Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás fontossága és kötelezővé tétele
Az építőiparban nem ritka jelenség, hogy egy káreset során eltűnnek, vagy az eljárás alatt csődbe mennek a károkozók, így biztosítás híján még érvényes bírósági ítélet birtokában sem juthatnak pénzhez a károsultak. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ezért újra indítványozta az építőipari felelősségbiztosítás kötelezővé tételét, amivel számos pozitív változás indulhat el a szektorban.
Jelenleg sem a lakossági megrendelők, sem a kis- és közepes tervező-kivitelező vállalkozások többsége nincs tisztában a felelősségvállalással, így az építőiparban esetleges a felelősségbiztosítás megléte. Bár 2016-tól több alkalommal történt változtatás a vonatkozó jogszabályokban, ezek azonban nem adtak teljes megoldást a fennálló bizonytalanságra. Napjainkban majdnem minden tevékenység gyakorlásához előírás a szakmai felelősségbiztosítás megléte, ami rendkívül fontos lenne az építőipar minden szereplőjének is.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (“Méptv.“) rögzíti, hogy kormányrendeletnek kell előírnia a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához szükséges felelősségbiztosítást. Ez a kormányrendelet, az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) kormányrendelet (“Kormányrendelet“) lépett hatályba október 1-jén, módosítva a Kivitelezési Kódexet, vagyis az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendeletet.
Az új, kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések alapján a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással. A Méptv. (többek között) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (“Étv.“) váltotta fel. Az Étv. korábbi szabályai a kivitelezőkre vonatkozó felelősségbiztosítást nem írtak elő, a Kivitelezési Kódex rendelkezései pedig csak szűk körben utaltak rá: a kivitelezési szerződés tartalmi elemei, valamint az építési munkaterület átadása, az építési napló megnyitása és a kivitelezés megkezdése körében írták elő azt, hogy a kivitelezőnek rendelkeznie kell a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással.
Az új szabályozás szerint a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Kivitelezési Kódex nem tartalmazza a vállalkozó kivitelező fogalmát, ezért véleményünk szerint itt a Méptv., mint magasabb szintű jogszabály definíciója az irányadó: eszerint vállalkozó kivitelezőnek minősül a fővállalkozó kivitelező, a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező is.
A felelősségbiztosítás kiterjedése és a biztosítási limitek
A Kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjak. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének új d) pontja előírja, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kiegészül 6/A-6/E szakaszokkal. E szakaszok szerint az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, illetve azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is.
A Korm. rendelet a felelősségbiztosítás mértékét a beruházási költségkerethez, sávosan igazítja:
| Beruházási költségkeret | Tervező (biztosítási eseményenként / évente) | Fővállalkozó kivitelező (biztosítási eseményenként / évente) |
|---|---|---|
| 50 millió Ft-ig | 2 millió Ft / 6 millió Ft | 10 millió Ft / 30 millió Ft |
| 50-100 millió Ft között | 5 millió Ft / 15 millió Ft | 20 millió Ft / 60 millió Ft |
| 100 millió Ft felett | 10 millió Ft / 30 millió Ft | 30 millió Ft / 90 millió Ft |
Alapvető korlátja lenne a térítésnek a felelősségbiztosítási limit összeg is, hiszen építőipari kivitelezés esetén a kormányrendelet által előírt legmagasabb káronkénti limit 30 millió forint. A jogszabályi megfelelés mellett termékeinkkel a leggyakoribb piaci kockázatokra is átfogó megoldást kínálunk. Magas fedezeti limitek: A fedezet jogszabályban előírt kötelező mértéke a vállalkozás éves nettó jövedelmétől függően változik. A vonatkozó jogszabály kizárólag személyi és dologi károk, illetve sérelemdíjak megtérítését írja elő.
Adminisztráció és szankciók
A felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (“MKIK“) látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Az MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is: amennyiben a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén törlő a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból.
A biztosítást természetesen nem azonnal kell megkötni: a Kormányrendelet szerint a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással. A konkrét tevékenységekre vetítve, a Kormányrendelet szerint a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az annak hatálybalépését (azaz október 1-jét) követően átadott kivitelezési dokumentációra, megkötött kivitelezési szerződésre és az annak alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni. Ennek megfelelően olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket október 1-je előtt kötöttek vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni.
Különleges helyzetek és záradékok
Nagyon gyakori, hogy olyan területen kell építési beruházást megvalósítani, ahol szomszédos épületek helyezkednek el. A szomszédos épületekben keletkezett károk szempontjából, az építés-szerelés biztosítás felelősségbiztosítási részének van jelentősége. A kockázatviselés tárgya az építési, szerelési, kivitelezési tevékenység során, harmadik személyeknek a szolgáltató tevékenységen kívül okozott károk.
Amennyiben az építtető meglévő tulajdonnal rendelkezik, például egy meglévő épület bővítése, átalakítása, javasolt a 119. számú záradék alkalmazása. Nagyon fontos, hogy a biztosítottak kötelesek a munkálatok megkezdése előtt, saját költségükre a biztosított építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni. Feltétlen meg kell említeni a 120. számú záradékot is, amennyiben a szomszédos épületek megóvásáról beszélünk. A rövid áttekintést követően jól látszik, hogy nincs tökéletes megoldás a szomszédos épületek tulajdonosainak megnyugtatására.
Ráadásul ne felejtsük el a felelősségbiztosítás lényegét: a biztosító csak akkor fog teljesíteni, ha a biztosítási szerződés biztosítottja a káresemény bekövetkezéséért felelős. Hiába követelik a kivitelezői felelősségen keresztül, a szakszerűtlen alapmegerősítést, ha az kizárólag tervhiba eredménye.
A Colonnade Biztosító új kötelező kivitelezői és tervezői, mérnöki felelősségbiztosítási termékeivel egyszerűen és gyorsan megfelelhet az előírásoknak, miközben széleskörű védelmet kap a személyi sérülések, dologi károk és - kiegészítő fedezet révén, akár - a pénzügyi veszteségek ellen is.
tags: #mellekepulet #epitesere #felelossegbiztositas