Kálvin téri Ingatlankezelő Kft. működése és finanszírozási kockázatai Debrecenben

A Kálvin téri Ingatlankezelő Kft. A Kálvin téri Ingatlankezelő Kft. székhelye Debrecen településen található, és az Egyéb ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás területén működik.

A NETTÓ árbevétel 668 eFt volt 2025-ben az utolsó elérhető beszámolók alapján.

Az OPTEN gyorsjelentése alapján, amely az előző évhez viszonyított jelentős mértékű pénzügyi adatváltozást mutatja meg, a vállalkozás működésében Negatív változás történt, többek között: Az Eszközök az előző évhez képest jelentősen csökkentek, ezért a cég kevesebb erőforrással rendelkezik.

A Kálvin téri Ingatlankezelő Kft. Adataink alapján a céggel kapcsolatban nincs pozitív információ.

Részletek a Cégelemzésben.

A cég az Ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül az Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás díjazásos vagy szerződéses alapon szakágazatban működik.

A COOKIE-k (sütik) segítenek szolgáltatásaink helyes működésében.

a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról[1]

A törvény egy olyan szabályozási környezet megteremtését célozza, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a vállalkozások erőforrásait a mindennapi működésüket érintően.[2]

A munkaerőpiac rugalmasságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvénymódosítás célja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye a foglalkoztatással, valamint az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárásokat.

A változások egységesítik a munkaviszony megszűnését követő igazolások tartalmát, enyhítik a munkáltatók kötelezettségeit, és könnyebb hozzáférést biztosítanak az ellátáshoz szükséges adatokhoz.

A módosítások összhangban állnak a foglalkoztatás bővítését és a munkához való hozzáférés javítását célzó kormányzati törekvésekkel.[3]

A felnőttképzés korszerűsítése és észszerűsítése érdekében a jogalkotó célja, hogy csökkentse a felnőttképzőket terhelő adminisztrációs kötelezettségeket, miközben megőrzi a képzések szakmai színvonalát és minőségi kontrollját.

A változások elősegítik a rugalmasabb képzésszervezést, valamint megszüntetik a párhuzamos minőségbiztosítási eljárásokat.

A módosítások hozzájárulnak egy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb felnőttképzési rendszer megvalósításához, amely jobban igazodik a képző intézmények működésének gyakorlati igényeihez.[4]

A törvény a hazai szabadalmaztatási rendszer korszerűsítését és gyorsítását szolgálja. A jogszabályi változások célja, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárások hatékonyabbak legyenek, miközben csökkennek a bejelentőket terhelő eljárási terhek.

A módosítások hozzájárulnak egy gyorsabb, átláthatóbb és ügyfélbarát szabadalmi eljáráshoz, amely a valódi innovációt ösztönzi és a technikai fejlődést támogatja.[5]

A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az adatszolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a jogszabály-módosítások racionalizálják a vállalkozásokra rótt adatszolgáltatási kötelezettségeket. A módosítással a vállalkozások adminisztrációs terhei jelentősen mérséklődnek, elősegítve a gördülékeny és átlátható adatkezelést.[6]

A törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény vonatkozásában megteremti a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeleti hatáskörét, továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelem szabályozott rendszerének biztonságos, átlátható és értékálló működése érdekében a gyakorlatban történő alkalmazást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény vonatkozásában.[7]

A törvény célja továbbá, hogy elősegítse a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését azzal, hogy az ilyen építési beruházások kiemelt beruházássá és az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók az építési beruházás költségigényétől függetlenül olyan módon, hogy e célból európai uniós, illetve központi költségvetési támogatást nem kell igazolni.[8]

Az Országgyűlés a magyar építésgazdaság átláthatóságának és hatékonyságának előmozdítása érdekében megalkotott Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás bevezetésének jogszabályi kereteit a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben határozta meg. A módosítás a rendszer kialakításához szükséges technikai, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételek teljes körű megteremtéséhez, valamint az érintett szereplők felkészüléséhez hosszabb időtartamot biztosít.[9]

Magyarországon évek óta huszonháromezer gyermek és fiatal felnőtt kénytelen nélkülözni a vér szerinti családját. Ma már közel kétharmaduk családi környezetben, nevelőszülőknél él; és mindössze egyharmadnyi arányban nőnek fel gyermekotthonokban. Az állam elkötelezett abban, hogy a gyermekek lehetőség szerint családban nőjenek fel, még akkor is, ha az nem vér szerinti család, hanem nevelőszülői család.

A családközpontú, nevelőszülőkre építő gyermekvédelem az egyik kulcsa annak, hogy a családjukat nélkülöző gyermekeknek esélyük legyen egy teljesebb életre. Kiemelt cél tehát a jelenlegi nevelőszülők megtartása, az általuk kifejtett tevékenység társadalmi elismerése, új nevelőszülők toborzásának elősegítése, valamint, hogy a nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek aránya tovább nőjön. A nevelőszülői díjazási rendszer jelentősen átalakul az összegek nagy arányú emelkedése mellett.[10]

A módosítás célja, hogy biztosítsa a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók megbecsülésének növelését.[11]

A javítóintézetek rendjének a fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében a törvény szabályozza a javítóintézetekben a rendőri és a büntetés-végrehajtási szervezeti jelenlétet.[12]

Cél, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások során az érintett biztosított külön kérelmére figyelembe vételre kerüljön a korábbi foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyból származó jövedelem abban az esetben, ha ez az érintettre nézve kedvezőbb, magasabb összegű ellátással járna.[13]

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, fiatal felnőttek egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében az állam támogatja a közúti jármű vezetői engedélyük megszerzését, valamint az állami szervek és az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére foglalkoztatási kötelezettséget ír elő a törvény.[14]

A gyermekotthonok rendjének a fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében a törvény szabályozza a rendőri és iskolaőri jelenlétet a gyermekotthonokban.[15]

A fenti célok mentén a jogi versenyképesség hazai előmozdítása, országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:(A foglalkoztatási igazolás tartalmazza)

14. a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint - ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor - az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.

(2) Az Flt. 36/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

5. § A módosítások összhangban állnak a hazai építésgazdaság és szociális rendszerek átfogó modernizációjával.

Infografika: Debreceni ingatlanpiaci trendek 2020-2025

Az adatok alapján a cég pénzügyi helyzete bizonytalanabb, de a Debreceni ingatlankezelő piac dinamikus lehetőségként értelmezhető a jövőbeni stabilizációval.

Év Nettó árbevétel (eFt)
2025 668

tags: #mikor #szunt #meg #a #debreceni #kalvin

Népszerű bejegyzések: