Hogyan számítjuk az állatsűrűséget hektáronként bio legeltetésnél ökológiai gazdálkodásban

A dolgozat alapvető témája az ökológiai gazdálkodásban megengedett legeltetési gyakorlatok és az állatsűrűség kiszámításának módja. A módosítás a pályázat 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások IX. Ellenőrzés bekezdésének 6. és X. Ellenőrzés bekezdésének 12. pontjában foglaltakat érinti, pontosítva, hogy mely összterületeket veszik figyelembe a számításnál. A cél, hogy az állatsűrűség minden területi követelményt együttesen teljesítsen, ne külön-külön nézve legyen értelmezve.

Összterület és érintett területek

Az összterület a következő területi kategóriákat foglalja magában:

  • VP-4-10.1.1-15 kódszámú „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” gyepgazdálkodási tematikus előíráscsoportok - legelő-kaszáló; itt elvárás a min. 0.2 ÁE/ha saját legeltethető állatállomány megléte.
  • VP-4-11.1.-11.2.-15. kódszámú „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” felhívást érintő legeltetéses gyepgazdálkodás támogatása - terület évente változhat, egy évben csak kaszáló, másik évben legelő lehet.
  • VP-4-11.1.-11.2.-18. kódszámú terület.

Az állatsűrűség meghatározásakor az állatállomány éves átlaglétszáma és a földhasználati kategórián belüli legeltetett összterület hányadosa adja az értéket. Az összes követelményt egyidejűleg kell teljesíteni.

Állategység és földhasználati kategóriák

A számítás a földhasználati kategórián belüli legeltetett terület és az éves átlagos állatszám alapján történik. Ehhez kapcsolódóan a kifizetési típusok és a fenntartási előírások meghatározzák az elvárt állatállománytszám és területi lefedettséget:

  • A kötelező gyepgazdálkodási előírások között szerepel, hogy a legeltetett állatok száma és a terület aránya összhangban legyen a 0.2 ÁE/ha minimális követelményekkel.
  • Az ökológiai gazdálkodásban szigorú feltételek vonatkoznak az átállási időszakra, a természetes és mesterséges állattartási gyakorlataira, valamint az állatok szabad tartására és a kiegészítő takarmányokra.

Állatsűrűség számításának részletei

  1. Az állatsűrűség a fajok összmennyiségére és az adott területre vonatkozó legeltetett terület hányadosaként adódik, figyelembe véve az összes érintett területet és az éves átlaglétszámot.
  2. A meghatározásnál az ökológiai és a hagyományos (nem ökológiai) állatállomány arányától függetlenül figyelembe kell venni, hogy az átállási időszakban az állatok és az állati termékek nem viselhetnek bio vagy átállási jelölést.
  3. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknél megkövetelt legeltetési arányok és a 0.2 ÁE/ha minimális saját legeltethető állatállomány feltétele a számítás szerves részét képezik.
  4. A számítás során a földhasználati kategóriák közötti területek és a kaszálásra vagy legeltetésre kijelölt területek együtt kerülnek figyelembe vételre, az egyes területek jogi státuszától függetlenül.

Ökológiai és átállási feltételek az állatállományban

Az EU jogszabályai szerint az ökológiai tartásra vonatkozó követelmények közé tartozik az állatoknak ökológiai gazdaságban történő születése és nevelkedése, a takarmány-megosztás és a növényvédő szerek korlátozása. Az átállási időszakban a hagyományos és ökológiai állatok közös legelését csak meghatározott feltételek mellett lehet megengedni, és a területeket a 3 év előtti megkötéssel és a határidők betartásával kell jelenteni.

Az állatok elhelyezése során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre: szabad tartás, megfelelő padozat, almozott pihenőhely, belső körülmények megfelelő biztosítása, és a beltéri körülmények fromylása a természetes szellőzés és fény érdekében.

Állatfajok és tartási formák

Az ökológiai gazdálkodásban tartott szarvasmarha, ló, juh, kecske és egyéb fajok esetében a szigorú szabályozások megkövetelik, hogy a növényevők takarmánya legalább felét saját gazdaságból vagy regionális együttműködés alapján szerezze be, és a növénytermesztésben a tenyésztés és takarmányozás összehangolt legyen.

Dokumentáció és ellenőrzés

A bejelentkezéshez és a tanúsításhoz szükséges dokumentumok között szerepel:

  • Tenyészet Igazoló lapja (NÉBIH TIR 1350)
  • ENAR egyedleltár és üzemi egyedleltár
  • Bejelentett átállási területek földhasználati lapjai, blokktérkép
  • Adat-03 Növénytermesztés szabályai

A bejelentkezést megelőzően az öko tanúsító szervezet részéről kapott útmutatások és pénzügyi kötelezettségek (ellenőrzési díj, nyilvántartási díj) is részét képezik a feladatoknak. Az első ellenőrzés előtt üzemleírást készítenek a gazdálkodó részére, amelyet az ellenőrrel történő jóváhagyás után éves szinten ellenőriznek. Sértés esetén súlyos szankciók léphetnek érvénybe, például a tanúsítvány elvesztése vagy a használt termék kizárása a rendszerből.

Ha egy gazdálkodó átállást szeretne megvalósítani, gyakran az öko egység területének részleges átalakításával indul, de a teljes területet be kell jelenteni, és a párhuzamos termelés csak speciális feltételekkel megengedett.

Kutatási és technológiai szemlélet

A digitális eszközök és szenzorok szerepe a legelőalapú húsmarhatartásban egyre nő: ezek segítik az állatok egészségét, jóllétét és a területek fenntartható hasznosítását. A GPS-alapú területhasználat és a növényzet monitorozása lehetővé teszi a szakaszváltások időzítésének pontosítását, megelőzve a túllegeltetést és a talajeróziót. A precíziós takarmányozás felé tett lépések a mikro- és makroelemek pótlását célozzák meg, amely a gazdaság számára is fenntarthatóbb megoldást jelent.

A kutatások szerint a gyepterületek biodiverzitása és a természetközeli gyepek védelme érdekében egyre fontosabb a fenntartható állattartás olyan megoldásokkal, amelyek minimalizálják a negatív környezeti hatásokat, miközben magas minőségű élelmiszert állítanak elő. A szakaszváltások optimalizálásával akár 40 nappal is meghosszabbítható az év legeltetési időszaka, ami jelentős takarmány-költség megtakarítást eredményezhet.

Infografika: Az állatsűrűség-számítás menete ökológiai gazdálkodásban

Összefoglaló a gyakorlati alkalmazásról

A számítási módszer lényege, hogy egyidejűleg csak olyan területeket veszünk figyelembe, amelyek hozzájárulnak a minimális legeltethető állatállomány feltételének teljesítéséhez. A gazdálkodó köteles gondoskodni arról, hogy az öko és nem öko egységek között a párhuzamosságot megfelelően kezelje, és megfeleljen a 834/2007 EK és 889/2008 EK rendeletek előírásainak. Az állomány bejelentése és nyilvántartása során kiemelten fontos a tenyészet- és egyed-leltár, valamint a tanúsítást segítő dokumentumok biztosítása, továbbá a vonatkozó átállási időszak és célok betartása.

tags: #mennyi #juh #tarthato #egy #hektaron #bio

Népszerű bejegyzések: