Megújuló lakáshasználat és méltányos lakásigény a helyi önkormányzati lakástámogatásokban
Az anyag arra világít rá, hogyan határozzák meg az önkormányzatok a kérelmező méltányolható lakásigényét, és milyen feltételek mellett adható adómentes lakáscélú támogatás vagy kölcsön a munkáltatói oldalról. A jogszabályok összefüggései között kiemelt jelentőségű a lakáscélt érintő kedvezmények kölcsönök és támogatások formájában történő nyújtása, az együttköltöző családtagok meghatározása, valamint a korszerűsítés és akadálymentesítés költségeinek és feltételeinek pontos körülírása.
A méltányolható lakásigény fogalma és alakulása
Az önkormányzati lakáscélú támogatás szempontjából méltányolható a lakásigény 1 vagy 2 személy esetén amennyiben a támogatási cél minimum 1 és maximum 3 lakószoba kialakítása/vagy ilyen lakás megvásárlása, míg 3 személy esetén minimum 1,5 de maximum 3,5 lakószoba, 4 személy esetén pedig minimum 2, de maximum 4 lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény alsó határa fél lakószobával nő, de legfeljebb három lakószobáig, felső határa pedig egy lakószobával nő.
Az 2016. augusztus 1-jét követő szabályozás lényege, hogy a méltányolható lakásigény meghatározása a Szja törvény 1. számú mellékletének 9.3. pontja szerint történik. Ekkor együtt költöző családtagokként tekintik a kérelmet benyújtóra és a vele közös háztartásban élőkre vonatkozó személyeket, függetlenül jövedelemtől és életkortól. Az új szabályozás alapján a félszoba fogalma megváltozott: a félszobának számításba vett helyiségek mérete 8 és 12 négyzetméter között korábbi értékek voltak, 30 négyzetmétert meghaladó helyiséget pedig két lakószobának kell tekinteni; a nappali+étkező+konyha 60 négyzetmétert meghaladó össz alapterülete esetén is két szobaként kerül számításba. A méltányolható lakásigény korábbi felső határa három és fél szoba volt, az új rendszerben ez négy szobáig emelkedik.
A feltételek a munkáltatói kölcsönök és támogatások esetében
A munkáltatók saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen lakáscélú támogatást nyújtanak. A kölcsönök adómentessége és egyéb kedvezmények az Szja törvény rendelkezéseinek megfelelően kerülnek biztosításra. A korábbi szabályozás szerint 2018. december 31-ig a munkáltatói kölcsön adómentes volt bizonyos típusú támogatásokkal, illetve a lakhatással kapcsolatos adómentes juttatásokkal összefüggésben. 2019-től a szabályozások módosultak: a lakhatási támogatások adózási kezelése részben az Szja tv. mellékleteiben rögzített mellékletek alapján történik, és a megállapítás részben a hitelnyújtó intézmény vagy a kincstár közvetítésével történik.
A legelterjedtebb formák a lakáscélú munkáltatói kölcsön és a kölcsön elengedése. A kölcsön nyújtására a főigazgató dönt, és a döntés során figyelembe veszi a munkavállaló családi helyzetét és a méltányolható lakásigény alsó határának elérése iránti igényt. A kölcsön futamideje és a törlesztő részletei a jövedelmi viszonyokhoz igazodnak, és kétévente módosíthatók. A visszafizetés elmaradása esetén a kölcsön összegére és engedményeire vonatkozó feltételek érvényesek.
Az „akadálymentesítés” és a „korszerűsítés” fogalmai a lakáskomfort növelésére szolgáló beavatkozások - például víz- és csatornahálózat kiépítése, belső hálózat kiépítése, fürdőszoba létesítése, megújuló energia alkalmazása, szigetelés és új nyílászárók beépítése - költségeinek térítésére vonatkoznak. A korszerűsítés része a közvetlen költségek 20%-áig terjedő kiegészítés lehetőségét jelenti, és a korábbi szabályokhoz képest 2016. augusztus 1-je óta jelentős módosításokat tartalmaz.
A méltányos lakásigény és a támogatás mértéke
A lakáscélú támogatások leggyakoribb felhasználási célja a vételár, teljes építési költség, korszerűsítés és akadálymentesítés költségeinek részbeni vagy teljes finanszírozása. Az adómentesség mértéke 30 százalék a vételárra vagy a teljes költségre vonatkozóan, legfeljebb 5 millió forintig. A faladatokat és igazolásokat a támogatás folyósítása előtt és után is be kell szolgáltatni a jogszabályok által előírt határidők mentén.
A támogatás folyósítását követő években az igazolások benyújtása kötelező: a lakásvásárlás vagy hitelfelvétel esetén az időpontot követő év április 15-éig; építés, bővítés és korszerűsítés esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig. Az igazolások késedelmes benyújtása vagy hiányossága a támogatás feltételének felmerülő megsértését jelentheti.
Fontos megjegyezni, hogy az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás egy időszakban egyre inkább változik, és 2019-től több intézménytípusban megszűnik vagy módosul. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezések lehetővé teszik bizonyos feltételek fennállása esetén a folyósítást az év végéig vagy a megszüntetést megelőző időszakot érintően.
Ökológiai és energetikai megújulás az önkormányzati programokban
A városok - így Martfű példája alapján - felülvizsgálják az energetikai felújtásokkal kapcsolatos támogatások feltételrendszerét. A javaslat szerint a lakásfelújításokat, a korszerűsítést és a megújuló energia felhasználását célzó projektek támogatását kamatmentes visszatérítendő formában, 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjesztik ki, költségvetési keret és elszámolási kötelezettséggel. A prioritások között szerepel a nyílászárók cseréje, a homlokzat és tető szigetelése, a fűtéskorszerűsítés és a megújuló energiaforrások beépítése.

Konkrét gyakorlati elemek táblázatban
| Elem | Leírás | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Értelmezés | Méltányolható lakásigény a kérelmező és együttköltöző családtagok számától és a lakóhelyiségek számától függ | |
| Fenntarthatóság | Korszerűsítés, akadálymentesítés, megújuló energia | Időben végrehajtandó költségek |
| Támogatási forma | Munkáltatói kölcsön vagy adómentes támogatás | Főigazgatói döntés szerint |
| Összeghatár | Max 5 millió forint adómentes, vagy 30%-os részesedés | Jellemző korlát |
| Időpontok | Április 15. határidők | éven belüli illetve év utáni benyújtás |

Fontos fogalmak és kapcsolódó jogszabályok
A rendelkezések közé tartozik a közeli hozzátartozó fogalma, az együtt költöző és együtt lakó családtag meghatározása, a 40 éves kor alatti fiatal házas vagy élettárs készségessége, valamint a tulajdonjogokra és jelzálogjogra vonatkozó bejegyzési kötelezettségek. A jogszabályok magukban foglalják a kivételeket is, például a hétvégiház vagy nyaraló célú beruházások tilalmát munkáltatói kölcsönre vonatkozóan.
A tervezett eljárási szabályok és ellenőrzés
A megítélt támogatás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerülő zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítése történik. A kölcsön összegének visszafizetése a kölcsönnel érintett időszakban történik, és a kölcsönnel kapcsolatos egyéb költségek a hitelnyújtó és munkáltató közötti megállapodás szerint kezelhetők. A megállapodás felmondásakor a tartozás a korábban jóváírt engedményekkel és a korábbi jogszabályok alapján vállalt költségekkel terhelhető.
Gyakorlati következtetések
Az önkormányzati programokban a méltányos lakásigény meghatározásának és a támogatási kereteknek a konzisztens alkalmazása kulcsfontosságú a lakáspolitika hatékonyságához. A korszerűsítés és az akadálymentesítés támogatásának növelése, a megújuló energia használatának előtérbe helyezése és a fiatal házaspárok támogatásának ösztönzése mind hozzájárulhat a fenntartható lakhatás biztosításához a helyi közösségekben.

tags: #meltanyolhato #lakasigeny #korszerusites
Népszerű bejegyzések:
- Megfelelő raktár- vagy csarnokterület keresése és bérlése Magyarországon
- Csatornázási projektek Tóalmáson: részletek és hatások
- Bal oldali telekhatár kerítés: típusok és kivitelezés
- Részletek a Zöld Híd lakóparkról Debrecen kertvárosában
- Mediterán jellegű otthon piros tetővel: tervezési szemlélet és stílusjegyek
