Haszonélvezeti jog, eltartási és életjáradéki szerződések Magyarországon: részletek és jogi szabályok tartási kontextusban
Ma már ritka, hogy több generáció él együtt, így sokan maradnak magukra életük utolsó éveiben, amikor nagy szükségük volna támogatásra, gondozásra, nem egyszer ápolásra.
Az utóbbi, az eltartási szerződés, lehetőségeiről és buktatóiról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az tartási szerződés? Kisokos a legfontosabb pontokról!
Kik köthetnek eltartási szerződést? Ezt a jogi megoldást a cselekvőképes természetes személyek között létrejött megállapodások körébe soroljuk.
Bizalmi szerződésről van szó, mely nemcsak anyagi, hanem természetbeni juttatásokat és gondozási kötelezettséget is magában foglal.
A szerződés a tartásra jogosult kötelezettségeit tartalmazza, és annak ellentételezését.
Vagyis azt a vagyontárgyat vagy ingatlant is megnevezi, mely a tartásra kötelezett tulajdonába kerül a tartásért cserébe.
Mit érdemes az tartási szerződésbe beleírni? Mindkét fél számára az a megnyugtató, ha pontosan lefektetik az elvárásokat, hiszen így lesz egyértelmű és számonkérhető a szerződésben vállalt szolgáltatások és kötelezettséget.
A fentieken túl a szerződés akkor érvényes, ha azt írásba foglalták.
Ehhez érdemes tapasztalt ügyvéd segítségét kérni, hiszen nekik nem okoz nehézséget a jogi normáknak megfelelő dokumentum megalkotása.
A leggyakrabban felmerülő kérdésekre, aggályokra is fel vannak készülve.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
Alapvetően tartás alatt a lakhatása, élelmezése, ruházkodása biztosítása mellett a gondozást, szükség esetén ápolást és gyógyíttatást értjük.
Valamint azt, hogy a tartásra jogosult a másik felet halála esetén akaratának megfelelő, illő módon helyeztesse örök nyugalomra.
Azaz neki kell viselnie a temetés költségeit is.
Ugyanakkor azt is bele kell írni az eltartási szerződésbe, hogy milyen vagyontárgy kerül a gondozást vállaló fél birtokába.
Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
Ha a felek ettől el kívánnak térni, azt a szerződésben fel kell tüntetni.
Mitől különbözik az életjáradék a tartástól?
Bár az eltartási szerződésbe belefoglalható az is, hogy a kötelezett - a költségek viselésén túl - havi, vagy egyéb rendszerességgel anyagi támogatást nyújt, de nem ez a legfontosabb és főleg sosem az egyetlen kötelezettsége!
Ezzel szemben az életjáradékra szerződő felek esetén kizárólag, általában havi fix összegben meghatározott, anyagi teher van a kötelezett vállán.
Ennek megfelelően életjáradékot akár jogi személy is adhat, hiszen nincs szó ápolásról, személyes gondozásról ebben az esetben.
Szerződés szülővel
Előfordul, hogy olyanok kötnek tartási szerződést, akik egyébként is részesei az öröklésnek, például gyermek a szülőjével, nagyszülőjével.
Ahogyan azt már említettük, közeli hozzátartozók esetében az is előfordulhat, hogy a szerződés a gondozás ingyenességét rögzíti, vagyis az ingatlan vagy egyéb vagyon az öröklés rendje szerint száll majd tovább.
Az öröklést az is befolyásolja, ha a szülő nem családtaggal kötött ilyen megállapodást, majd annak aláírását követő két éven belül az öröklés megnyílik. Ilyenkor ugyanis a kötelesrészbe beszámít az átadott egy vagyon része.
Eltartási szerződés ingatlanért
A leggyakoribb vagyontárgy, melynek átruházását az eltartási szerződés szabályozza az ingatlan.
Ez azonban speciális eset, mivel a szerződés aláírásával az érintett ingatlan tulajdonjoga átszáll a tartásra köteleztre.
Így ha nem tesz eleget tartási kötelezettségének az új tulajdonos, akkor az ingatlan akár végrehajtás alá is kerülhet.
Ugyanakkor az eltartási szerződések készítésében jártas ügyvéd tanácsa az, hogy ha az eltartott továbbra is az ingatlanban marad, ott él, akkor haszonélvezeti jogot is érdemes bejegyeztetni az eltartási szerződés megkötésével párhuzamosan.
Eltartási szerződés személyes tartással
A tartásra kötelezett nemcsak anyagi juttatást, megélhetést kell biztosítson az eltartottnak.
Mivel bizalmi szerződésről van szó, ezért a gondozást végző személye sem mindegy.
Amennyiben az eltartott ehhez ragaszkodik, akkor az is szabályozható, hogy kitől (magától a tartásra kötelezettől) fogadja el a gondozást.
Így például idősek otthonába elhelyezni vagy fizetett ápolókkal megoldani az ellátását csak akkor jogszerű, ha abba ő is beleegyezik.
Le kell ugyanakkor azt is szögezni, hogy a személyes tartás nem jelenti azt, hogy a feleknek egy fedél alatt kell élniük.
A tartási szerződés megszegése
Nagyon fontos tudni, hogy az eltartási szerződés visszterhes, vagyis megszegése esetén a megállapodás felbontható.
Mivel az évek során változhatnak a körülmények, úgy kiemelten fontos, hogy a viták megelőzése miatt, pontosan le legyen fektetve az tartási szerződés vonatkozó részében, hogy pontosan mit is tekint az eltartott megfelelő színvonalú gondozásnak.
Ebben az esetben ugyanis sokkal egyszerűbb megállapítani, hogy a tartásra kötelezett megszegte-e a szerződést avagy sem.
Tartási szerződés buktatói
Az eltartási szerződés úgynevezett szerencse szerződés. Ez azt jelenti, hogy a megkötés pillanatában egyik fél sem tudhatja, hogy pontosan mennyi ideig áll fenn a szerződés, így az is előfordulhat, hogy az ingatlan értékének töredékéért kapja azt meg valaki, néhány hónap után.
De ugyanakkor arra is van esély, hogy évtizedeken át kell teljesítenie a tartásra kötelezettnek az eltartott felé.
Ez a bizonytalanság nagyon fontos pontja ennek a szerződéstípusnak.
Az ugyanis, ha a szerződés pillanatában a tartásra kötelezett tisztában van azzal, hogy nem kell sokáig helytállnia, mivel tud az eltartott halálos betegségéről, akkor az ítélkezési gyakorlat szerint jó erkölcsbe ütközik a megállapodás.
A jó erkölcsbe ütköző szerződések pedig semmisek.
A tartási szerződés felbontása
Akár évtizedekig is hatályos lehet egy eltartási szerződés, és ilyen időintervallumban nem ritka, hogy megváltoznak az eltartott, vagy a tartásra jogosult körülményei, ezért a módosítása vagy felbontása szükséges.
Nem teljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén a szerződés felbontható.
A szerződés felbontása vagy módosítása is kérhető a bíróságtól, ami vizsgálni fogja a szerződés tartalmát és annak teljesítését is.
Természetesen arra is van mód, hogy közös megegyezéssel módosuljon az eltartási szerződés.
Gyakran előfordul például, hogy életjáradéki szerződéssé minősítik át, ha a tartásra jogosultnak költöznie kell vagy egyéb, tőle független körülmény, lehetetlenné teszi, hogy gondozza az eltartottat.
Meg lehet támadni a szerződést? Sokszor érzik azt az örökösök, főként, ha az eltartási szerződés megkötése és az eltartott halála között rövid idő telt el, hogy igazságtalanság érte őket és a tartásra kötelezett nem érdemelte ki a neki jutó vagyont.
Fontos leszögezni, hogy mivel ez egy szerencseszerződés, az aránytalanság önmagában nem lehet alapja a szerződésben foglaltak megtámadásának.
Tehát, ha a szerződés fennállása alatt a tartásra kötelezett teljesítette a szerződésben foglaltakat, függetlenül attól, hogy ez mennyi ideig állt fenn, meg kell kapnia az ellentételezést.
Ha nem tartotta magát a leírtakhoz, nem gondozta rögzített színvonalon az eltartottat, akkor van helye a szerződés megtámadásának.
Forduljon ügyvédhez, ha érvényes eltartási szerződést szeretne!
Eltartási szerződés kizárólag írásban köthető
Eltartási szerződés kizárólag írásban köthető, amennyiben ingatlant is érint, a földhivatalba ügyvédi ellenjegyzett példány beadására van szükség, így a szakértő bevonása elkerülhetetlen egy ilyen dokumentum megírása során.
Mivel egy visszterhes ügyletről van szó, ezért kiemelten fontos, hogy olyan ügyvédre bízzuk az eltartási szerződés szövegezését, aki járatos ebben a témában, pontos megfogalmazásokkal és a gyakran felmerülő problémákkal is tisztában van.
A viták megelőzésében ennek van a legnagyobb szerepe.
DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ÜGYVÉD
Megjegyzések a haszonélvezeti jogról
A haszonélvezeti jog a magyar polgári jog egyik legérdekesebb intézménye. Életünk során sokan találkozhatunk vele - gyakran ajándékozás, öröklés vagy különféle szerződések, például tartási vagy életjáradéki megállapodások kapcsán.
Lényege, hogy a haszonélvező birtoklási, használati és hasznosítási jogokat gyakorolhat egy dolog felett anélkül, hogy annak tulajdonosa lenne.
Ezért a tulajdonjog és a használat joga elválik egymástól, ami számos gyakorlati és jogi kérdést vet fel.
Összefoglaló a tartási és életjáradéki szerződésekről
A Polgári Törvénykönyv 6. könyvében rendelkezik e két szerződés fajtáról.
A tartási szerződés alapvető jellemzői: visszterhes vagy ingyenes, hosszú időre szól, személyes jellegű, és a felek közötti bizalmi viszony jelen van.
Az életjáradéki szerződés esetében járadék formájában nyújtott ellenszolgáltatás a fő különbség a tartással szemben, és a jogszabályi keretek mindkét szerződésre vonatkoznak.
Mindkét szerződést írásban kell megkötni, és gyakran szükség van jogi képviseletre a pontos fogalmazás érdekében.
- Értelmezések és jogi keretek: eltartó, eltartott, haszonélvezeti jog, életjáradéki jog.
- Ingó és ingatlan tárgyú ellenszolgáltatások lehetnek, de ingatlan esetén különös írásbeli megkötés és bejegyzés szükséges.
- A szerződések célja a tartás biztosítása, a jogosult üdítő jogai és a kötelezett kötelezettségei közötti balansz keresése.
Rövid útmutató a haszonélvezeti jogról
A haszonélvezeti jog egy korlátozott dologi jog, amely a jogosultat jogosítja fel birtoklásra, használatra és hasznok szedésére anélkül, hogy tulajdonjoga lenne.
A jog keletkezése történhet szerződéssel vagy jogszabály alapján (pl. özvegyi jog).
Időtartama: természetes személy esetén a jogosult élete végéig, jogi személy esetén legfeljebb ötven évre.
Átruházhatóság: a haszonélvezeti jog személyhez kötött, tehát a jogot maga a jogosult nem ruházhatja át, de gyakorlását átadhatja másnak.
A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt korlátozottak, például ellenőrizheti a haszonélvező tevékenységét és kérheti a rendes karbantartást.
A haszonélvezeti jog megszűnhet a jogosult halálával, dolog elpusztulásával, vagy a felek megegyezésével és egyéb jogi eszközökkel.
Ha a haszonélvezeti jog ingatlanon van és a felek úgy döntenek, a haszonélvezeti jogot be lehet jegyeztetni a földhivatalnál, hogy erős biztosíték legyen a jogosult számára.
tags: #tartasi #szerzodes #haszonelvezeti #jog