Millenáris Széllkapu: park vagy mesterséges hegy Budapest közepén?

A Millenáris Széllkapu projekt körüli viták középpontjában nem csak a költségek, hanem a koncepció értelmezése is áll. A cikk áttekinti, hogyan alakult a fejlesztés, milyen elemei kerültek be, és milyen kritikák fogalmazódtak meg a megvalósítás kapcsán.

Az összköltségek és a fejlesztés elemei

A 17 milliárdos tervezett költségvetésbe a 4 milliárd forintra rúgó ingatlanszerzési költséget nem számolták bele, így a Millenáris park kialakítása több mint 20 milliárdba is kerülhet. Halmai Zoltán, a Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint az összköltség negyedéből fedezték a 2016 végéig tartó előkészítést, így a régi minisztérium és az ipari épületek bontását, a szennyeződésmentesítést, a talajmechanikai és az egyéb vizsgálatokat, valamint a tervek elkészítését. A pénz háromnegyedét, valamivel több mint 13 milliárd forintot 2017-ben és 2018-ban használják fel. Körülbelül 10,6 milliárd forint megy el építőipari kivitelezésre, illetve 2 milliárd forint kertészeti munkákra.

Az összegzés szerint a felszín alatti építményekre, főleg az 500 férőhelyes mélygarázsra, valamint a Fény utca - Kis Rókus utca közúti alagútra 5,7 milliárd forintot, a felszín fölötti építményekre pedig 1,5 milliárd forintot költenek. Parképítésre 2,8 milliárd forint jut, és 700 milliót egy zöldfalra - utóbbi egy fémszerkezet lesz, amelyre növényeket futtatnak fel. Egyéb felszíni munkákra még 1,2 milliárdot, a régi Millenáris felújítására pedig 400 millió forintot szánnak. Ezek azonban nem végleges számok; a végleges adatok a közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló hirdetmény megjelenése után várhatók.

Előnyök és kritika

Halmai Zoltán a beruházás előnyeként említette, hogy a fejlesztéssel felértékelődik a parknak helyet adó ingatlan, és ebből a környékbeli ingatlantulajdonosok is profitálhatnak majd. Energetikai megtakarítás is várható, mert a nyári csúcshőmérséklet akár 3 fokkal is csökkenhet a környéken. Csökkenhet a zajszennyezés, nőhet a turisztikai vonzerő is.

A környezetvédők szerint a közeli bevásárlóközpontokban két nagy mélygarázs van, ezért felesleges egy új mélygarázs. Egy új mélygarázs ráadásul további forgalmat generál az amúgy is forgalmas környéken. Halmai Zoltán erre úgy reagált: a park helyén lévő ideiglenes parkoló kihasználtsága magas, és a régi Millenárison épülő táncszínház látogatóinak egy része sem tömegközlekedéssel érkezik majd oda.

A fő viták közé tartozik, hogy a mélygarázs nem akadályozza-e nagyobb fák ültetését a vékony talajréteg miatt. A válasz: a 2,5 hektáros park nagyjából 70 százalékán semmi sem korlátozza a fák gyökérzetének terebélyesedését. Összesen 328 új fa közül 248 a park ezen részén kerül ültetésre. A tervezők szerint a 25-féle fa és díszcserje a hely adottságaihoz igazodóan kerül a kertbe, stressztűrő növények kerültek kiválasztásra, hogy bírják a városi klímát és az egyéb ökológiai körülményeket.

Az ellenzők azonban úgy vélik, hogy a projekt zöld szemüveg mögé rejtett greenwashing, mivel a felépített mesterséges vasbetonhegy nem ad vissza egy valódi park élményét. Például: vajon jó ötlet-e egy nagy mélygarázs az autóközpontú városrészben? A mélygarázs növeli a forgalmat, miközben a Margit körút áteresztőképessége nem bővíthető, és a park fölé emelt látványosság tovább növeli az autóforgalmat. A Széllkapu létesítését nem kötötték össze érdemi felszíni forgalomcsillapítással és a felszíni parkolóhelyek számának csökkentésével.

A Fény utca alagútja pedig szintén kritikák kereszttüzében van: az alagút a park egységét szolgáló logikát megzavarhatja, és a Kis Rókus utca felőli oldal homlokzatait is érintheti.

Összekapcsolódó városi környezet

Az új Millenáris városi kapcsolatai sok szempontból ellentmondásokat hordoznak: a park megemelése miatt a Margit körút felől műszaki megközelítés válik szükségessé, és a járdaszélességek javítása is részét képezné a fejlesztésnek. Ugyanakkor a régi Millenárishoz képest a terület egységessége és a zöldfelület aránya vitatható. A meglévő keresztező utak és a Fény utca viszonylagos forgalomcsillapítása ellenére a projekt sokak szerint inkább vizuálisan vonzó, mint valódi, funkcionálisan parkjellegű megoldás.

A Millenáris park most ad otthont Európa egyik legnagyobb 3D-s függőkertjének, cseresznyefa-ligetnek és tónak, látványos design-napelemekkel és 330 új fával. A parkolási problémák áthidalására ötszáz férőhelyes mélygarázs került kialakításra elektromosautó-töltőállomásokkal és biciklitárolóval, ami jelentősen javítja a parkolási helyzetet. Ennek ellenére megoszlanak a vélemények a teljes városi környezet és a közlekedés jövőbeli hatásait illetően.

Összefoglaló a státuszról

A projekt a 2016-2018 közötti időszakban valósult meg, bruttó szintterülete 41 000 m² volt. A végső megoldás a park és a mélygarázs kombinációja, a megemelt parkfelület és a zöldfelületek integrációja mellett. A 4D Tájépítész Iroda fejtette ki a terveket a gyönyörű, 25-féle növénykínálattal és a nagyfokú fenntarthatóságra törekvéssel.

Millenáris Széllkapu látképe, zöldfal és mélygarázs megjelenítés

Fizikai és funkcionális áttekintés alapján a projekt a modern városépítészsztendő példája lehet, még ha vita tárgya is marad a zöldterületek és a közlekedési koncepcionális összhang tekintetében. A régi Millenáris park átépítésével és megújításával sikerült megőrizni a terület értékét, miközben új közterületi funkciókat és parkolási megoldásokat is bevezettek.

Fontos adatok a cikkben

  • Évszámok: 2016-2018
  • Bruttó szintterület: 41 000 m²
  • Új növények: 330 fa, 25 fajta növény
  • Térfoglalás: 2,5 hektár park
  • Mélygarázs kapacitás: 500 férőhely

tags: #millenaris #szellkapu #garazs #elado

Népszerű bejegyzések: