Minimal tetős emeletes nyaralók Balatonfelvidéken: építészet a szezonális örökség tükrében

A hatvanas, hetvenes évek nyaralóépítészetének legletisztultabb, tulajdonképpen archetípusnak nevezhető modelljét tekintette előképnek a tervező. Szöveg: Martinkó József Fotó: Juhász Norbert Olvasási idő: …

Hosszan lehetne elemezni a balatoni nyaralók építészetének elmúlt évtizedét. Sorolhatnánk kitűnő, érzékeny és természetesen rossz példákat, miközben fontos megemlíteni, hogy igen jelentős a balatoni nyaralók építészetének szakirodalma, a múlt értő elemzése, valamint azt is, hogy a jelen értékválságának dokumentálására több kitűnő szakember is vállalkozott az elmúlt időszakban.

Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy egyfajta túlépítés, a kommersz konfekcióépítészet időszakát éljük, amiben a megrendelők, a rendeletek, a szabályozók és a tervező építészek felelőssége, felelőtlensége tagadhatatlan. Kezdjük egy kicsit távolabbról. Olyan hibrid jelenségekről van ugyanis napjaink alkotói folyamataiban, amiben a többszólamúság, a határátlépés, az értelmezői, befogadói nézőpontok sokszínűsége, az idézetek, jelentésárnyalatok gazdagsága, az egyediségre, az autonómiára való törekvés jelenik meg.

A nyaralók építészetének archetípusai és helyi kontextusa

Nem nehéz stilisztikai kapcsolatot találni a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázó, Zürichben élő és dolgozó Balog Ádám építész 2021-ben publikált átriumos ikerházának belső logikája és a frissen elkészült nyaraló építészeti nyelve között. (Octogon, 2021/7.) Dabason a megbízók által elvárt ikerházra vonatkozó programot éppen úgy egy műfaji koncepció tisztázása után sikerült kitűnően megoldania, mint ahogyan itt, a déli parton. Ikerház helyett egy átriumház terve valósult meg, ami térhasználati, illetve a szomszédsági viszonyok rendezése kapcsán is ideálisnak bizonyult.

E sorok szerzőjének abban a szerencsében van része, hogy két legközelebbi barátjának a családja is hasonló szellemben épített nyaralókat birtokol Széplakon, illetve Szabadiban - tehát a közelben. Tizenöt perc sétára a parttól, egy rövidke zsákutcában, érezhetően kis alapterületű nyaralóknak parcellázott, úgynevezett üdülőtelepre érkezünk, ahol az „alpesi” faháztól, az utánfutón télire kihúzott kisebb vitorláshajók tárolására használt üres telken át régi és átépített nyaralókig sokféle házformával találkozunk.

Szépiagy, mégis hétköznapi valóságként értelmezendő a napfényes part túlzásmentes megjelenése: a telek nagyon kicsi, a megrendelők nem akartak sem garázst, sem többszintes házat. A ház utcai oldala délnyugati fekvésű, vagyis indokolt volt a tető túlnyúlása, ami nem pusztán védi a főhomlokzatot a nyári napsütéstől, de erős karaktert biztosít a nagyon kis hajlásszögű tető domináns megjelenésének is. Ehhez a nyári használathoz megfelelő módon dominál a homlokzati fehér szín, illetve a napsütötte oldalon szűkebbre húzott ablaknyílások méretezése.

Szép és ugyanakkor lírai gesztus, hogy a helyi építészeti hagyomány megidézésének eszközeként a telek utcai oldalán vörös balatoni kőből épített, alacsony kerítés húzódik. A belső tér példásan visszafogottan, a műfaj előképeinek ismeretében épült meg. Két hálószobával, nappali-étkező-konyhával és fürdőszobával rendelkezik a nyaraló, az alapterülete összesen 67 m2. Egyszerű képletet - racionális, szerethető, funkcionális, takarékosan fenntartható, stílusában, műfajában a lehető legtisztább balatoni építészetet láthatunk itt.

Helyi anyaghasználat és szerkezeti megoldások

A Káli-medencében egy egykori parasztház romjain hagyományőrző házat valósított meg a fiatal házaspár. A kőfalakkal és a nádfedéssel, ugyanakkor a sajátos tetőtérbeépítéssel új dimenziót nyitva igyekeztek illeszkedni a településképhez. Ez a velencei-tavi épület egy szegény parasztcsalád lakóházából vált városi polgárok nyaralójává. Egy balatoni panorámás nyaraló, hagyományőrző stílusjegyekkel.

A tulajdonosok két Balaton-felvidéki parasztházat újítottak fel és építettek össze. Egy ötletes, kényelmes kerti szaletli kora tavasztól késő őszig kedvenc szabadtéri tartózkodási helyünk lehet. A német Zack fürdőszobai kiegészítők rozsdamentes acélból készülnek fényes és matt szálcsiszolt kivitelben. A következő otthonok és nyaralók tulajdonosai igazán szerencsések: annyi időt tölthetnek a Balatonnál, amennyit csak akarnak!

Az időtálló megoldások közé tartozik egy balatoni panorámás nyaraló, amelynek tulajdonosai letisztult belsőépítészeti elemeket és a Balaton ritkábban látott színeit használják, tisztelegve a ház története előtt. Megnéznéd közelebbről? Nem is olyan régen még csúnyácska gazdasági épületként állt a csopaki szőlőhegyen, ma mesébe illő pince és présház, csodálatos nyaraló. Egy ház a Balatonnál, amelyhez saját partszakasz tartozik, már önmagában maga a boldogság.

Ezt az életérzést koronázta meg Andrea klasszikus szépségű enteriőrjeivel, látványos anyagokkal, kortárs alkotásokkal. Szinte otthonként szeretik Viktóriáék a balatoni családi nyaralót, hiszen télen-nyáron minden elemében a strandok, a vitorlázás és a matrózok vidám világát idézi, a kert pedig tovább fokozza az örök vakáció hangulatát. Az egykori vincellérház hűs falai között lelt nyári búvóhelyre Szilvi és családja. Lábuk előtt a Balaton, mögöttük hegyek és erdő nyújt festői környezetet, odabent pedig szellős terek, bájos kuckók és teljes kényelem hívogat.

A belsőépítészet és a korszak tanulságai

2023. május 19. A Balaton-régió építészetének 20. századi történetét bemutató, Szezonális örökség című sorozatunk következő részében a balatoni nyaralók belsőépítészete kerül a középpontba. A nyaralók berendezéséről szóló szövegek rámutatnak, hogy a nyaralók berendezését nem veszik elég komolyan az emberek, és gyakran elavult bútorokkal törekednek komfortot elérni. A korszak írói rámutatnak a népies-parasztos berendezés és a műfaji koncepció közti feszültségre is.

„A nyaralók berendezéséhez nem veszik elég komolyan az emberek… A korszak gazdasági nehézségei a nyaralók takarékos berendezésében is tükröződtek.” Kaesz Gyula gondolatai ebben a kontextusban jelentős eligazítást adnak a korszak belsőépítészetének alapelveire: a funkcionalitás, a természetesség és a tartósság középpontba állítása, a divat kritikája, és a természetes felületek előnyben részesítése.

A részletes szerkezeti és berendezési megoldásokhoz kapcsolódóan a korszak másik fontos alakja, Möller Károly, a könnyűszerkezetes, lapostetős megoldásokat és a téli időszakra tekintő szempontokat is hangsúlyozta. Ezzel összhangban Kaesz Gyula a beltéri és kültéri elemek egyszerűségét és a helyi alapanyagok használatát részesítette előnyben. A korszak egységes szemléletéhez kötődik a Kotsis Iván-féle regionális tervezési modell is, amely a balatoni nyaralóépítészet logikáját formálta.

Időtálló örökség és kortárs reflexiók

A korszak épített öröksége még ma is meghatározó, és szakszerű megújításuk, a téliesítésüket szolgáló rehabilitációjuk elengedhetetlen a környezet védelméhez és identitásának megőrzéséhez. A szezonális használatból adódó fesztelen karakter továbbra is inspirálja az építészeket, miközben a modern négy évszakos használat felé tolódik a fókusz. A kutatások rámutatnak: a Balaton-felvidéki nyaralók története nem csak történeti dimenzió, hanem a jelenre és a jövőre is ható tervezési tanulságok hordozója.

A kutatások összegzése szerint a korszak nyaralóépítészetének logikája és berendezése együttesen alkotja a Balaton kultúrtájának szezonális örökségét. A rekontrukció és rehabilitáció során érdemes megismerni a belsőépítészet és a szerkezeti megoldások történetét, hogy a városi és a falusi építészet közötti kapcsolatokat megfelelően meg lehessen őrizni. A Balaton régió építészetének 20. századi történetét vizsgálva megállapítható, hogy a szezonális használatból adódó fesztelen karakter továbbra is inspirációt ad a kortárs építészetnek.

Infografika: Balaton-felvidéki nyaralók tipikus szerkezeti és anyaghasználati jellemzői

Táblázat: Szerkezeti és berendezési irányelvek a korszakból

Elem	Jellemzők	Megjegyzés
Szerkezet	Könnyűszerkezet, lapostető, helyi anyagok	Gazdaságos megoldások, téliesítés szem előtt
Fő anyagok	Kőfal, nád, bazalt, homokkő	Helyi elérhetőség és gazdaságosság
Bútorzat	Tömörfa bútorok, beépített szekrények, alacsony hálószobakeretek	Minimalista, funkcionális, természetes felületek
Berendezés	Egyszerű, praktikus, összecsukható elemek	Helytakarékosság és könnyű karbantartás

Kaesz Gyula és Möller Károly példái azt sugallják, hogy a balatoni nyaralók építészetében a funkcionalitás és a természetes anyaghasználat kerül előtérbe, miközben a helyi táj karaktere is megőrződik. A korszak értékei ma is relevánsak, amikor a szezonális örökség védelme és rekonstrukciója kerül előtérbe a Balaton-felvidéken.