Modern tetőtéri háromszög tető és annak alternatívái a hazai építészetben
A tető formáját befolyásoló tényezők közül elsősorban a megrendelő kívánságát érdemes kiemelni. Az ügyfelek gyakran robusztus, tagoltabb tetősíkokat keresnek, feltehetően a különböző médiumokban látott képek hatására. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a több hajlásszögű tető nem a legmegfelelőbb választás. Mindenekelőtt: minél tagoltabb a tető formája, minél több külső felülete, összetétele és bevágása van, annál biztosabb, hogy nagy hőveszteséggel jár. Emellett minél több tetősíkkal rendelkezik, annál több érintkezési és csatlakozási pontja is van. Ezek egyébként a tetőszerkezet legtöbb kockázattal járó elemei, ugyanis mindegyik magában hordozza a szivárgás lehetőségét a jövőben.
Az időjárási viszonyok mindenképpen egy olyan szempontot képviselnek, ami szakkifejezéssel élve a tető tagolását befolyásolja. A létesítmények építészeti jellemzői, beleszámítva a tetőszerkezetet is, az adott építési terület természeti adottságain túl nem definiálhatók. Így az alpesi építészetre jellemző tető meredekebb és nagyobb ereszekkel rendelkezik, hogy a víz és a hó gyorsabban lefolyhasson a tetőről.
A mikrohelyszín mellett a tető formájára és dőlésszögére a mikrohelyszín is hatással van. Az idők folyamán az építészet jellemzői egyaránt alkalmazkodtak a földrajzi, és a mikroklimatikus tényezőkhöz, azonkívül a történelmi faktorokhoz, pontosabban a hagyományokhoz idomultak.
2. A falvak és egyes földrajzi területek jellegzetes és őshonos építészetének megőrzése érdekében a tető lejtését jogszabály írja elő. Az épített táj építészeti adottságai ennek köszönhetően megmaradnak. Arról, hogy mekkora legyen a tető hajlásszöge, a helyinformációkban talál adatokat.
3. 3.1. Hazánkban a legelterjedtebb tetőforma, sőt a tágabb régióban is a nyeregtető számít a legnépszerűbbnek, amelynél két azonos vagy eltérő hajlásszögű tetősík metszi egymást. A nyeregetető a természetes földrajzi és légköri jellemzők hatására alakult ki vidékünkön.
3.2. Az 50°-55°-os dőlésszögű nyeregtetők meredekebbnek számítanak, míg a 20°-30° közöttiek enyhébb lejtésűek. A nyeregtető lejtése az alatta lévő tér kihasználhatósága miatt fontos. Ha a nyeregtető alatt lakhatásra alkalmas tetőterrét szeretne, akkor a lejtéseknek 20°-45° közöttieknek kell lenni, ha viszont nagyobb tetőszöget (kisebb lejtést és laposabb tetőt) szeretne, akkor magasabb oromfal szükséges. A legkisebb használható szabad magasság 1,50 méter.
3.3. Az oromfal a nyeregtető magasságának szabályozására szolgál, és befolyásolja a tető alatti tér hasznos területét. Minél magasabb a fal, annál magasabb lesz a manzárd mennyezete a tető alatt. Ha nem szeretne oromfalat, akkor a nyeregtetőnek meredekebbnek kell lennie. Az ideális lejtések ilyen esetekben 20° és 35° között vannak. Tisztában kellene viszont azzal, hogy a meredekebb síkok sokkal nagyobb, vagyis nehezebb tetőt jelentenek. Szinte mindenhol a helyszínre vonatkozó információk határozzák meg az objektum megengedett abszolút szögét, amelyet a nyeregtető nem léphet át.
4. A félnyeregtető alkalmazása egyre elterjedtebb. Ennek akkor van értelme, amikor a tervező az épület napos oldalát szeretné maximálisan kihasználni. Az ilyen típusú tetőszerkezet lehetővé teszi a lehető legtöbb napenergia és fény megkötését, amellyel csökken az épület hővesztesége is. Ezért, ha egy ilyen megoldáshoz megvannak a reális feltételek, kár lenne azokat nem kihasználni. A félnyeregtető akkor is hasznos, ha az összes hálószoba a homlokzat egyik oldalán található, míg a másik oldalon csak egy folyosó, átjáró vagy galéria van, amely összeköti őket.
5. A tagolt tetők olyan épületeknél megfelelőek, amelyeknél nincs szükség lakótérre, mint például a manzárd vagy tetőtér. Tekintettel arra, hogy négy oldala van, amelyek általában pontosan az épület „doboza” csúcsainak közepén találkoznak, a tetősíkok valamivel alacsonyabbak lehetnek, mint a nyeregtetőknél. Ez a szerkezet az egyenletes, négyzet alaprajzú épületekhez ideális.
6. A lapostetők egyre elterjedtebbek. Egyszerűbb kivitelezése miatt a középületekben már megszokott, azonban családi házaknál is egyre gyakrabban alkalmazzák. Használatának akkor van értelme, ha összhangban van a tér kontextusával, ami pedig városi építkezéseknél különösen ajánlott.
Számos tetőtípus létezik, eltérő előnyökkel és hátrányokkal. Mielőtt sorra vennénk az egyes tetőtípusokat érdemes felidézni, hogy mi is valójában a tető szerepe. A tető elsődleges funkciója, hogy megvédje az épületet a lezúduló csapadéktól. A tetőfelületek leggyakrabban betoncserépből, vagy kerámiacserépből állnak, a tartószerkezet legjellegzetesebb anyag a fa (leginkább fenyő). A tetőszerkezet egy adott épületnek kiemelten fontos része. Egy ingatlan vásárlás előtt mindenképpen meg kell győződnünk a tető állapotáról, különösképpen arról, hogy a tartószerkezetet képező gerendák milyen állapotban vannak és mennyire épek a fedést biztosító cserepek. Nagyon kellemetlen meglepetést okozhat, ha ezt az elővigyázatosságot elmulasztjuk és a felújítás során derül ki, hogy a tető cserére szorul, ugyanis ez a költségeket jelentősen megnöveli.
A tetőszerkezet kialakítása nagyban függ attól, hogy milyen funkciót szánunk a tetőtérnek. Valójában nem lapos, ugyanis némi leejtéssel készül, hogy lehulló csapadékot el lehessen vezetni. A lapostetők leejtési szöge tipikusan 2 és 10 fok közötti. A lapostetők a 20. század elején kezdtek megjelenni, elsősorban Amerikában a toronyházak térhódításával, majd Európában a Bauhaus megjelenésével. Magyarországon a lapostetők igazi térhódítása a 60-as évektől figyelhető meg a házgyári technológia elterjedésével. A lapostetők esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a tetőfelület megfelelő karbantartására. A lapostető hamar átforrósodik, ezért a megfelelő hőszigetelő réteg kialakítása nélkülözhetetlen. A lapostetőknek két alapvető típusa különíthető el: a járható és a nem járható lapostetők. Ez utóbbin alakítható ki az úgynevezett zöld tető.
Kétségtelen, hogy hazánkban a magastető a leggyakrabban alkalmazott tetőtípus, amelynek számos változata létezik. A sátortető az egyik leggyakrabban alkalmazott magastető típus. Általában négyszög (vagy sokszög) alakú, centrális alaprajz fölé épített tetőidom. A legelterjedtebbek a négyzetes alaprajzra épített sátortetők: ezeknél a négy tetősíkot egyenlő hajlásszögű, egybevágó háromszögek alkotják. A sátortető fedélszerkezete tulajdonképpen egy olyan kontytető, aminek nincsen taréja. Teljesen egyértelmű, hogy a 19. század végére a nyeregtető lett a legdivatosabb tetőfedési forma Magyarországon, mind a nagyobb településeken, mind a falvak világában. Külön előnye ennek a megoldásnak - ami a mai napig is az egyik legnépszerűbb tetőtípussá teszi, hogy tetőtér kialakítására tökéletesen megfelelő. Kevés az anyagigénye, emellett viszonylag könnyen kialakítható, ezért az egyik leginkább gazdaságos megoldás.
A kontyolt tető lényegében a sátortető és a nyeregtető keresztezése, mivel leginkább egy hagyományos nyeregtetőre hasonlít, azonban a ház rövid oldalán az oromfalak helyett háromszög alakú, meredek lejtésű tetőelemek zárják le. Egyértelműen hátrányként jelentkezik a ferde síkok miatti rosszabb térkihasználtság és az, hogy az ácsoknak lényegesen több munkát - és hibázási lehetőséget - ad ez a típusú tetőszerkezet. Létezik csonka kontytető is, ennek a lényege, hogy átmenetet képez az oromfalas nyeregtető és a kontyolt tető között. Ebben az esetben arról van szó, hogy rövidebb lesz a négy tetőfelület összemetsződő éle, ugyanis az oromfalakon az ereszvonal magasabbra kerül. Ez a forma jól használható, gazdaságos tetőteret eredményez. Ebben az esetben előnyként jelentkezik, hogy az oldalsó falakra nyílászárókat tervezhetünk. Ezt a tetőszerkezeti megoldás tört vagy íves esésvonalú, a tető oldalait két, egymáshoz képest szintben eltolt, vízszintes élben találkozó, egy meredekebb és egy kevésbé meredek tetősík alkotja. Előfordulhat nyereg- és kontytető formában is.
A manzárd beépített tetőtérben elhelyezkedő szoba vagy lakás. Az a tetőszerkezeti forma az 1700-as években Franciaországban alakult ki, elsősorban a nagyvárosokban. A manzárdtetőt úgy tervezték, hogy megkönnyítse a tetőtér lakássá történő kiépítését. Ahány ház annyi féle tető típus, tényleg csak a képzelet és az anyagi lehetőségeink szabhatnak határt a kivitelezés formájának. Érdemes alaposan tájékozódni a lehetőségeinkről, és az egyes tető fajtákról megkérdezni egy megbízható szakembert is.
Tippek: Bejárati ajtó felé kész előtető megoldások is megtalálhatóak webáruházunk kínálatában. A tetőtér beépítése előtt érdemes néhány dologgal tisztában lenni. Érdemes a hőszigetelési módszereket a házon feltérképezni. Ezt a legmegbízhatóbban hőkamerás vizsgálattal lehet megállapítani. Így a tetőtér beépítése előtt tájékozódhatunk a falak szigeteléséről az áthidalóknál. Valamint a betonkoszorúknál, pilléreknél, nyílászáróknál, tetőnél, és egyéb problémák csomópotoknál. Ezeknek az adatoknak az ismeretében elkerülhetőek lesznek a későbbiek folyamán olyan dolgok mint a penészedés vagy a páralecsapódás. Ha kellő körültekintéssel és kiváló anyagokkal történnek a szigetelési munkák, kategóriákkal csökkenhet a tetőtér hővesztesége. Ezért is érdemes olyan szakemberekkel végeztetni ezt a felújítást akik korszerű technológiával dolgoznak. Betartják a technológiai utasításokat. Ezzel az ingatlan értéke is számottevően megnövekszik.
A tetőtér beépítés mennyivel növelheti az ingatlan értékét? Ez az építészeti előírások nem teszik lehetővé az alapterületi bővítést, érdemes a tetőtéren gondolkodni. Ha jó állapotú az ingatlan, a pad földépítés lakhatóvá tétele megnöveli a ház értékét. Mindenképpen figyelembe kell venni a tetőtér beépítés szabályait, a tetőtér beépítése előtt. Ilyen például az is, hogy a tető hajlásszöge alkalmas-e a tetőtér beépítéséhez. További előny még a bővítésen kívül, hogy ez a munkálat az épület megjelenését csak kis mértékben módosítja. Fontos tudnivaló még, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a ház értéknövekedésének megítéléséhez. Ilyen szempont az aktuális piaci érdeklődés vagy az ingatlan amortizációjának mértéke. Szempont még ezen a téren az épület elhelyezkedése, környezete, fekvése. Nem elhanyagolandó az ingatlan megközelíthetősége és a környék lakosságának összetétele sem. Valamint játszhat még az érték alakulásában a műszaki és esztétikai állapota is a háznak.
A tetőtér beépítés változtat az épület energiaosztály besorolásán? Mint azzal mindannyian tisztában vagyunk, manapság az energiamegtakarítást inkább előtérbe került mint valaha. A megnövekedett fűtés- és villanyszámlák világában nem mindegy, hogy az adott lakás, ház milyen energiatanúsítvánnyal rendelkezik. Hosszútávon az sem mindegy, hogy mennyibe kerül a ház fenntartása, mekkora a fűtési, hűtési költség. Ez a tetőtér beépítés kiváló anyagokkal és korszerű technológiával készül, akár 2-3 kategória javulást is kínálhat az energiahatékonyság terén. Fontos a tetőtéri ablakok szakszerű beépítése is szükséges. Ha a hőkamerás vizsgálatot elvégeztük a tetőtér beépítés után is, minderről igazolt is kaphatunk szakszerű energiatanúsítótól. Ezzel is meg tudjuk erősíteni a kivitelezés minőségi hiányát, ez alapján lehet javítani a hibákat.
Tetőtér beépítésére milyen padlásterek alkalmasak? Ahogyan már említettük is, a tetőtér beépítéséhez a tető hajlásszögnek megfelelő kell lennie. Ez ideális esetben 35 és 55 fok közötti hajlásszöget jelent a tetőszerkezet szempontjából. A tető meredeksége miatt meg a lehetőségeket. Vagyis minél meredekebb, annál alkalmasabb a kétszintes padlástér kialakítására mondjuk.
Hogyan lehet ezt konkrétan kiszámítani? A teljes padlófelület a bruttó alapterületnek számít. Ahol pedig a belmagasság eléri legalább 1,90 cm-t, azt nevezzük nettó területnek. Más néven ez a hasznos alapterület.
A természetes fény fontossága egy tetőtéri lakás esetében. Magyarországon jogszabály van rá, hogy mennyi az a minimális bevilágító felület nagyság amivel a felülről jövő megvilágításnak rendelkeznie kell. Ebben az esetben, vagyis a tetőtéri lakások esetében a hasznos alapterületnek legalább a 10%-a kell, hogy legyen a az ablak nagysága. Így tehát egy 16 négyzetméteres alapterületű lakásnak a tetőtérben legalább egy 1,6 négyzetméteres üvegfelülettel kell felül rendelkeznie. Nagyon fontos még a megvilágítás szempontjából a tető hajlásszöge. Ugyanis a beépítendő ablak hosszát a tető hajlásszöge határozza meg. Vagyis ha a tető hajlásszöge alacsony hosszabb ablakot érdemes hozzá választani.
Optimális ablakról akkor beszélünk, ha a beépített nyílászáró üvegének alja a padlótól kb. 1 m-re a teteje pedig a plafontól kb. 2 m-re kerül/ 20-25 cm ráhagyással. A tetőtéri ablak kiválasztása: milyen magasságban legyen a tetőtéri ablak? Ahogyan a normál esetekben is, a tetőtéri ablak esetében is legtöbbször olyan magasra kell beépíteni a nyílászárót, hogy könnyen elérhető legyen a nyitó szerkezet. Van azonban olyan eset, amikor a tetőtéri lakásban az ablakok beépítése csak nagy magasságban oldható meg. Ilyenkor a nyitás és zárás csak távvezérléssel lehetséges. A legkényelmesebb megoldás az egyetlen gombnyomással irányítható, elektromos működtetésű ablak beszerelése. Ha azonban nem elektromos árammal vagy napenergia felhasználásával szeretnénk működtetni ezeket az ablakokat, az is megoldható. Ebben az esetben a túl magasan lévő ablakokat kézi távnyitó rúddal tudjuk működtetni.
Mi határozza meg a tetőtéri ablak nyitásmódját? A tető hajlásszöge határozza meg az ablak hosszát ahogyan már említettük és a nyitásmódját is. Ha a tető hajlásszöge 15-90 fok közötti, akkor billenő ablakot alkalmazhatunk a tetőtér beépítés során. Ha 15 és 55 fok közötti a hajlásszög, akkor a felnyíló-billenő ablakok mellett érdemes dönteni.
Tetőtér beépítési ötletek. A tetőtér beépítésre ma már számtalan ötlet és lehetőség van. Izgalmas és változatos tetők és tetőterek "nőnek ki" az épületek tetejéből. Vannak akik romantikus kimondottan megoldásnak, mások takarékossági választják ezt a lehetőséget. Mindesetre az álmok és vágyak nem elég ahhoz, hogy egy padlásszoba vagy egy tetőtéri lakás elkészüljön. Kérd a szakemberek segítségét a megtervezéséhez és a kivitelezéséhez is! Sokszor a lehetőségek megvalósításához nem is kell magas tetőtér beépítési árakra számítani. Na és persze az álmok megvalósítása minden pénzt megér! A tetőtérhez szükséges anyagokról, termékekről, bővebben itt talál további információkat. Maradt még kérdésed? Kérj árajánlatot még ma! Keresd ügyfélszolgálatunkat telefonon: +36 30 892 3055 vagy írj nekünk! Több információra van szükséged?
HÁROMSZÖG BEÍRHATÓ KÖRÉNEK SZERKESZTÉSE (O - a három belső szögfelező közös metszéspontja)
tags: #modern #tetoteri #haromszog #teto