos nyilatkozatok kötelezettségei. A fővállalkozó kivitelező feladata az építési napló vezetésének koordinálása és a szakmai nyilatkozatok beszerzése. Az engedélyezési eljárásokban az ÉTDR elektronikus rendszerét használják a kérelmek és a dokumentációk benyújtására, illetve az eljárás állásának nyomon követésére.
Ha szükséges, a kivitelezési dokumentáció részét képezik a költségvetés-kiírási és a környezetvédelmi elemek, továbbá az üzemelési-technológiai és a tájépítészeti, belsőépítészeti munkarészek is.
tags: #mek #egyszeru #bejelentes #epitesi #tabla