Mikor épült a Fiastyúk utca lakótelep
A hétvégén megrendezett Budapest100 idei témája a hetvenes évek építészete: milyen házak épültek Budapest egyesítésének 100. évfordulóján? A Budapest100 egy ideje bajban van, amikor az eredeti koncepciónak megfelelően százéves születésnapjukat ünneplő házakat kellene előhúzni a kalapból: az első világháború éveit követően nem épült olyan ütemben a város, hogy azokat négy napon át lehetne ünnepelni.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze, és a KÉK alapító kurátora még ennél is tovább ugrott az időben: 1930-ig visszanyúlva, 1960-ig tartott az időutazás, hogy átadjuk a terepet a lakótelepek építészetének, és megértsük, milyen gondolkodásmód állt az épületek tervezése mögött. A Fiastyúk utcai protolakótelep az angyalföldi szakasz emblematikus példája volt a működő szocializmus lakótelep-építészetének.
Az idő előrehaladtával a sétánk során a Béke út és a Fivér utca közötti 1949-ben épült nyolcszintes, modern lakóház felé indulunk, ahol az alsó szintet átívelő átjáró és a nagy lakások tervezése volt jellemző. A belső terekre is érvényes volt a kor nagynak számító 80 négyzetméteres, három hálószobás, erkélyes lakás, amit Schőmer Ervin és Cserba Dezső terveztek. A korabeli sajtó kritikája szerint a munkáskerületbe nem kell ilyen nagypolgári hangulatú lakásokat álmodni.
A későbbi liftek és függőfolyosók megjelenése a 1945-1947 közötti tömbökben történt, ahol a lakóházakba minden lakó egy lépcsőházon keresztül jutott el, és a környék a dőlölt falú, függőfolyosós megoldások felé sofort. A légtérarány itt is fontos maradt: a házakat távolabbra építették egymástól, mint amilyen magasak voltak.
A protolakótelep köré készült OTI-telep a Magdolnavárosi kislakásos telep nevet kapta, mivel Horthy feleségének emlékére idézte fel a korabeli közönség. A tervezés az 1950-es években folytatódott, a GYIK szerint József Attila térre helyezték a közművelődést szolgáló intézményeket, de a házak csak a háború után lettek készre. A Fiastyúk utca és a Rákos-patak között húzódó részen 1956-1960 között épült angyalföldi lakótelepen 1860 lakás várt beköltözőket.
Az építészet stílusát a szocreál és a szocmodern határozták meg: a puritán minimalizmus mellett megjelentek historizáló elemek, mint oszlopok, timpanonok és meanderek. A telepet Mester Árpád és Krivátsy Ádám tervezte meg, és a telep hangulatát a tág terek, a zöld növényzet és a Rákos-patak melletti parkok erősítik.
Az első három-négy emeletes téglaépületek 1947-1949 között készültek, és alacsony komfortfokozatú CS lakásokkal indították a sorozatot: fürdőszoba nélkül, mosdóval. 1953-ban tervezték a lakótelepet, amelyet 1954-1960 között építettek fel úgy, hogy kisvárosként funkcionáljon a nagyváros közepén: óvoda, iskola, élelmiszerüzlet, játszóterek és könyvtár is helyet kapott.
A szocialista vezetés az építkezés mellett kulturális megvalósításra is törekedett: köztéri szobrokat állítottak, például Kovács Ferenc Olvasó lány szobrát, amely eredetileg a Mikszáth téri térre készült, de 1963-ban a Fiastyúk utcai Tomori köz közepére került. Így a térszerű környezet a könyvtár közelségét is hangsúlyozta.
A Fiastyúk utca lakótelepének történetét másik érdekesség, hogy a Máglya közön is műteremházat találtak a lakóházak között. A műtermes épület nagyobb lakásai a képzőművészeknek, a kisebbek pedig művészettörténészeknek adtak otthont. A tervezés célja az volt, hogy a művészek és a dolgozók között közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki.
1960-as évektől kezdve a lakótelep arculata a 70-es évekig megőrizte a jól szellőző és zöld területekkel teli, emberi léptékű lakóház-közösséget. A korszaki események, például az 1956-os forradalom és annak következményei, mind befolyásolták a beköltözés ütemét és a szükséges lakáspolitikát. A forradalom leverése után a lakásfoglalók és a befejezetlen lakások kérdése tovább élezte a telep sorsát, de végül az élet visszatért és a telep tartósan beilleszkedett a főváros képébe.
Az 1980-as évek végéig tartó fejlődés a technológia és az alaprajzi megoldások terén is megmutatkozik: a későbbi Pók utca és Káposztásmegyer építkezései például a korábbiaknál jobb minőségű lakótelepeket hoztak létre. A Budapest100 monográfiájában a Fiastyúk utcai lakótelep a 1945-1989 közötti építészet lakótelepi gyökerét és sokrétűségé t mutatja be, és 420 szócikkben, 250 fényképpel ismerteti meg az olvasókat.
Ma a Fiastyúk utca az egyik legélhetőbb példája a zöld, tág tereket kedvelő lakótelep-építészetnek: a szellős beépítés, a nagy fákkal és bokrokkal gazdagon tarkított környezet, a folyóparti parkok összhangja teszi ezt a részt különösen vonzóvá. A változások és a történetek megőrzése érdekében a területen gyakran visszatérő látogatók részletes sétát tehetnek, amely során megismerhetik a telep történetét, a művészeti és kulturális kapcsolódásokat, és felidézhetik a forradalmak időszakát is.
Forrásunk több mint 400 szócikket és számos fényképet tartalmaz, amely a 1945-1989 közötti építészetet újraértelmezve mutatja be a Fiastyúk utca lakótelepének fejlődését. A kötet nem csak a középületeket és lakóházakat, hanem ipari épületeket is felvonultat, és néhány átépített ház is bekerült a válogatásba, sőt: neonreklám, autószerviz és használaton kívüli emlékmű is szerepel benne.
Budafok 100 - Ikonikus személyek, akikre büszkék lehetünk - 2026.06.28.
A Fiastyúk utcai lakótelep az ellentmondások ellenére ma is élhető példája a kiegyensúlyozott városépítészetnek: a zöldterületek, a közterek és a műteremházak együtt alkotják a telep arculatát, amely a korszak szellemét hűen tükrözi. Az ilyen helyek pedig kevésbé vonzzák a problémákat: nyugalom és kulturált környezet jellemzi őket, még ha a történelem viharai néha fel is fedezték a lakók életét.
| Építészeti korszak | Jellemzők | Építési időszak |
|---|---|---|
| 1947-1949 | Első téglaépületek, alacsony komfort, CS lakások | 1947-1949 |
| 1945-1947 | Függőfolyosós tömbök, lépcsőházonként lakás | 1945-1947 |
| 1953-1960 | Teljes telepépítés; óvoda, iskola, könyvtár; szabad terek | 1953-1960 |
Összegzésként elmondható: a Fiastyúk utca és környéke a budapesti lakótelep-építészet gazdag és összetett történetét mutatja be, ahol a város elsődleges társadalmi és kulturális céljai találkoztak a praktikus, életszerű megoldásokkal. A terek és a zöldfelületek, a műteremház és a köztéri szobrok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a telep ma élhető és kulturálisan gazdag közösségi tér legyen.
tags: #mikor #epult #a #fiastyuk #utcai #lakotelep