Mesterséges epitélium amely biztosítja az utat a keteltueknek

A hámszövetek az állatoktestének külső és belső felszíneit borítják. A felületen sorakozó sejtek szorosan illeszkednek, sejt közötti állomány alig van. ítés szerint egy- és többrétegű hám különböztethető meg. Az egyrétegű hámszövetekben a sejtek egyetlen rétegben sorakoznak egymás mellett. Az ilyen hámszövet nem nyújt nagymértékű védelmet, de a különféle anyagok elég könnyen átjuthatnak rajta. t különböztetünk meg. Ilyen szövet borítja például az állatoklégzőfelületét és a hajszálerek falát. A hengerhám magas, vékony sejtekből áll. Ilyen szövet alkotja a gerinctelen állatok kültakaróját. Egyes esetekben a hengerhám felszínét csillók borítják. A kis termetű állatok, például az örvényférgektestfelületét borító csillós hám működése az állathelyváltoztatását biztosíthatja. Más esetekben a csillózat a hám felületére került sejteket vagy szemcséket továbbsodorja. lött több sorban elhelyezkedő sejtjei hatékonyabban védik az alattuk levő szöveteket, de az anyagok számára nehezen átjárhatók. A többrétegű hámszövetek alsó sejtjeiosztódnak, majd a felület felé tolódva általában egyre laposabbá válnak. A felszíni sejtekben egyes állatcsoportok képviselőinél szaruanyag halmozódik fel. Az elszarusodott sejtek fokozatosan elhalnak, leválnak. Az ilyen, többrétegű elszarusodó hámszövetek igen jól ellenállnak a sérüléseknek és a víz átjutását is gátolják. A hámszövetek működése igen sokféle lehet, melyek közül kettőt emelünk ki. A fedőhámok elsősorban a borított felület védelmére szolgálnak, ilyen például a bőr hámrétege. irigyhám sejtjeiváladékot termelnek, amely a sejtekből távozik, leadásra kerül. A külső elválasztású mirigyekből az összegyűlt váladék a kivezető csövön keresztül jut a testkülső vagy belső felszínére. A bőr mirigyeinek váladéka (pl. a verejték) a külső testfelszínre juthat, a tápcsatorna mirigyeinek váladéka (pl. a nyál) pedig a belső testfelületre, a bélcsatorna üregébe. A belső elválasztású mirigyekváladékai, a hormonok a testfolyadékba, vérbe kerülnek leadásra, ezzel jutnak el a szervezet többi sejtjéhez. A hormonok ugyanis más sejtek működését befolyásoló hatóanyagok.A felszívóhámok egyes anyagok felszívását végzik. A középbél belső felszínét bélelő felszívóhám részt vesz a megemésztett tápanyagokfelszívásában.Az érzékhámok különleges felépítésű sejtjei meghatározott ingerek felvételére szolgálnak. A hámszövet véredényeket nem tartalmazó szövet, amely a szervezet külső és belső felszíneit borítja. Emellett speciális irányba differenciálódó hámsejtek hozzák létre a mirigyek váladéktermelő sejtjeit, a mirigyparenchimát és hámszövet burkolja a mirigyek kivezető csövét is. A fej területén lévő érzékszervekben érzékhámot, míg a gerinces állatok retinájában pigmenthámot találunk. Függetlenül az előfordulási helytől vagy a funkciótól, a hámszövetek sejtjeit minden esetben jellemzi az, hogy a sejtek szorosan egymás mellett helyezkednek el, s közöttük speciális sejtkapcsoló struktúrák vannak. Jellemző az is, hogy a sejtfelszínek funkcionálisan, apikális, laterális és bazális felszínre különülnek, s mindegyik felszín speciális membránproteineket tartalmaz. A hámszövetek sejtjeinek általános tulajdonsága az is, hogy a sejtek bazális felszínükkel a bazális laminához tapadnak. A hámszöveteket fejlődéstani, morfológiai és funkcionális alapon osztályozhatjuk. Miután az embrionális fejlődés során hámszövet mindhárom csíralemezből kialakulhat, fejlődéstani alapon a hámszövet lehet ektodermális, mezodermális és endodermális eredetű.Ektodermális hámokA fejlődéstani fejezetben már láttuk, hogy az ektodermának két fő származéka a felületi ektoderma és a neuroektoderma. A neuroektodermából az idegrendszer sejtjei differenciálódnak, míg a felületi ektodermából differenciálódik a gerinces állatok kültakarójának a hámrétege, az epidermisz és annak különböző származékai, mint pl. a különböző bőrfüggelékek. Felületi ektodermából differenciálódik a fej területén lévő érzékhámok nagyobbik része, mint a szaglóhám, vagy a belső fül érzékhámja a Corti-féle szerv. Bár a szem érzékhámja velőcső eredetű, a szemhez tartozó cornea, illetve a szemlencse hámja szintén a felületi ektodermából származikMezodermális hámokA mezodermából származó hámok adják a kiválasztó és szaporító szervrendszer hámját, a pericardiális, peritoneális és pleurális üregek hámját, a mesotheliumot, a cardiovaszkuláris és nyirokérrendszert borító hámokat, az endotheliumot, valamint a mellékvesekéreg hámját.Endodermális hámokA bélcsatornát teljes hosszában endodermális hám borítja. Így értelemszerűen azok a szervek, amelyek az embrionális fejlődés során a bélcsatornából származnak, szintén endodermális eredetűek. Ilyenkor a légzőszervrendszer, valamint a máj és a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, a thymus, a fül közép és belső hallójáratainak a hámja, továbbá az adenohipofízis hámja is endodermális eredetű. A morfológiai osztályozás alapja a hámszövetben lévő sejtrétegek száma, valamint a legfelső sejtrétegben lévő sejtek alakja. A hámszöveteket funkcionális alapon osztályozzuk: fedőhám, mirigyhám, érzékhám, felszívóhám, pigmenthám. 5.1. FedőhámokA morfológiai osztályozás alapja a hámszövetben lévő sejtrétegek száma, valamint a legfelső sejtrétegben lévő sejtek alakja.Egyrétegű a hám, ha a sejtek egyrétegben-, míg többrétegű, ha a sejtek több rétegben helyezkednek el. A legfelső sejtrétegben lévő sejtek alakja szerint a hámszövet lehet laphám, amikor a sejt szélessége nagyobb, mint a magassága, köbhám, amikor a szélessége és a magassága nagyjából megegyezik és hengerhám, amikor a magassága nagyobb, mint a szélessége.A többrétegű hámokban a sejtek alakja rétegenként változik, de a morfológiai osztályozáshoz mindig a legfelső sejtrétegben lévő sejtek alakját vesszük figyelembe. Emellett beszélünk még többmagsoros és átmeneti hámokról is. A többmagsoros hám valójában egyrétegű, minden sejt a bazális laminán ül, de mivel a sejtek különböző méretűek, nem mindegyik éri el az apikális felszínt. Mivel hámszövetben a sejtmagok általában középen helyezkednek el, a sejtmagok a metszeti képeken nem egy magasságban lesznek. Többmagsoros hám jellemző az emlősök légútjaira. Az átmeneti hám a vesemedencét, az urétert, a húgyhólyagot és a húgycső egy részét burkoló hám. jellegzetes specializációja a bazális membrán (membrana basalis). A bazális membrán a fénymikroszkópos láthatóság határán lévő struktúra, de PAS festéssel egy vékony, rózsaszín rétegként jól elkülönül a hámszövet és a kötőszövet határán. Elektronmikroszkóppal három, egymástól jól elkülönülő lemeze figyelhető meg. Ezek a lamina lucida, lamina densa és a lamina fibroreticularis. A lamina lucida és a lamina densa alkotja a lamina basalist, ami a hámsejtek terméke. A lamina fibroreticularis rácsrostjait III-as típusú kollagén alkotja, ezeket a kötőszöveti fibroblast sejtek termelik. speciális sejtkapcsoló struktúrák vannak, ezek lehetnek szigetelő, mechanikai és kommunikatív sejtkapcsoló struktúrák. Zonula occludens/tight junction: Szoros sejtkapcsoló struktúra, diffúziós gátat képez két sejt között, így valóságosan elszigeteli a sejtet a környezetétől, s megakadályozza, hogy a felszínről anyagok jussanak a sejt laterális felszínére. A kapcsolóstruktúra övszerűen fut végig a sejtek apikális felszínének közelében.Zonula adherens/övdezmoszóma: Mechanikai sejtkapcsoló struktúra, a szoros sejtkapcsoló struktúra alatt, ahhoz hasonlóan ez is övszerűen fut körbe a sejten. A sejtek mechanikai rögzítését cadherin molekulák biztosítják. Elektronmikroszkópos képen a két szomszédos membrán között 15-20 nm széles rés található, amely sötét, elektrondenz anyaggal van kitöltve. Ez a denz terület felel meg a kapcsolófehérjéknek. A sejtmembrán citoplazmatikus oldalán szintén egy sötétebb zóna figyelhető meg. Elszórtan, szigetszerűen elhelyezkedő nagyon erős, mechanikai sejtkapcsoló struktúra. Elektronmikroszkópos felvételeken látszik, hogy az intercelluláris tér itt sokkal szélesebb, mint a zonula adherens esetében. A membrán citoplazmatikus oldalán egy nagyon erősen denz, foltszerű képlet látható, amelybe a citoplazmából érkező átmeneti filamentumok ágyazódnak be, s így a sejtet a citoszkeletonhoz rögzítik. Hasonló szerkezetű struktúrák a sejt bazális membránján is láthatóak ezek a fél- vagy hemidesmosomák. Itt a foltszerű struktúrákhoz a citoplazmatikus oldalról szintén átmeneti filamentumok ágyazódnak, míg az extracelluláris oldalról, a lamina fibroreticularisból III-as típusú kollagénrostok kapcsolódnak, amelyek a sejteket a bazális laminához rögzítik. A hámsejt laterális felszínén található foltszerű kommunikatív sejtkapcsoló struktúra. A réskapcsolatok területén a sejtek nagyon közel, mintegy 2 nm közelségbe kerülnek, s a két szomszédos sejt speciális integrális membránfehérjéi, a konnexinek összekapcsolódnak, s egy kisebb molekulák számára átjárható miniatűr csatornát hoznak létre. Így a réskapcsolatokon keresztül a szomszédos sejtek citoplazmája metabolikus kapcsolatba kerülhet egymással. kesztyűujjszerű kitüremkedései. Felületnövelő specializációk, főleg a felszívóhámnál fordulnak elő. A mikrovillus alakját a tengelyében futó aktin mikrofilamentum kötegnek köszönheti. Felszívóhámokban a mikrovillusok nagy tömegben jelennek meg, s így kialakul a fénymikroszkóppal is látható kefeszegély. Ennek legjellegzetesebb előfordulási helye a vékonybél, illetve a vese proximális kanyarulatos csatornája. Mozgásért felelős specializációk: A csilló szintén az apikális membránfelszín kesztyűujjszerű kitüremkedése, de szerkezeti felépítése más, mint a mikrovillusoké. Elektronmikroszkópos képen látszik, hogy szabályos, kilenc körben és egy középen elhelyezkedő mikrotubulus párból épül fel. A csillók a hámot borító nyák, folyadék vagy szilárd részecskék mozgatását végzik.

A hámszövetek fejlődése és típusai

Alapesetben a hámszövetek sejtes felépítése és a bazális laminához való tapadás meghatározza funkcionalitásukat. A fejlődéstani osztályozás szerint a hámszövet lehet ektodermális, mezodermális és endodermális eredetű. Ektodermális hámok közé tartozik a felületi ektodermából differenciálódó epidermisz és annak származékai, a fej területén lévő érzékhámok nagyobbik része, a Corti-szerv és a szem vakszemeinek kiszolgáló hámja is. Mezodermális hámok adják a kiválasztó és szaporító szervrendszer hámját, a mesotheliumot és a cardiovascularis rendszert borító hámokat. Endodermális hámok borítják a bélcsatornát és a hozzá kapcsolódó szerveket, mint a légzőszervrendszer és a máj, hasnyálmirigy hámja.

Funkcionális csoportosítás

Funkcionálisan a hámok lehetnek fedőhámok, mirigyhámok, érzékhámok, felszívóhámok és pigmenthámok. A fedőhámok védik a felületet, a mirigyhámok váladéktermelésére specializálódtak, az érzékhámok a specifikus ingerek észlelésére szolgálnak, a felszívóhámok pedig az anyagok felvételét végzik. A pigmenthám a fényérzékeléshez és színváltoztatáshoz szükséges pigmenteket biztosítja.

Az utat biztosító speciális sejtek és struktúrák

A sejtek közötti kapcsolatok három alapvető típusa megfigyelhető: a zonula occludens (tight junction) diffúziós gátat képez két sejttest között; a zonula adherens (övezetes adherens/ desmoszóma) mechanikai rögzítést biztosít cadherin molekulákon keresztül; és a gap (rés) kapcsolatok konnexineken keresztül, amelyek kis molekulákat is átengednek a sejtek között. A bazális membrán a hámsejtek és a kötőszövet között húzódó fényképileg vékony réteg, amely három rétegből áll: lamina lucida, lamina densa és lamina fibroreticularis. Ezek a kapcsolódási rendszerek együtt biztosítják a hám stabilitását és funkcionális integritását.

Az alkalmazott példák a mindennapi életben

A bőr mirigyeinek váladéka, mint a verejték, a külső testfelületre jut, míg a nyál a tápcsatorna belső felszínére. A belső elválasztású mirigyek váladékai hormonokká alakulva a testfolyadékba kerülnek, hogy befolyásolják más sejtek működését. A felszívóhámok közé tartozik a vékonybél felszívó hámja, amely a megemésztett tápanyagokat felszívja. Az érzékhámok különleges felépítésű sejtekből állnak, melyek meghatározott ingerek felvételére szolgálnak. A külvilág ingereire adott válaszok és a gazdaságos szenzoros rendszerek mind e hámsejt-típusok felépítésétől függenek.

Élet és alkalmazkodás a különböző környezetekben

A kétéltűek bőre különösen fontos szerepet játszik a víz felszívódásában és a lélegzésben. A bőrön keresztül történik a víz felvétele és leadása, és a bőr mirigyei mérgező váladékokat is termelhetnek, amelyek védik a szervezetet a külső behatásoktól. A bőrben lévő chromatoforok lehetővé teszik a színváltozást, amely védekező és kommunikációs funkciókat lát el. A nyálkahártya és mirigyek különböző mérgek és váladékok kibocsátására képesek, melyek hatásai különböznek a fajok és életmódok szerint.

Összegzés

A hámszövetek létfontosságú szerepet játszanak az állatok életében mint védelmi, kiválasztó, érzékelő és abszorpciós szövetek. A sejtek szigorúan egymás mellett helyezkednek el, és különböző membránfehérjék alkotják a kapcsoló struktúrákat, amelyek biztosítják a részben izolált, részben összekapcsolt funkciókat. A fejlődéstani és morfológiai osztályozás segít megérteni a hámok sokféleségét és alkalmazkodó képességét a különböző élőlényekben.

tags: #mesterseges #epitmeny #amely #biztositja #az #utat

Népszerű bejegyzések:

• Részletes áttekintés az Árverés állati ház Sasd című cikkről és ingatlan szempontjai
• Kisváárdai eladó családi ház – ideális befektetés és otthon
• Diósdon megvalósult modern háztervezés: zöldövezetben okos lépések
• A társasházi könyveléshez ki jogosult?
• Kuria építményadó, jogi és gyakorlati útmutató a fizetőképességhez