Tokió metrórendszere: Útikalauz a japán fővárosban való közlekedéshez
Tokió metrórendszere a Japan Railways (JR) mellett a japán főváros, Tokió és az azt körülvevő urbanizált régió legfontosabb és legkihasználtabb közlekedési hálózata. Ez a rendszer a világ legforgalmasabb metrója, amely két hálózatból áll. Az egyik a Tokyo Metro Rt., amely magánkézben van. A másik a Toei metró, amelyet a város üzemeltet. A két vonalhálózat adott állomásai között természetesen megoldott az átszállás, és lehet használni ugyanazokat az okoskártyákat is a belépésre.
A metró használata nem mindig kellemes. Reggel fél 8-9 között nem javasolt a használatuk, mivel ilyenkor akkora a tömeg, hogy az ilyenhez nem szokott ember eléggé lefárad és leizzad tőle. Azonban minden állomáson vannak feltöltő automaták, amelyek szintén a leszállás előtt találhatók, és a Fare Adjustment felirattal vannak jelölve, ahol feltöltheti kártyáját. A metró Tokióban általában éjfél körül ér véget.
Utazás és fizetés a tokiói metróban
A leggyakoribb kérdés utazás előtt: Hogyan kell fizetni a tokiói metróért? Általában 180 jpy (egy átlagos, kb. A viteldíjat csak a kiszálláskor számítják ki. Csak akkor éri meg, ha nagyon ritka alkalomra utazol, vagy nem akarsz a kártyád feltöltésével bajlódni.
Az IC-kártya úgy működik, mint egy előre fizetett pénztárca - feltöltöd a hiteledet, majd csak lehúzod a kártyádat a sorompóknál. És ami a legfontosabb: a Suica és a Pasmo kártyák egész Japánban érvényesek. A Suica a JR East terméke, míg a Pasmo egy nem JR tranzitcégek csoportjáé Tokióban. Mindkét kártya hasonló funkciókkal bír, minimális különbségekkel. Mindkettő egyaránt hasznos az utazáshoz és kisebb vásárlásokhoz Tokióban és azon túl, és felváltva is használhatja őket.
A Suica kártya könnyen beszerezhető a JR East állomásokon, illetve ideális a Narita vagy Haneda repülőterek JR-szolgáltatásait használók számára. A Pasmo kártyákat nem JR metró- és magánvasútállomásokon találja Tokió területén. Tokiói tömegközlekedésnél a tervezett útvonalak alapján válasszon a 24 órás, 48 órás vagy 72 órás Tokyo Metro Pass vagy a Suica kártya közül. A Metro Pass korlátlan utazást biztosít a Tokyo Metro és a Toei Subway vonalain, ideális rövid metróutakra.
A tokiói metró történelmi eseményei
1995. március 20-án minden megváltozott Tokióban. A reggeli csúcsforgalomban ismeretlenek halálos ideggázt (szaringázt) engedtek szabadon a metrókocsikban, ami percek alatt káoszt és pánikot okozott. A terrortámadásban 14 ember meghalt, és több mint 6000-en megsérültek. A terrortámadás helyszíne a tokiói metró több vonala volt a japán fővárosban. Öt támadó szállt fel különböző szerelvényekre a reggeli csúcs idején. A metrón folyékony szaringázt tartalmazó zacskókat hagytak a padlón, amelyeket esernyők hegyével szúrtak ki.
Amikor a méreg kiszivárgott, az utasok perceken belül rosszul lettek: sokan légzési nehézségeket tapasztaltak, mások görcsöket kaptak, többen elvesztették az eszméletüket. A metróállomásokon hamarosan tömeges pánik alakult ki, a mentők és a tűzoltók pedig teljes védőfelszerelésben érkeztek a helyszínre.
Aum Sinrikjó szekta és a terrortámadás háttere
A támadás mögött az Aum Sinrikjó nevű japán vallási szekta állt. A csoportot Aszahara Sókó alapította az 1980-as években. A guru apokaliptikus tanokat hirdetett, és azt állította követőinek, hogy közeleg a világvége, amelyben Japán és a világ nagy része elpusztul. A szekta egy idő után hatalmas vagyonra és több ezer követőre tett szert, miközben titokban vegyi és biológiai fegyverekkel kísérletezett.
A nyomozás szerint a szekta vezetése attól tartott, hogy a hatóságok hamarosan fellépnek ellenük. A metró elleni támadással káoszt akartak okozni Tokióban, gyengíteni akarták az államot, és fel akarták gyorsítani az általuk jósolt apokalipszist. A terv azonban nem váltotta ki a remélt társadalmi összeomlást, viszont azonnal országos hajtóvadászatot indított a szekta ellen.
A rendőrség rajtaütései során kiderült, hogy az Aum Sinrikjó valóságos fegyverprogramot működtetett. A szekta laboratóriumokat épített, saját vegyészeket és tudósokat alkalmazott, és tonnaszámra gyártott idegmérgeket. A szarin különösen veszélyes fegyver: már kis mennyiségben is halálos, mert bénítja az idegrendszert és leállítja a légzést.
A tokiói metró használatának gyakorlati tanácsai
A tokiói metrón a másik nehézséget az átszállások jelentik. Bár latin betűvel is ki van írva, nyíllal jelezve, hogy a másik vonal felé merre gyalogoljunk, de a sok kanyar miatt nagyon kell figyelni. Korrigálni nem mindig könnyy. A másik, hogy átlagosan 300-400 métert kell gyalogolni egy átszálláskor. Egy rohangálós napon az okostelefonunk, okosóránk lépésszámlálója által mutatott érték kb. kétharmadát simán össze tudjuk szedni az átszállásokkal.
A mozgólépcsőkön a menetirány szerinti bal oldalra kell állni, mert aki a lépcsőn lefelé megy az a jobb oldalon megy. Oszakában ez fordítva van, s ez utóbbi egyezik meg a budapesti szokással is. A metróra várakozáskor a japánok - különösen a forgalmasabb időszakokban - a befutó szerelvény ajtaja helyének megfelelően a földön pontosan megjelölt vonal mögött fegyelmezetten sorban állnak. A metrókon egyáltalán nem illik telefonálni, és nagyon hangosan beszélni sem. A mobilok e használatát nevezik maná módo-nak.
Átadni a helyet az idősebbeknek nem szokás, bár a metrókocsik végében van néhány ún. priority seat. Vannak olyan szerelvények, amelyekre elvileg csak nők szállhatnak - ezeket rózsaszínnel jelzik. Szükség volt rájuk a tapizások miatt, ezek sajnos nem ritkák. A végállomások neve is fel van tüntetve latin betűvel.
Közlekedési hálózatok és utazási alternatívák Japánban
Japánnak az egész országot behálózó, rendkívül jól és pontosan működő vasúthálózata van, ráadásul a városokon belül is sok vonat közlekedik. Hosszabb utazáshoz érdemes helyjegyet váltani, bár a legtöbb vonaton vannak helyjegy nélküli kocsik is. A helyjegy JR Pass-szel turista osztályra ingyenes, igaz, ki kell váltani.
A turisták által leggyakrabban látogatott városok között két Shinkansen vonalon lehet utazni. A Tokió - Nagoja - Kiotó - Oszaka útvonalon a Tokaido Shinkansen üzemel, az Oszaka - Hiroshima - Fukuoka útvonalon pedig a Sanyo Shinkansen. A Nozomi a leggyorsabb, mert csak a nagyobb állomásokon áll meg.
A helyi buszokra a hátsó ajtón lehet felszállni, leszállni pedig az elsőn kell. A sofőr mellett-fölött egy nagyobb kijelző folyamatosan mutatja, hogy attól a megállótól, ahol fölszálltál (a megálló száma lesz kiírva, ami jegyeden is van), mennyi viteldíjat kell majd fizetned leszálláskor. Jelezz, ha le szeretnél szállni, és számold ki pontosan a viteldíjat, amit az első ajtónál, a sofőr mellett kell majd kifizetned, de nem neki, hanem az ott lévő automatába kell bedobnod a jegyeddel együtt!
Tokió tömegközlekedésének ismertetése: Útmutató az első alkalommal utazóknak
A metró az egyik legjobb közlekedési eszköz, főleg a nagyobb városokban. Igaz, hogy többnyire a föld alatt megy, így nem látod a várost, de cserébe gyors, sűrűn jár és majdnem mindenhová el lehet jutni vele. Minden metróvonalnak van neve, színe, az állomásoknak pedig száma. Térkép, útbaigazító táblák minden állomáson vannak, angolul is, de a metrószerelvényekben is minden ki van írva.
tags: #metro #japanban #tarsashaz