Molnár Farkas Dalnoki Kovács: polihisztor az építészet vasárnapi napjain
Nehéz egy polihisztor munkásságából bármit kiemelni, Budán azonban építészeti hagyatéka a meghatározó. Összesen negyven épületéből tizenöt lakóház és egy templom a II. kerületet gazdagítja. Molnár Farkas 1945. január 12-én, saját házában vesztette életét egy belövés következtében. Mindössze 47 évet élt. Ferkai András könyvajánlójában olvashatjuk: „Nélküle másként írnánk a huszadik századi magyar építészet és művészet történetét. […] alig másfél évtized állt a rendelkezésére életműve felépítésére.”
A Bauhaus atyja, Walter Gropius pedig a következőt nyilatkozta munkásságáról: „Hivatása mesterének tartom.”
Első tulajdonosa Tischbein Ágnes volt, majd Berger Izidor kereskedő és neje, Deutsch Kornélia vásárolta meg. Gábor Eszter művészettörténész, építészeti szakíró szerint a házban „a Bauhaus-elvek először nyertek építészeti formát Magyarországon.”
A nyolcvan-négyzetméter alapterületű egyemeletes villában a földszinten az alapterület felét elfoglaló nagy lakószoba mellett a gazdasági helyiségek, az emeleten négy különböző méretű hálószoba és egy fürdő volt. Hevesy Iván művészettörténész és fényképész felesége, Kálmán Katának villája a Rózsadombi Házépítő Rt. 1932: Cserje utca 4/a - a Rózsadombi Házépítő Rt. 1932: Vérhalom utca 24. - a lakóépület Popper Ferenc társtervezésével, Bloch Leó kivitelezésében dr. 1932: Cserje utca 12. - dr. Kende János fogorvos és felesége, Popper Anna modern stílusú villája. A villaépületet Balla Szigfrid Frigyes, a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára és felesége, Schwarcz Ibolya részére tervezte Molnár Farkas.
Molnár Farkas (Pécs, 1897. június 21. - Budapest, 1945.) Óriás Zoltán kivitelezésében, özvegy Lakatos Lajosné és társai megbízásából épült a modern villa, melyben a tervező is lakott. Ferkai András építészettörténész írja a házról: „Szabadon álló két-, illetve háromemeletes társasvilla félszinteltolásos rendszerrel, első szárnyában két kettős szintű lakással, hátsó szárnyában a közös gazdasági résszel és két 2 szobás lakással.”
A belső kialakításban a felső lakás további újszerű megoldásokat rejtett: a tolófalak, a fülkék, a lehetséges vendégháló használata. A napozóerkélyre a fürdőszobán keresztül lehetett kijutni. A templom terveit Majsai Mór ferences atya rendelte meg Molnártól. Az Eucharisztikus Kongresszusra készített első változat a Bauhaus-hoz közelebb állt, mint a végső tervben a 4. századi Szent Sír-templomhoz.
1935: Csévi köz 7/a - dr. Tyroler József építőmester és felesége, Epstein Klára villája. „A Harangvirág utcai lakóháznál Molnár Farkas arra törekedett, hogy a házat a természettel a legszorosabb kapcsolatba hozza nemcsak formai szempontból, hanem a falak, ablakok és fűtéstechnika új szerkezeti lehetőségein keresztül, vagy a tornázóhely és a napozóterasz tetőre helyezésével” - írta Kalivoda František. Tyroler 1938-ban elvált feleségétől és kivándorolt Chilébe.
A villa 1936: Pasaréti út 7. - a hat nagy és két garzonlakást magában foglaló ház dr. 1937: Trombitás út 32. - a társasház, amely eredetileg teljesen különálló villa volt. A templom építését 1932-1938 között kezdte, a kivitelezés azonban a háború miatt szünetelt. Molnár Farkas a háború alatt is tevékeny maradt, az építészeti tanulmányait és művészeti tevékenységét tovább vitte.
1938 áprilisában, az „Anschlusst” követően a Mérnöki Kamara tagjai közül kiiratották. A CIAM feloszlása után is maradtak itt munkák: több lakó- és társasház Makrában, Rózsadombon. A Magyar Szentföld-templom kivitelezése folytatódott, de 1945-ben Molnár halála után a munka félbeszakadt, és a templom maradt torzóban.
Molnár Gropius-féle szemléletét a hatásos példákkal ellentétesen ismerjük, hiszen a hazai körülmények között nehéz volt a nagyon igényes építkezések anyagi feltételeit megteremteni, ezért a szériagyártásos megoldások felé terelte a figyelmet. A modernista építészet magyar előremutató alakja, a KURI mozgalom tagja és vezetője, a Pécsi Művészkörben is aktív volt. A húszas évek elején a KUT tagja, avagy a budapestiek között a CIAM-féle megközelítés itthonos kivitelezője lett.
A családi ház-hálózat Budán a legnagyobb példákat adta az építészet gyakorlati megvalósítására, és megmutatta, hogyan lehet a Bauhaus elveit a lokálisan elérhető anyagokkal megvalósítani. A Harangvirág utcai és Lejtő utca 2/a házak példái a későbbi korszakokban is hatással voltak.
Külön említésre méltó a Magyar Szentföld-templom, amely a 4. század inspirációit hozta a modern építészetbe, de a terveket Majsai Mór ferences atya kérésére módosították. Az 1945-ös bombatámadás a Lotz Károly utca 21. környékén érte Molnár Farkas otthonát és ezzel a család is veszített életteret. A villa ma magántulajdonban van, nem látogatható.
| Épület | Építész | Év | Fő jellemző |
|---|---|---|---|
| Lejtő utca | Molnár Farkas | 1933 | első díj a milánói triennálén |
| Harangvirág utca | Molnár Farkas | 1935 | modern lakóház, többlakásos |
| Kavics utca 8/f. | Molnár Farkas | 1931-32 | társasház |
Molnár Farkas életműve a két világháború közötti magyar építészet egyik legkiemelkedőbb törekvése, amelyben a konstrukció és esztétika egyidejűleg öltenek testet. A templom tervezése és a háztípusok Budán maradtak; a személyes sorsa tragikus, mégis maradandó emlék. Gropius szerint „Hivatása mesterének tartom.”
tags: #molnar #farkas #dalnoki #kovats