A beton házak hátrányai és alternatívái
A beton egy közel 200 éve töretlen népszerűségnek örvendő építőanyag, amely nagyban megkönnyítette az építkezést. Rengeteg előnye van, azonban érdemes megismerni a másik oldalt is, vagyis például a környezetre gyakorolt hatását. Mégis hogyan jutottunk el a betonig? Milyen mértékben hat a környezetre? Milyen alternatívákat lehet alkalmazni?
Az építkezésnek már hatalmas hagyománya van, elődeink régóta építettek kisebb-nagyobb építményeket több-kevesebb sikerrel. Már az asszírok és a babiloniak is felfedezték, hogy az agyag remek kötőanyagként szolgálhat. Akkoriban a betonhoz leginkább hasonlító anyagot az egyiptomiak találták fel, akik meszet és gipszet kevertek össze, majd használták fel a keveréket épületeik felhúzásához. A ma ismert beton elődje a 19. század elején jött létre Angliában, amikor is egy helyi feltaláló kalcium-karbonátból (vagyis mészkőből) és agyagból álló keveréket égetett ki, ezt nevezték el portlandcementnek, amely sokáig a betongyártás alapját adta. A cement természetesen ma is fő alapanyaga a betongyártásnak, ezenkívül vizet, kavicsot és homokot tartalmazhat.
Nem véletlen, hogy ennyire alapvető építőanyagként számolnak a betonnal szerte a világon. Ár-érték aránya elég kiemelkedő, szerkezetileg pedig rendkívül erős és strapabíró, nagyon sokáig képes ellenállni az időjárásnak, a víznek és egyéb viszontagságoknak. Sokak számára nem hat újdonságként, hogy rengeteg betont használnak fel az építkezésekhez, azonban arra bizonyára nem sokan gondolnának, hogy ez a második leggyakrabban alkalmazott és felhasznált anyag a víz után.
Összehasonlításképp: az elmúlt 60 évben megtermelt műanyagmennyiség közel 8 milliárd tonnára rúg (ez az adat folyamatosan nő), és ezt a mennyiséget a kitermelt beton közel két év alatt eléri. Elképesztő, de ha az éves betongyártás szén-dioxid-termelését összehasonlítanánk az egyes országok kibocsátásával, akkor csupán két ország, az Egyesült Államok és Kína előzné meg.
A beton környezeti és egészségügyi hatásai
Előállítása azonban nemcsak erről az oldalról nézve káros, hanem az egészségünket is roncsolhatja, légúti problémákat vagy szilikózist is okozhat. Például az indiai Delhiben a betongyártásból származó kis részecskék a teljes légszennyezettségnek nagyjából a 10%-át teszik ki.
A betonból épült házak természeti erőkkel szembeni ellenállása pedig akár vissza is üthet. Szerencsére ezt a körülményt a tudósok sem hagyták annyiban, és kifejlesztettek egy olyan burkolatot, amely kifejezetten erre a problémára nyújthat megoldást, mivel a speciális, porózus szerkezete révén a hatalmas mennyiségű víznek legalább egy részét el tudná nyelni.
Alternatív építőanyagok és technológiák
Napjainkban sok építőipari cég szem előtt tartja a környezetvédelmet, így innovációikat is igyekeznek minél zöldebbé tenni. Bizony, már kenderből is készíthetünk - sok egyéb termék mellett - építőanyagot is, amely remekül szigetel, emellett tűzálló, penészálló és rendkívül könnyű.
Az úgynevezett „Ferrock” egy főként vasból álló betonhelyettesítő, amelyet vasban gazdag kőzetek, maradék acélpor és az üveggyártásból visszamaradó szilícium-dioxid felhasználásával készítenek. Szívóssága többszöröse a hagyományos betonénak, és sokkal rugalmasabb is.
Könnyűszerkezetes házak
A könnyűszerkezetes házak fa- és acélvázzal rendelkeznek, helyszínen szerelik, míg a gerenda-, és rönkházak fapanelekből összeszerelt épületek. Korábban minden könnyűszerkezetes épületet készháznak neveztek. Újabban a szakma ezzel a kifejezéssel csak az előregyártott, teljes helyiségmagasságú, leginkább fa vázszerkezetű épületeket illeti. A saroktól sarokig készre legyártott külső falakból, válaszfalakból, födém- és tetőelemekből álló készházakat az építkezésre szállítva egy előre elkészített fogadószinten állítják össze. Óriási előnyük a gyors, gépesített szerelési technológia. Az ilyen épületek megvalósítása a hagyományos építési móddal összevetve harmadannyi időt vesz igénybe. A készházak homlokzati látványa megtévesztően hasonlít a vakolt, téglafalas épületek
A fa vázszerkezetes készház-technológia nagymértékben környezetkímélő, hiszen természetes alapanyagokat, például fát, gipszet használ, amelyek feldolgozásánál viszonylag csekély hulladék keletkezik és mozgatásuk kevesebb energiafogyasztással jár. Jelentős részük újratermelhető anyagú, vagyis megújuló energiaforrás és 100%-ban újrahasznosítható.
Könnyűszerkezetes házak élettartama és tartóssága
Bármelyik építési mód lehet hosszú és rövid élettartamú, ez függ a kivitelezésnél alkalmazott technológiai fegyelemtől is. A fenyőfa például megfelelő előkészítés és védelem esetén 600 évig megőrzi alapvető fizikai tulajdonságait, a beton pedig néhány évtized után korrodálhat, ezáltal a teherbíró képessége is veszélybe kerül. Tehát a készház-technológiával létesült épületek bizonyos esetekben és megoldásokkal inkább hosszabb élettartamúak, mint a hagyományos téglaépítésűek.
Gazdaságossági szempontból vizsgálva és összehasonlítva a kétfajta szerkezeti formát elmondhatjuk, hogy ma már vannak olyan megvalósult készházak is amelyek nagyon alacsony energiafelhasználással üzemeltethetőek. Az évszázadok óta ismer favázas szerkezetek mai megfelelőinek a 12 cm vastag falakkal is elég jó a hőszigetelése. A szigorított hőszigetelési elvárások miatt azonban egy könnyűszerkezetes ház esetében még további külső és belső szigetelések szükségesek. A falakat belül szálas hőszigetelő anyaggal, kívül expandált hőszigetelő hab felhasználásával látják el. A fa vázszerkezetet mindkét oldalról teljes magasságban táblaméretű, nagy szilárdságú, formaldehidmentes, vízálló faforgácslemezzel burkolják, amely részt vesz az épület statikai teherviselésében is. Erre a faforgácslemezre kerül a belső oldalon a tűzálló gipszkarton, a külső oldalon pedig a hőszigetelő vakolatrendszer.
Könnyűszerkezetes ház - előnyök és hátrányok
Egy könnyűszerkezetes ház könnyen felfűthető, amit leginkább annak köszönhet, hogy alig rendelkezik hőtároló tömeggel. Ez a tulajdonság azonban azt is jelenti, hogy a nyári időszakban az épület szintén nagyon könnyen átmelegszik, aminek köszönhetően a klímaberendezés elengedhetetlen részét fogja képezni egy könnyűszerkezetes háznak. A klímaberendezéssel összefüggő költségeket - szükséges szerelvények beszerzése, kiépítése, az eszköz megvásárlása és beüzemelése, valamint annak hosszú távú üzemeltetése - minden esetben érdemes hozzáadni egy könnyűszerkezetes ház építésének végösszegéhez.
Egy könnyűszerkezetes ház esetén további gyakran elhangzó előny, hogy gyorsan és viszonylag olcsón felépíthető. A gyorsaság azonban nem feltétlenül jelent előnyt egy olyan értékállónak hitt befektetés esetén, mint a házépítés. A könnyűszerkezetes házak azért építhetőek fel gyorsan, mert a munkafolyamatok számottevő része szerelő jellegű, ami nagyon komoly szakértelmet feltételez a háttérben. Magyarországon csak az elmúlt 2-3 évtized állt rendelkezésre a könnyűszerkezetes technológia által igényelt szakértelem megszerzéséhez. Ebből következik, hogy Magyarországon jó eséllyel csak egy maroknyi kivitelező van a szükséges tudás birtokában, akiket pontosan emiatt nagyon nehéz megfizetni, vagyis egy jó könnyűszerkezetes ház egészen biztosan nem lesz olcsóbb, mint egy jó téglaház. A gondatlan kivitelezésben viszont sokkal több problémaforrás rejlik, mint egy téglaház esetében. Gyakori hiba, hogy megereszkedik a mennyezet hőszigetelése, aminek egyenes következménye, hogy az épület hőhidas lesz, ahonnan már csak egy lépés, hogy a házban megtelepedjen az ott lakók egészségét veszélyeztető penész. További gondokat okozhat, hogy ha az alkalmazott építőanyagok nem megfelelő minőségűek: például ha elmarad a szükséges hőkezelés és a belső párazáró fólia kialakítására sem fordítanak a kivitelezés során kellő figyelmet, szinte biztos, hogy a könnyűszerkezetes ház kártevők áldozatává fog válni, amiket kitakarítani rendkívül időigényes és költséges.
Téglaházak
A hagyományos kerámia tégla az első számú választás az építkezők és a tervezők körében. A miértre nagyon egyszerű a válasz: ez az anyag meglehetősen jó ár/érték aránnyal rendelkezik, vagyis gazdaságosan hozható ki belőle az épület fala, és a hőszigetelési értékeket tekintve is széles a kínálat. A kerámia tégla előnye egyben a hátránya is, mert a sok gyártó kínálata zavarba ejtő, és nehéz eldönteni, hogy melyik legyen a befutó - ebben mindig szakember tanácsát kell kérni, hisz ő pontosan tudja, hogy az adott igényre melyik gyártó melyik téglája a legmegfelelőbb.
Van hagyományos, vastag falú tégla. Vannak továbbfejlesztett, jól hőszigetelő típusaik és meg kell említeni a legújabb, hőszigeteléssel kombinált változatokat. Mind mást tud, másban jó és óriási különbség van az áruk között.
A mészhomok tégla ismét reneszánszát éli - ez a mész, homok és víz elegyéből álló építőanyag rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Legfőbb tulajdonsága a nagy súlya, melynek következtében nagyon jó akusztikai tulajdonságai vannak, illetve a nyári forróságban pedig kiválóan csillapítja a hőingadozást a házban. Hőszigetelése azonban elhanyagolható.
Nagyszerű akusztikai tulajdonságait akkor tudjuk kihasználni, ha házon belül, vagy azon kívül, pl. az utcán olyan zaj van, amit nem szeretnénk a lakásunkban hallani. A mészhomoktégla közel olyan nehéz, mint a beton. Ha ebből épül a házunk, nagy tömeget építünk be, mely jótékony hatással van a nyári hőingadozás csillapításában. Ez azt jelenti, hogy nyáron kevésbé fog felmelegedni a házunk, mert nehéz falazatot használunk. Persze ehhez kell az éjszakai átszellőztetés is.
A pórusbeton tégla a mészhomok tégla rokona, de kifejezetten jó hőszigetelésre van tervezve. Homogén, könnyen használható, milliméter pontos tégla ez is, mint a mészhomok tégla.
A téglaház építésének hátrányai
Egy téglaház építése esetén a legnagyobb hátrány, amivel számolnunk kell, hogy nagyon időigényes munkafolyamatról van szó. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy sok esetben meg kell várni az alkalmazott technológia által megkövetelt száradási időt, mert egyéb esetben kockáztatnánk a végeredményt. Itt kell megemlíteni, hogy az éppen uralkodó évszak és időjárás ezt a száradást nagy mértékben befolyásolhatja. Ennek köszönhetően átlagosan 2-3 hónappal is több lehet a kivitelezéshez szükséges idő, mint egy könnyűszerkezetes ház esetében. További megoldandó kihívást támaszt a kivitelezővel szemben, hogy a téglafal megépítésével több hulladék keletkezik, mint a versenytárs előre legyártott részelemeinek összeszerelése során.
Egyéb építőanyagok és technológiák
A polisztirol zsaluelemes technológia egy kész zsaluzat, mely elemekből áll, és úgy lehet összerakni, mint a Lego-t. Anyaga hőszigetelés, ez adja majd a fal hőszigetelését. Középen vasalni kell és betonnal kitölteni. Az ilyen anyagból készült szerkezet jó hang- és hőszigetelő, de a belső EPS réteg sokakat zavar.
A vasbeton használata hazánkban a 20. század elején kezdődött, és leginkább nagyobb épületek esetén használják - családi házaknál nem jellemző az anyag alkalmazása. Falban akkor használjuk a vasbetont, ha nagyon erős falazatra van szükségünk. Például amikor az emelet a földszinten túlnyúlik és a födém nem elegendően erős annak megtartására. A vasbeton szabadon formázható, rendkívül stabil - árvizek és földrengések esetén is megállja a helyét -, ezen kívül időtálló, minőségi építőanyag, de, sajnos, nagyon drága is.
A zsalukő fal a monolit vasbeton fal kistestvére, olcsóbb változata. Nagy nyomószilárdságú zsalukő falakat a családi házak pincéjénél, nagy terhet hordó falazatoknál, és kerítéseknél láthatunk. A zsalukő elemek zsaluzatként funkcionálnak, azokat vasalják és betonnal töltik ki. Sokan ódzkodnak tőle, pedig egy nagyon tartós anyagról van szó, és attól sem kell félni, hogy a belőle épített fal túl hideg lesz belül.
Hazánkban nem elterjedt az előre gyártás, pedig számos előnye van. Például gyorsítja az építkezést. Gyárban tervek alapján előre legyártott, kész, vagy félkész elemeket hoznak az építkezésre, melyet csak fel kell állítani a kész alapozásra. Bizonyos típusokat még ki kell önteni betonnal a helyszínen, de van olyan is, mely rögtön készen van, csak egymáshoz kell rögzíteni az elemeket. A kész elemek az elektromos és a gépészeti kiállások helyét is tartalmazzák már. Ez előny, ha a helyszínen nem kérünk módosítást, de hátrány, ha közben meggondoljuk magunkat vagy a helyszínen felépült szerkezet láttán például már máshová helyeznénk valamit. A helyszínen módosításra igen korlátozottak a lehetőségek. Előregyártásnak köszönhetően a felületek valóban egyenesek, könnyebb a végső felületek kialakítása. Ezek a paneles falak lehetnek vasbetonból vagy akár fából is.
A szalmabála, mint falszerkezeti elem, elsőre meglepően hangozhat, és tény az is, hogy itthon kevesen ismerik a fortélyait. Aki most arra gondol, hogy hogyan is lesz a szalmából fal, annak eláruljuk: ezt a környezettudatos, bio alapanyagot leginkább favázas szerkezetek falkitöltő anyagaként használják kisebb házaknál. A „szalmaházak” sajnos meglehetősen egzotikus építményeknek számítanak hazánkban, pedig akár háromszintes épület is készülhet ebből az anyagból. Mivel egy ilyen ház felhúzásához teljes egészében természetes anyagokat használnak - fa, szalma és agyag -, ezért egyáltalán nem terheli a környezetet, és mind télen, mind nyáron jó hőérzetet biztosít.
Az ősi, hagyományos vert vályogfallal ma már csak a régi házaknál találkozhatunk, új épületeket nemigen építenek ezzel a módszerrel. Ennek nagyon prózai oka van, ami nem más, mint az, hogy mára a mesterek kihaltak, pedig igény biztosan lenne rájuk manapság is.
A vályogfal modern változata a vályogtégla, ami kezd újra divatba jönni. Ez az anyag nagyon jó épületfizikai tulajdonságokkal rendelkezik, az ára is kedvező, és különösen azok körében örvend népszerűségnek, akiknek fontos, hogy a házuk környezetbarát anyagok felhasználásával készüljön el. Rendkívül jó a pára megkötő képessége, és akusztikailag is kiemelkedő tulajdonságai vannak.
tags: #regi #beton #hazak #hatranya