Mennyi lucernamag kell egy hektár vetéséhez: vetésidő, módok és termesztési szempontok

A lucernát a gyomirtás és a talajerő-szerzése érdekében gondosan megtervezett vetésidővel és megfelelő vetőmaggal érdemes ültetni. A lucernamag kiválasztása során fontos, hogy jóminőségű, arankamentes, fémzárolt vetőmag legyen, hiszen ezek a minőségi alapok meghatározzák a későbbi termésbiztonságot és a tiszta telepítés sikerét.

Vetésidő és előnyök-hátrányok

A lucerna legmegfelelőbb vetésideje tavasszal vagy nyár végén van. Szárazságra hajló éghajlatunk alatt biztosabb a tavaszi, mint a nyárvégi vetés. Ha korán vetünk, az alacsony hômérséklet miatt a kelés elhúzódik és a gyomosodás veszélye is nagyobb. De legnagyobb hátránya az első évben kevesebb termés. A tavaszi vetésidőszak viszonyaink között március közepétől április végéig tart. Tiszta telepítés esetén indokolatlan a túl korai tavaszi vetés, mert a gyors és egyenletes keléshez nagyobb talajhômérséklet szükséges (8-12 °C). Hátránya, hogy a nyirkos magágy biztosítása nehezebb, ezért a nyárvégi vetés sikere is bizonytalanabb.

Vetésmódok és vetőmag-norma

A lucernát takarmánytermesztés céljára gabonasortávolságra vetjük, de előfordulhat a kétszeres gabonasortávolságú vetés is. A vetőmag-norma vitákkal terhes téma: korábban kb. 13 millió/ha magnorma tűnt célszerűnek, ma pedig 7-10 millió mag/ha is elegendőnek tartottatik. A tavaszi vetéshez és a tiszta telepítéshez kevesebb vetőmag szükséges, a nyárvégi vetéshez és a takarónövényes telepítéshez pedig több vetőmagot igényel. A vetésmélység 2-4 cm, a talaj kötöttségétől függően, mivel apró magról van szó, ezt be kell tartani.

Fajták,-termőhely és nemesítés

Medicago sativa L., a kékvirágú lucerna, évelő pillangósként fontos a tömegtakarmány-termelésben, és egyre nagyobb szerep jut a vetőmagtermelésben is. Magyarország kiváló környezeti adottságai miatt régóta neves lucernamag-termesztő ország, a legjobb termesztési körzetek Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben alakultak ki. Az EU-ban Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában és Horvátországban lehet jó minőségű vetőmagot előállítani. Hazai szaporítású fajták 2/3-a külföldi, főleg olasz fajták, 1/3-a pedig magyar. A gyökérgümők fejlődése a talaj minőségétől függ, és 6,5-nél alacsonyabb pH-nál gyengül, 5-nél savanyú talajokon pedig gyakorlatilag elpusztulnak a baktériumok.

Termőhelyválasztás és talaj-növénykörnyezet

A talajtípus fontos, de nem meghatározó tényező. A vetőmag-előállításnál gyakorta a rossz vízgazdálkodású területek alkalmasak a virágzás és terméskötődés időszakában történő növényfejlődés miatt. A szerves trágya előzetes alkalmazása növeli a talaj gyomkészletét, és a telepítés első évének fő célja a megfelelő csíraszám elérése és a gyommentesség biztosítása. A 2. és 3. évben várható a legjobb termés, a 4. és 5. évben pedig a gazdagabb gyomflóra megjelenése.

Fertőzések, kártevők és védekezés

A leggyakoribb problémát a vírusos és baktériumos betegségek okozzák, mint lucerna-mozaikvírus vagy baktériumos hervadás, de a gombabetegségek közül gyakori a fuzárium, lisztharmat, lucernarozsda és lucernaperonoszpóra. A megporzás fontos szerepe miatt a vadméhek védelme kiemelten fontos, ezért kerüljük a teljesen nagy, összefüggő táblákat, és inkább mozaikszerű telepítést alkalmazzunk. A nitrogén első évben csak minimális mennyiségben juttassuk ki (30-40 kg/ha) a Rhizobium-szimbiózis elősegítésére; később a növény által megkötött mennyiség elegendő, és szántás után 100-200 kg/ha nitrogént hagy maga után. A tápanyagok közül a foszfor és a kálium kiemelten fontos a gyökeresedéshez és virágzás beindításához.

Terméskötődés és virágzás

A virágzás, beporzás és terméskötődés ideje alatt száraz, csapadékmentes időjárás a legideálisabb. Túl magas hőmérséklet és alacsony relatív páratartalom káros, és egy légköri aszály a pollen kiszáradását okozhatja. A tisztító kaszálást a május első heteire, legfeljebb május végéig érdemes időzíteni úgy, hogy a magfogásra alkalmas virágzás esőmentes és meleg időben legyen. A szakaszos kaszálás és virágoztatás csökkenti a csapadékeloszlási és rovarmegporzási bizonytalanságokat. A virágzás legkésőbb augusztus 10-ig megtörténjen.

Átlagos hozam, szaporítás és magfogás

Az átlagos üzemi hozam 400-700 kg/ha. A vetőmagtermelés első évében a fő cél a megfelelő csíraszám és gyommentesség; a magfogás csak akkor lehetséges, ha a növényállomány jól fejlett és gyomoktól mentes. A 2. és 3. évben a legjobb a termés; a 4-5. évben a lucerna kiritkul és megjelennek gyomfajok. A kettős hasznosítású növények esetében a termőhelyválasztás mindig a termelési céloktól függ. A magfogásra csak akkor van lehetőség, ha a telepítés első évében a növényzet megfelel a feltételeknek, és a tisztítás kritériumai teljesülnek.

Önmegőrzés, oltalom és védelem

A méhek védelme érdekében fontos a rovarmegporó élőhelyeinek megőrzése: kerítésmelléki részek, méhlegelők és AKG-programok segítik a vad beporzók feltöltődését. A rovarok számára szükséges élőhelyek biztosítása hozzájárul a jó minőségű vetőmag előállításához is. A növényvédelmi intézkedések között a gyom- és betegségek elleni védekezés integrált szemléletű legyen, a vírusos és baktériumos betegségek elleni védekezés pedig a fajtaspecifikus ellenállásokkal érhető el legjobban. A virágok felnyitását a vadméhek és más vad beporzók végzik a leghatékonyabban, a házi méhek szerepe inkább a nektárgyűjtésben jelentős.

Infografika: lucernavetés gyakorlati szemlélete

Jellemző	Érték
Átlagos hozam	400-700 kg/ha
Vetőmag-norma (tavasz)	7-10 millió mag/ha
Vetőmag-norma (nyár végén)	8-12 millió mag/ha
Vetésmélység	2-4 cm
Csíraszám	Fontos a 2. évben jó állapot

A lucerna magtermesztése kiemelten fontos, hogy a fajtaazonosság 4-5 éven keresztül megőrződjön. Környező gazdákkal való egyeztetés ajánlott, különösen ha állattartó telepeket szolgálnak ki. A magyar nemesítés története: Nagyszénási fajta, Szarvasi 1-es, Verticillium-tolerancia és rezisztencia áll a középpontban, a Szarvasi AS fajtakör kiemelkedő jelentőségű. A virágok színe fajtára jellemző, a világoskéktől a sötétkékig terjed.

tags: #mennyi #lucernamag #kell #egy #hektarra