Mohí atomerőmű: építés, viták és kilátások az európai energia átmenetben

Az 1980-as évek végén kezdődött mohó-i atomerőmű építésének példája jól mutatja, hogyan ütközik össze a geopolitika, a környezetvédelem és a gazdasági érdekek egy nagy létesítmény esetében. A szlovákiai beruházás 1990-es évek eleje óta tartó vitája és a későbbi késések rávilágítanak arra, hogy a modern működés és a biztonság összekapcsolódik a finanszírozás és a hatósági jóváhagyások bonyolult rendszerével.

A beruházás története és aktuális állapot

A mohi atomerőműben eddig két VVER 440/213 típusú blokk működött, az 1-es 1998-ban, a 2-es 2000-ben kezdte meg a termelést. A 3-as és 4-es blokkok építését 2009-ben kezdték meg, és az 1990-es évek végéig napvilágra került pénzügyi nehézségek miatt több időszakban felfüggesztették az ütemtervet. A harmadik blokk 2023-ban érte el kezdeti állapotát, és az első kritikus állapot meghatározó közeledtével a teljes üzembe állítás fázisai következnek, miközben a 4-es blokk befejezése 2025-re volt tervezve. A közelmúlt eseményei szerint azonban a végleges üzembe helyezés még mindig a hatósági engedélyek és a technikai próbák kérdése marad.

A beruházás megítélését nagyban formálja az Európai Unió és a környező országok álláspontja. Ausztria hosszú ideje tiltakozik az új blokkok ellen, és a közelben élők számára kiemelten fontos a környezetbiztonság. Ugyanakkor Szlovákia az energiaellátás stabilitására és a klímavédelmi célokra tekintettel az atomenergiát a jövő technológiájának tartja. A Mohi erőmű az ország energia mixében a nukleáris energia arányát növeli: a 65%-os megtermelt energia arány jelentős növekedés a korábbi 52%-hoz képest.

Biztonság és technikai kérdések

Az erőművet övező viták középpontjában a konstrukció szerkezeti elemei és a konténment hiányosságai állnak. A szakértők szerint a hermetikusan záró, nyomásálló konténment, amely megvédi a környezetet egy esetleges vészhelyzetben, hiányzik vagy nem elég megbízható. Egyes szakértők szerint ésszerűbb lett volna a meglévő blokkokat leállítani, majd nulláról újra felépíteni a biztonsági elvárásoknak megfelelően. A Global 2000 szervezet és más környezetvédelmi csoportok szerint a hiányosságok miatt az engedélyezési és hatásvizsgálati folyamatokat újra kellene kezdeni.

A 3. blokk megépítését Oroszország által inspirált technológiával végezték, és a szovjet tervezésű nyomottvizes reaktorok világszerte viták tárgyát képezik, különösen a beszállító fűtőelemek jövőbeli szállításával kapcsolatban. A jövőben Szlovákia más beszállítókat kell keresnie, például a francia Framatome és az amerikai Westinghouse cégeket, akik 2024-től szállítanak a cseheknek fűtőelemeket; Magyarországon pedig hasonló tárgyalások zajlanak.

Finanszírozás és piaci konstelláció

A Mohi 3. blokk üzembe helyezési folyamata gazdasági terhet rótt az SE-re (Slovenské Elektrárne), különösen a nyomásálló rektortartályok szivárgása miatt. Az árak stabilitását ígérték a lakosságnak, miközben a villamosenergia-árakat kilowattóránként mintegy 61 centben maximálják. A projekt finanszírozását több oldalról támogatták: az SE a slovák kormány, az olasz Enel és a cseh EPH Holding közös tulajdonában áll. A beruházás során a német piac és az európai energiaárak alakulása jelentős hatással volt a költségvetésre és a szén-dioxid-kibocsátásra is.

Választási és politikai összefüggések

Az Európai Bizottság folyamatos véleményezése és a környezetvédő szervezetek tevékenysége jelzi, hogy a Mohi projekt politikai és jogi keretei is folyamatosan alakulnak. A Greenpeace és más külföldi szervezetek nyomásgyakorlása eredményeként a bankok közül egyesek kivonulni készültek a finanszírozásból, például az ING a projekt finanszírozásával kapcsolatos aggályokat vázolta fel. Emellett a bírósági ítéletek és Aarhusi Egyezmény alapján is felülvizsgálatokra került sor, és az engedélyezési folyamat újraindítása szükségessé válhatott. A mohi 3. blokk kapacitását a jövőben 100%-osra kívánják fokozni, miközben Németország az atomerőművek bezárásának ütemét hajtja végre.

Hogyan kapcsolódik Paks II a helyzethez?

A magyar Paks II projektjére is rányomja a bélyegét a nemzetközi helyzet és az orosz hitel felhasználásának kérdése. Magyarország 9 évnél hosszabb ideje tárgyal Oroszországgal a bővítésről és a 10 milliárd euró összegű hitel felvételéről. 2023-ban az Országos Atomenergiai Hatóság kiadta a létesítési engedélyt a két VVER-1200 reaktor megépítésére, de a projekt végrehajtása a geopolitikai környezet és az uniós szankciók hatásai miatt továbbra is bizonytalan. A kormány a hitel részleteit kiaknázta, de előtörlesztéseket is végrehajtott piaci forrásokból, és a hosszabb távú, stabil megoldások hiányában a gyors megvalósítás kérdése erősen nyitott marad.

Összefoglalva: a Mohi atomerőmű kibővítése és a Paks II ügye is jól szemlélteti, hogyan birkózik meg Közép-Európa a nukleáris energia hosszú távú szerepével, a környezetvédelmi és közbiztonsági kockázatokkal, valamint a geopolitikai és gazdasági nyomásokkal. A tervek végrehajtása a technikai biztonság, a jogi megfelelés és a pénzügyi stabilitás összhangjától függ.

A Möhi atomerőmű látképe 2-3-4 blokkokkal

Már a hétvégén leállhat a Paksi Atomerőmű termelése - HírTV

tags: #mohi #atomeromu #epitese