Memi pasa fürdője: Pécs török kori örökségének maradványa

Memi pasa fürdője (Memi Pasa Hamam fürdő) Pécs öt nevezetes török kori építményei közé tartozik, amelyet töredékes állapotban állítottak helyre. A szabadon látogatható maradványok a mai Ferencesek utcája végén álló Ferences templom mellett találhatók. A török korban a fürdő mellett valószínűleg Memi pasa dzsámija, medreszéje, valamint Szolimán aga lakóházai is itt álltak. A fürdő padlója alatt volt a fűtőrendszer, amellyel a helyiségeket és vizet melegítették. Az előcsarnokban díszes csorgókút, a falak mellett méretes ülőpadok voltak. Az előcsarnok utáni keskeny helyiségben faragott díszítésű falikút, mosdómedence, ülő- és pihenőpad volt. Az ezt követő, nagyobb teremben pihenőpadok voltak, a bejárat mellett pedig egy nyolcszögű köldök kő, amelyet masszírozásra használtak. A kupolás épületbe hatszögű nyílásokon keresztül jutott be a természetes fény. Ezek nagy része rekonstruált formában ma is látható.

A török fürdő említése a 16. század harmadik negyedére tehető, amikor a mémisi fürdőt említik a források. A 17. század közepén Evlija Cselebi török világutazó és történetíró három fürdőt említett meg pécsi látogatása alkalmával: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét. A Memi pasa fürdőjéről ezt írta: “Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek…”

A Memi pasa fürdője Pécs török kori építészeti emlékei közé tartozik, amelyet töredékes állapotban állítottak helyre. A szabadon látogatható maradványok a Ferencesek utcája végén álló Ferences templom mellett találhatók. A török korban a fürdő mellett valószínűleg Memi pasa dzsámija, medreszéje, valamint Szolimán aga lakóházai is itt álltak. A fürdő padlója alatt volt a fűtőrendszer, amellyel a helyiségeket és vizet melegítették. Az előcsarnokban díszes csorgókút, a falak mellett ülőpadok voltak. Az előcsarnok utáni keskeny helyiségben faragott díszítésű falikút, mosdómedence, ülő- és pihenőpad volt. Az ezt követő, nagyobb teremben pihenőpadok voltak, a bejárat mellett pedig egy nyolcszögű köldök kő, amelyet masszírozásra használtak. A kupolás épületbe hatszögű nyílásokon keresztül jutott be a természetes fény. Ezek nagy része rekonstruált formában ma is látható.

Az 1543-1585 körüli időszakban épült Memi pasa fürdőjét a ferencesek bontották el a 18. században, amikor a török jelenlét végét jelentő időszakban a város visszafoglalása történt. A török korban a fürdőt a kolostorból alakították át. A 16. század végére Memi pasa fürdője a töredékekben fennmaradó emlékek alapján megközelítően ismert, a maradványok ma is a Ferencesek utcájában tekinthetők meg. A helyszín rekonstrukciós igényekkel készült, és egyes részeit ma is látogatható formában mutatják be a turistáknak.

Érdekességként: Evlia Cselebi 1663-as leírása alapján Pécs bővelkedett vallási célú török épületekben. A törökök a vallási célú épületeket, mint dzsámikat, mecseteket, medreszéket, derviskolostorokat és türbéket emelték, hogy a lakosság vallási és kulturális szükségleteit kielégítsék. A memi pasa fürdője tehát nemcsak fürdő, hanem része volt egy egész török kori városfejlesztési mintának is. A szabadtéri múzeum jellegű rekonstrukciók során a beépített részek megőrzése és bemutatása kiemelten fontos a látogatók számára.

Infografika: Memi pasa fürdőjének alaprajza és fűtőrendszere

A fürdő építészete és régi funkciói

A fürdő a Haman = gőzfürdő típusát követi, az előcsarnokban található csorgókút és a falak mentén elhelyezkedő ülőpadok a hagyományos elemek közé tartoznak. A tepidárium langyos helyiségében mosómedence és ülőpad állt, míg a caldarium a forró helyiség volt, amelyhez fűtőkamra és kazánház kapcsolódott. A kupolákat és boltozatokat hatszögű nyílások világították meg, és a rekonstrukció során üvegszemekkel áttört boltozatokat készítettek. A fürdő belső tereinek elrendezése a hagyományos török fürdőépítészet sémáját követi, s a padlófűtés bizonyíték lehet a régi technika meglétére.

A MILLIOMOS EGY EGYSZERŰ PINCÉRNŐ VÉLEMÉNYÉT KÉRI, HOGY MEGALÁZZA, DE Ő...

Emlékei és a környező török kori emlékek

A Memi pasa fürdője mellett valószínűleg Memi pasa dzsámija, medreszéje, valamint Szolimán aga lakóházai is álltak a török korban. A szigetvári dzsámi és Jakováli Hasszán pasa dzsámija példákként szolgálnak a négyzet alaprajzú, egy minárés típusú építészetre, amely a Pécsi dzsámi hagyományos tömegét képezi. Ma ez a templomtípus a belvárosi nyugati oldalon található, ahol a dzsámi belső tereit római katolikus templommá alakították át, de a történeti érték megőrzésére törekedtek. Jakováli Hasszán dzsámija dekoratív falfestései és feliratai nagyrészt megmaradtak, a falakban pedig a minaret bejárata és a többnyire megőrzött faragott kövek is láthatók.

Infografika: Jakováli Hasszán dzsámija és a környező emlékek

A török kor hangulatát idéző emlékek közé tartozik a Szent Miklós-templom felé vezető út, valamint Idrisz Baba kútja, amely a Rókusdombon található. Idrisz Baba kegyhelye a temetővel és a kúttal együtt a török kori kultúra örökségét reprezentálja. A kút 2014-ben felújításra került a török kormány támogatásával, de funkcióját ma már nem tölti be teljes mértékben. A környék a későbbi időszakokban ipari és közigazgatási létesítményekkel bővült, ám az eredeti török kori emlékek léte megőrizte a város történeti figuráját.

Idrisz Baba kútja és a Rókusdomb panoráma

A történeti kontextus és a hódoltság kora

Galuska Tünde összefoglalója szerint a török uralom alatt történt épületalkotások közé tartozottak a dzsámi, mecsetek, fürdők és medreszék, amelyek a vallási és közösségi élet fontos elemei voltak. A törökök lakosságot telepítettek a hódoltsági területekre, így megkezdődött egy olyan társadalmi és gazdasági átalakulás, amely a muzulmán kultúrkörben gyökeredzett. A helyi városok, mint Székesfehérvár, Pécs, Szigetvár, Szeged és Eger, megkapták a vallási és közösségi intézmények épületeit, közöttük a fürdőket is. A 16-17. században a helyi építészet úgynevezett erődített templomok formájában jelent meg, ahol a falak és tornyok erősen védték az épületet, és gyakran nagy árok is kapcsolódott hozzájuk. A Memi pasa fürdője a török kori városépítészet fontos darabja, amely ma már csak töredékeiben látható, de a maradványok rekonstrukció során részben látogatható formában kerültek bemutatásra.

tags: #memi #pasa #furdoje #alaprajz

Népszerű bejegyzések: